|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2020-12-17 18:18:27, csütörtök
|
| |
| |
Majzik Ilona szép versével kívánok további szép estét.
Majzik Ilona: Két fél szív
Oly édes az emlék s a honi táj.
Tél elején, egy mámoros éjen,
találkozik a Hold közepében
két szárnyaszegett kicsiny madár.
Szárnyal a lélek, mindegy is mi volt.
Valóra válik a régi álom,
ma két fél szív ül egy gyönge ágon,
könnyeit nyeli a telihold.
Túl szerény volt a családi fészek,
elrepítette őket az élet,
csábít a bőség, vár a világ.
Tél közeledvén édes az emlék,
ám a valóság csupán árnyjáték,
vége szakad, ha elfogy a Hold.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-17 17:05:44, csütörtök
|
| |
| |
Karácsonykor a fenyőfa addig fenyőfa marad, amíg el nem kezdjük díszíteni. Amint felkerülnek rá szép sorban a díszek, füzérek, gömbök, szaloncukrok és egyéb varázslatos dolgok, karácsonyfává válik a szemünk előtt.
Gondoltak már arra, hogy mennyi- mennyi díszünk szokott lenni a fán? Képzeljék el, minden díszítésnek külön története van. És ezek legtöbbje annyira csodaszép...
Utánaolvastak már? Ugyanis én most a cikkemben összegyűjtöttem Önöknek a leginkább érdekes dolgokat a karácsonyfa díszekről
Csak egy pár dolog elöljáróban:
Tudták, hogy a szaloncukor Franciaországban már a 16. században szokás volt? Míg Magyarországon csak a századforduló idején terjedt el?
A karácsonyi füzérek eredetileg vörös áfonyából és pattogatott kukoricából készültek? Így persze nem nehéz kitalálni, hogy Amerikából származik ez a fenyőfa-öltöztetési mód.
És a mézeskalácsok? Az ajándékok a fenyőágak között? És miről híres Lauscha városa? Mit jelképez a csúcsdísz?
Ha érdekli Önöket ez a varázslatos téma, olvassák el a cikkemet
A függő gömbök és csillogás megjelenése
Sokan nem is gondolnák, de a gömb alakú függő díszek története vezethető vissza a legrégebbre, egészen az 1800-as évekre. Bizonyos felfogások szerint a karácsonyfák az Édenkertben álló Tudás Fáját hivatottak szimbolizálni, amelyről az Éva által leszakított alma hatására estek bűnbe az első emberek a Paradicsomban.
Innen ered az, hogy a fára kerülő díszek már az 1800-as években készült feljegyzések szerint is kerek formájúak és csüngő kialakításúak voltak, így emlékeztek ugyanis az emberek Karácsonykor az Édenkertből való kiűzetésre. Ezek főként almák, gesztenyék vagy egyéb ilyen jellegű gyümölcsök és termések voltak.
Ezt követően egyre többféle gyümölcs kezdett divatba jönni, melyek kiegészültek papírszalagokkal, valamint csillogó, fémfüstből készült függőkkel is. Innentől kezdve pedig csak egy apró lépés volt a gyertyát megjelenése az ágakon vagy a fa körül. A karácsony pedig azóta is szorosan összefügg a csillogással, innen ered többek között a csillagszóró használata, később pedig az elektromos fényfüzérek felrakása is.
A mézeskalácsok
A mai napig sok olyan család van, ahol elképzelhetetlen a karácsonyfa mézeskalácsok nélkül. Nem véletlen, hiszen évszázadokkal ezelőtt, főként Németországban terjedt el a divat, hogy a függő gyümölcsök mellé mézeskalácsok, valamint egyéb sütemények is kerültek. Készültek ezek angyalka és szívformában, valamint gyümölcs- vagy csengettyű alakban egyaránt. Ekkor kezdett el összefonódni az ünnep a mézeskalács illattal és a konyhai sürgés-forgással.
Füzérek
Évről-évre egyre több helyen jelentek meg a különböző ötletek a karácsonyfadíszek terén, melyek országonként is nagyban eltértek egymástól. A füzérek - melyek először főként vörösáfonyából vagy pattogatott kukoricából készültek - az amerikai otthonokból indultak és hódították végül meg az egész világot. Ezek voltak tehát - többek között - a mai fényfüzérek elődjei, melyek egyébként a villanykörte feltalálójának nevéhez, Edisonhoz fűződnek.
