Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Kocsis Fülöp érsek-metropolita megszentelte a Dunát
  2021-01-05 21:20:19, kedd
 
  Antoine és Désiré is ott állt ma a Duna partján!
,,Az arcodra száradt szokásaiddal pedig mi lesz? ... az eső sem moshatja le rólad a rossz szokásaidat, a szeretetlenségedet, a bűneidet, a titkolt vétkeidet.
Emberszerető Istenünk, dicsőség néked! - Kocsis Fülöp érsek-metropolita megszentelte a Dunát
...... ......


Kocsis Fülöp görög katolikus érsek-metropolita január 5-én délelőtt Nagy Szent Bazil-féle liturgiát és nagy vecsernyét vezetett Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd a Szent Liturgia után a Batthyány térnél megszentelte a Duna vizét.
Mivel január 6-án, vízkereszt napján szentelik Felföldi Lászlót a Pécsi Egyházmegye püspökévé, és ezen a szertartáson Kocsis Fülöp érsek-metropolita is részt vesz, ezért idén január 5-én tartották meg a vízszentelést a Dunánál, illetve az azt megelőző Szent Liturgiát a Fő utcai Szent Flórián-templomban. A járványhelyzet miatt ezúttal az internet segítségével is be lehetett kapcsolódni a templomi szertartásba
A szürke, borús reggel után, közvetlenül a Szent Liturgia kezdete előtt rövid időre beszűrődött a felhőkön áthatoló napfény a görög katolikus templom ablakain, megvilágítva az ikonok aranyát, emlékeztetve arra, hogy a krisztusi fény, a megvilágosodás életünk folyamán általában csak pillanatokra vagy gyorsan múló események időtartamára adatik meg.
A padsorokban ezúttal talán csak húszan ültek. Szokatlan ez, hiszen Istenjelenés ünnepén a görög katolikus szertartás rendszerint zsúfolásig megtelt templomban zajlik. A járványhelyzetben bizonyára sokan online kapcsolódtak be a Szent Liturgiába. .
Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a koncelebráló papok és az asszisztencia a Miatyánkot imádkozva érkezett az oltár elé. A Teremtés könyvéből való első olvasmányt követően felhangzott az Úrnak szóló ének: ,,Emberszerető, dicsőség néked!"
A további ó- és újszövetségi olvasmányok után Szent Lukács evangéliuma a bűnbánat keresztségét hirdető Keresztelő Jánosról, s a népsokaságot felrázó prófétai szavairól szólt.
A sokszínű, szimbólumokkal telített Szent Liturgia keretében Kocsis Fülöp az orvosokért, az ápolókért, a betegekért és hozzátartozóikért, illetve az üldözött keresztényekért is imádkozott.
A szertartás után a Szent Liturgián koncelebráló Makláry Ákos, a templom parókusa, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke vezetésével elindultak a hívek a Fő utcai templomtól a Batthyány tér felé, zarándokmenetben énekelve, követve a papi elöljárókat a Duna-part mentén a vízszentelés helyszínéhez.
A folyó felett füst szürke felhőket hajtott a szél, a napkorong időnként halvány fehéren előbukkant a fellegek mögül, és foltokban láthatóvá vált az ég kékje is, de Budapest látképén a ködös-borús tónus uralkodott, s ez állandósult a szertartás idejére is.
A Batthyány térnél a papság és az asszisztencia Kocsis Fülöp vezetésével a Dunára helyezett keskeny mólón sorakozott fel a vízszenteléshez.
A szertartáson Izajás könyvéből olvastak fel, Márk evangéliumából pedig Jézusnak a Jordánban való megkereszteléséről szóló szakasz hangzott el.
A mólót olykor meg-megbillentette egy lapos hullám, amelyet a folyón haladó csónakok, hajók keltettek, s a mozgásra felrebbentek a partközelben portyázó sirályok is.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita beszédében hangsúlyozta: az enyhén billegő mólón állva érződik, hogy azért a ,,víz az úr", s amint az életben, úgy itt, a Duna felett is hamar bizonytalanná válhat a helyzetünk, ha mégoly magabiztosan állunk is a helyünkön.
A víz része az életünknek, mindenütt jelen van: a barátunk, de az ellenségünkké is válhat, a táplálónk, de a halálunkat is okozhatja.
Most mégis megtisztulni jöttünk ide, mert érezzük, hogy a víznek tisztító ereje van; ősi gondolat ez, a vallások általában a rituális tisztulással kapcsolják össze a víz valóságát: zsidó és muszlim testvéreinknél, s a távol-keleti vallásoknál is így tekintenek erre a természeti elemre.
Ugyanakkor legalább ennyire ősi az a gondolat is, hogy rászorulunk a megtisztulásra, mert szennyesek vagyunk - folytatta az érsek-metropolita.
Kocsis Fülöp felelevenített egy régi dalt, amely két barát találkozásáról szól: Désiré hosszú ideje áll már az esőben, bőrig ázott, de továbbra sem mozdul. Odalép hozzá a barátja, Antoine, s azt mondja: Az arcodra száradt szokásaiddal pedig mi lesz?" Désiré visszakiált: ,,Lemossa majd az eső; csak nem gondolod, hogy rajtam maradnak?!" Antoine azonban kaján magabiztossággal azt válaszolja: De igen, azt gondolom, mert az eső sem moshatja le rólad a rossz szokásaidat, a szeretetlenségedet, a bűneidet, a titkolt vétkeidet.
Szeretnénk tisztulni, mert érezzük, letörölhetetlennek látszó szenny telepedett ránk - tette hozzá Kocsis Fülöp, s azt is elmesélte, mennyire megdöbbentette, amikor fiatal szerzetesként egy nagyvárosi lakónegyedben sétálva kamaszgyerekek szólították meg, hogy beszélgessenek vele a lelkiismeret-furdalásaikról. Érezték, hogy valamit elrontottak, nem jól csináltak.
Amikor kitört a világjárvány, sokan azt kérdezték: ,,Ez most Isten büntetése?" - folytatta az érsek-metropolita. Különös, hogy az jut eszünkbe, hogy az Isten büntet, ez arra utal, hogy rászorulunk a megtisztulásra.
Az első lépés valóban az, hogy tudatosulnia kell bennünk a bűnösségünknek, hogy beszennyeztük a természetet és az életünket is a bűneinkkel. A jó hír azonban az, hogy az Úr már megtisztított minket, lejött hozzánk, hogy alámerüljön életünk vizébe, és megmutatja, hogyan viszonyul hozzánk: látja a bűneinket, de nem akar megbüntetni.
Náhum próféta mondja: ,,A mi Istenünknek kedve telik abban, hogy megbocsásson nekünk."
Azt várja, hogy megbocsáthasson, hogy jöjjünk hozzá a megbocsátásért. Tehát nem a rituális fürdőktől kell várnunk bűneink bocsánatát.
...... ...........


