|
2021-01-28 18:20:50, csütörtök
|
| |
| |
Talán a büszkeségemnek köszönhetően ,
magányossá , sivárrá vált az életem ,
színtelen lett földi létezésem .
Úgy éreztem , minden elképzelt vágyam ,
s álmom a semmibe szerteszállt .
Fagyos lett a lelkem , mint a téli világ ,
az idő múlásának minden elröppent
perce , égetően fájó szívdobbanás .
Egy szóban ki nem mondott eltitkolt ,
virágzó életet ígérő sejtelmes vallomás .
A lelkem megtört , s félő , hogy vétkes
abban , soha nem hittem benned , s
érzéseidben , őszintén , szívből , igazán .
**********
 Bédné Marika : 2021 . 01 . 28 . 18 : 19 . - / saját versem /
 
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
Bédné Marika : 2021 . 01 . 28 . 19 : 17 