Ajándékok a fára akasztva és újságkivágások
A fára kerülő apró kis ajándékok ötlete Angliából származik, itt tettek ugyanis a családok először apró meglepetéseket az ágak közé. Valahol kis kosarakba helyezték, míg mások szalagokból vagy anyagokból készültek. Mivel minden darab kézzel készült, nem volt két egyforma, ezért is voltak annyira különlegesek. Manapság szinte elképzelhetetlen, de bizony, idővel egyre gyakrabban kerültek különböző vallási témájú illusztrációkat és írásokat a lapokból. Így lassan már nem is látszottak a gyümölcsök a különböző kreatív díszítésektől.
1800-as évek közepe - Megindult az üzletiesedés!
Míg egészen az 1800-as évek közepéig minden család saját maga készítette a karácsonyfa díszeket, ma már elképzelhetetlen lenne, ha nem vásárolhatnánk meg a különböző gömböket, füzéreket vagy különböző díszítőelemeket a beváráslóközpontok valamelyikében.
Mindez a 19. század közepétől ered, amikor a kereskedők felfedezték a karácsonyi dekorációban rejlő üzleti lehetőségeket. Innentől kezdve megindult a tömegtermelés és lassan de biztosan önálló iparággá vált a díszek gyártása és áruba bocsátása.
Olyannyira, hogy a német Lauscha városa - amely a mai napig népszerű az üveggyártásáról - egyenesen az üveg karácsonyi díszek fellegvárává vált, amikor rájöttek, milyen sokféle dísz formázható meg ezzel a technikával. Így megszülettek az üveg gyümölcsök, majd az angyalkák, a csillagok, a szívek és még számos különböző figura, melyek tárháza évről-évre bővült, hiszen rájöttek, hogy a legnagyobb kereslet az újdonságok iránt van.
Eközben egy másik német városban, Drezdában sem ültek ölbetett kézzel, hiszen itt szintén egy egészen különös módszerrel kezdtek el díszeket gyártani. A díszek alapja keményre préselt papír volt, melyekből igazán egyedi dekorelemeket tudtak formálni.
Angliában eközben az újságok is elkezdtek karácsonyi lázban égni, számos otthon elkészíthető dísz leírása és egyéb tippek jelentek meg az ünnepi mellékletekben. Bár ma már természetes, hogy december közeledtével egyre több lap öltözik ünnepi köntösbe, ez ebben az időben kirívónak számított.
A háború miatti visszaesés - az 1900-as évek
Természetesen az iparág virágzása alábbhagyott az első világháború ideje alatt, hiszen sem alapanyag, sem pedig kapacitás nem volt a díszek elkészítéséhez. Az iparág központja pedig Németországból Amerikába és Japánba helyeződtek át, ahol ekkor már elektromos karácsonyfa izzókat is gyártottak.
A háború után újra divatba jöttek a kézzel készített, hagyományos díszek és a méretes karácsonyfák, azonban a második világháború újabb hatalmas törést jelentett e téren is. Ezt követően azonban az embereknek jobban szüksége volt a Karácsonyra, mint valaha.
Ezt az időszakot a hatalmas fák és a csillogó díszek jellemezték. A 60-as évekre a fő hangsúlyt a műanyag és modern, tömeggyártású díszeken volt, amely a 70-es és 80-as években kicsit visszaszorult és újra a természetesség irányába indult. A 90-es évektől pedig kinyílt a világ, így a különböző országok szokásai elkezdtek keveredni egymással. Ma már mindenkinek a saját ízlésére van bízva, milyen díszeket választ és hol szerzi be azokat.
A karácsonyfa csúcsdísz
A fa tetejére kerülő dísz, vagyis a csúcsdísz a kezdetekkor csillag alakú volt, mára viszont sok helyen a templom tornyát idéző hegyes ékek, rózsa vagy szalagból készült masni is kerülhet. Valójában ez mindenkinek az ízlésére van bízva. Természetesen a kezdetekkor ezek is kézzel készültek, a tömeggyártás megjelenésével azonban a legtöbben ma már üzletben vásárolják.
A szaloncukor
Fontos külön említést tenni a szaloncukorról is, mely hazánkban ugyan csak a századforduló környékén terjedt el, Franciaországban azonban már az 1500-as években készítették, ám a fákra csak egy későbbi időszakban kerültek fel.
Magyarországon Jókai Mór tett elsők között említést a nappaliban - vagyis szalonban - álló fákat díszítő cukrokról, melyek gyártása hamar gépiesedett. A csillogó csomagolásuknak köszönhetően pedig mindenki előszeretettel díszítette vele a karácsonyfát az ünnepi időszakban. Ezek az édességek máig nagyon népszerűek és szerves részei az év végi ünnepeknek.
Forrás:
Megyeri Szabolcs kertészete.hu
Fantasztikus fiatalember, nagyon ambiciózus és izig-vérig igazi kertész, árad belőle a természet és a növények szeretete. Sok ilyen ember kellene.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Advent -Mikulás-Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-17 16:22:41, csütörtök
|
| |
| |
Pável Colton István: Téma búcsúztató írás (Bp. 2020. 12. 15.)
