|
2020-12-19 20:35:01, szombat
|
| |
| |
Az ember a legfontosabbakat nem teszi mérlegre. Az emberi dogokat. A kapcsolatokat. A lélek persze nem nyom semmit a hagyományos mérlegen.
Az emberi kapcsolatok szétmálltak az év végére. Megszűnt a kézfogás. Ha valahova bemegyek, vagy jönnek véletlenül hozzánk, tétovázunk. Egész közeli ismerősök is. Meg szabadkozunk. Borzalmas.
AZ ölelésről már ne is szóljunk. Egészen jól esett ma egy kedves ismerőssel anno a hivatalból összeölelkezni a piacon.
Ezért aztán el is maradnak a látogatások. A kerítésen át beszélünk. Rettenetes.
Ez az év a veszteségek éve: bécsi barátságok lazultak meg, s óváriak is - sajnos. Üres, szürke arcúak lettek az emberek. Két évtizedes barátság lazult meg úgy, ahogyan nagyon nem akartam. Magukba fordultak az emberek. Vagy kifordultak magukból? Lehet, hogy én is ilyen lettem. Nem hiszem, hogy bennem van a hiba, én jártam az országot, ahogyan ebben a helyzetben lehetett. Ez még szintet tart.
Ebből hogyan fogunk kikászálódni? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
