|
2021-01-28 14:40:31, csütörtök
|
| |
| |
Tegnap vágányzár volt Kimle és Moson között a jobb vágányon. Estére piszkosul elfáradtam szellemileg. Nagyon kell ilyenkor figyelni és többszöröse az adminisztráció a szokásosnál.
Azzal kezdődik a dolog, hogy 2-3 héttel korábban kapunk egy Vágányzári Utasítást, mely eltér a hagyományos forgalomtól és engedélyeznek vagy tiltanak benne dolgokat, jellemzően a munkagépek közlekedésére vonatkozóan, de ennek is vannak szabályai, egyszerre több munkagép csak nappal dolgozhat, ha a területek nincsenek elhatárolva egymástól. Az ember elolvassa az Utasítást, megjelöli a lényeges dolgokat benne.
A vágányzár napján lepróbáljuk a nem lezárt vágányon a menetirány fordítást, ezt előjegyezzük. Megkérjük a menetirányító engedélyét, ha ezek megvannak, és megérkezik a vágányzár egyszemélyi felelőse, akkor a szomszéd állomással közösen engedélyezzük a vágányzár megkezdését, de ennek is egy szép neve van: Pályaműködtetői kapacitásigény feljasználás. Ezt beírják a naplónkba, illetve lediktáljuk a szomszédnak. Innentől az elzárt vágányon nem közlekedhet vonat, illetve a vonatok értesítve vannak a vágányzárról. Elsőként a sorompók érzékelését az elzárt vágányon kikapcsolják, ezeket naplózzuk, majd kiadom a munkavonatnak az írásbeli rendelkezést, szép hosszú, több oldal. Ebben arról tájékoztatom a személyzetet, hogy a jelzőket kezelem, nem kezelem, mit tegyen az útátjárókban, hova tér be, mikor tér be, hogyan haladhat be.
Közben a felsővezetéket áramtalanítják, földelik, ezt mind-mind elő kell jegyezni.
Közben a forgalom halad. Vonatot kell fogadni, engedélyt kérni és adni, naplózni.
Aztán megkérem a munkavonat engedélyét, azt szó szerint kell leírni. Majd felhatalmazom a munkavonatot indulásra.
Közben dolgozok, csak egy vágányom van, azon kell a normál forgalmat átpréselni, számolom a menetidőket, utastájékoztatást adok.
A munkavonat folyamatosan kér dolgokat, visszatol. Kikapcsolták az állomás jobb áramköreit. Ezeket naplózom. Feljár a pályára az Unimog, nyírja a növényzetet, figyelem a két járművet, az elzárt vágányon nem véd a biztosító berendezés. Nekem kell a mozgásokat irányítani én felelek értük.
Innentől kezd nyugalom lenni, csak a forgalomra kell koncentrálni.
Aztán az Unimog végez, visszakapom az állomás jobbot. Tudok ebédelni. Elindul a délutáni sűrítés, torlódás van, a bejáraton három vonat áll egymás után. Hegyeshalomnak kellene a kimlei oldalban lévő két vonat. Térközre indítom a vonatokat. Ott állok a berendezés mellet, amint szabad az állomásköz kérem az irányt, nyomom az utzastájékoztatást, naplozók itt is ott is. Kezelem a berendezést. Az alállomási motor beér Kimlére, visszajelentik. A pálya mellett még dolgoznak.
Áram alá helyezik a vonalat. Naplozók. A felelős jelenti, hogy a pálya szabad, visszakötik a sorompókat, naplózom, végre lepróbáljuk a berendezést. Minden rendben, napló, napló.
Megírom az e-mailt, a vonatindító és rendelkező állomásoknak, hogy időben vége a vágányzárnak.
Közeleg a vége, hív a felelős, lemondja telelfonon. Közlöm a szomszéddal, közben elküldöm az e-maileket. Hívom a menetirányt, neki is elmondom, hogy vége, Már csak 30 perc a műszakból. Jön a váltás, átadom a szolgálatot és jövök. A 12 óra alatt, kb. 3 szolgálatnyit dolgoztam.
Baleset nélkül lement a nap! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