Mint végső erejét vesztett erőtlen beteg a halálos ágyán, némi megnyugvásra vágyván, gyónásképp nyilvánosan bevallhatom. Mióta megírtam ezt a írásomat, már sok mindent másképp látok, a maradék reményem is végleg elveszett. De mégis, bennem a humánum örökre megmarad, ahogy a sokak által viccesnek talált együttérzés, amit a szívem mélyen érzek, a nyilvánvaló vesztesek iránt!
Most, amikor egy valóban meglévő, némiképp mégis túl csekély veszély esetén érett rettegéssé a hamis szavakkal dagadtra hizlalt félelem, és az emberi humánum fuldokol korunk anyagi haszonnal bemocskolt vizében, és a hatalom okoz nagy halom valósnak látszó hamis okot, hogy minden hajdani jogod eldobva élj, és félj, attól hogy szabadon élj, hogy az utcára álarc nélkül lépj! Hogy a manapság már eretneknek tartott gondolattól is kiverjen a hideg víz, hogy a szeretett szülői arcra, gerjesztett félelmed félre rakva, talán utoljára egy árva puszit hints! És ezután még rettegjek bármitől, hogy a sorsom engem majd megöl? Ó nem, hiszen igen tisztán látom, mily lázas álom, mára már minden eldőlt, az emberség erős fája is kidőlt, és egy cseppet sem biztos, hogy bárki is pontosan tudhatná, hogy mennyivel idő előtt!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-12-17 16:11:30, csütörtök
|
| |
| |
"Megoldódott... Nincs több gond vele. Meghalt.
Az új lakásunktól nem messze, a parkban volt két hajléktalan. Az egyik kedves, mosolygós, udvarias. A másik mogorva, mérges a világra, sosem nézett fel.
Nem sokat segítettem nekik, sokkal többet is tudtam volna, de önző vagyok én is.
Egyszer vittem nekik nagy kartonokat, meg egy órási építkezési fóliát. Az jó volt. Mindig azzal volt letakarva a kuckójuk, ha elmentek valahova. Szépen, rendben, halkan.
Novembertől már csak a mogorva bácsi maradt. A vidám nem volt ott hetek óta.
December elején, mikor éjjel - 5 fok volt, a mogorva bácsi még mindig kint aludt. 5 paplan alatt.
Szívszorító volt látni.
Dec. 1-én felhívtam a Menhely Alapítványt, hogy valahogy segítsenek. Én félek a mogorva bácsitól, de nem lehet -5 fokban kint aludni.
Átirányítottak a Máltai Szeretetszolgálathoz. Budán ők látják el a hajléktalanokat.
Dec. 13. jártam legközelebb arra.
A mogorva bácsi egyedül ült a padon. Pulóverben. Minden holmija eltűnt. Rám nézett, szomorúan. Megint nem mertem odamenni.
De hol a cucca? Hol a kabátja?
Felhívtam a Menhely Alapítványt, hogy ez hogy lehet? Hogy segítséget kérek tőlük, ők átirányítanak, és a Máltaiak feljelentik??
Vagy hogy lehet, hogy eltűnt mindene a nyomorultnak?? Nem tudtak segíteni. Sajnálják, de a máltai munkájáért nem ők felelnek.
Felhívtam utána a Máltaiakat.
Mondja meg hogy lehet ez? Segítséget kérek egy elesett helyett, és kisemmizik?
Azt mondta a diszpécser, a közterületesek rendszeresen lesben állnak, hogy elvigyék a hajléktalanok cuccait, míg ők bevisznek valakit az ellátó rendszerbe...
Kértem, hogy ezesetben menjenek ki újra, és vigyenek egy kabátot a bácsinak!
Dec. 14. Ma reggel odamentem, hogy megkérdezzem a bácsit, mire van szüksége. Veszek neki hálózsákot, kabátot, könyvet, amit akar, hogy pótoljuk a kuckóját.
8,16-kor értem oda. Villogó rendőr és villogó mentő. Tudtam, mit jelent, de megkérdeztem: meghalt.
Megfagyott.
Nem kellett volna szólni a Máltainak.
Tegnap kellett volna bevásárolni neki. Nem kellett volna félni.
Nem kellett volna csinálni semmit, hátha egyedül túléli."
Szarvas Bori
A "KÖZTERESEK" gyakorlatilag közvetve EMBERT ÖLTEK
Vajon az ilyen "intézkedéssel" még mennyit?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2020. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
180 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 523
- e Hét: 2668
- e Hónap: 12254
- e Év: 81174
|
|
|
Offline