A legjobb hír tehát az, hogy a világunkban alámerülő, emberségünkkel egyesülő Jézus Krisztushoz kell fordulnunk, és ő megtisztít, megment, mert ebben leli kedvét, azért jött el a földre, hogy elhozza nekünk az eltörölhetetlen bocsánatot.
Szó sincs arról, hogy büntetne, a mi Istenünk nem haragvó, hanem szerető Isten. Megajándékoz bennünket a megtisztulással, és az ő isteni erejével is: ha hozzá fordulunk, részesülünk ingyenes kegyelmében, üdvösségében - zárta beszédét az érsek-metropolita.
A szertartás végén ezúttal elmaradt a jelenlévők részéről a kereszt megcsókolása a járványra való tekintettel, de Kocsis Fülöp a Dunából merített, megszentelt vízzel egyenként meghintette a híveket, akik örömmel fogadták az áldást.

Fotó: Lambert Attila
Körössy László/Magyar Kurír 2021.01.05

*
- 2018.01.06 Ha mi tisztulunk, a világ is tisztulni fog" -Vízszentelés a Dunánál
Január 6-án, Úrjelenés ünnepén Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita vezetésével gyűltek össze Szent Liturgiára a görög katolikus hívek a budai Szent Flórián-templomban. A szertartást követően a Dunánál vízszentelésre került sor a főpásztor vezetésével.
Bővebben Link

 
 
0 komment , kategória:  Budapest képekben, hírek  
Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe 01.06
  2021-01-05 20:56:43, kedd
 
  A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312 és 325 között kezdett elterjedni először keleten, majd nyugaton. Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn.
...... ........


Vízkereszt hagyományos elnevezése, az epifánia a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, a Szentírásra utal vissza. Az Ószövetségben Isten különféle módokon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek Jézus Krisztusban teljesednek be, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, magyarul: az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban ezért sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe.
Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Az ünnep először is arra emlékeztet, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: ,,íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2,1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfiának, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amelyekkel az evangéliumban találkozunk. A királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1,1). Második eljövetelekor királyi dicsőségében fog megjelenni, ő a Királyok Királya és Urak Ura (Jel 19,16). A második ajándék, a tömjén leginkább a főpapnak kijáró papi ajándéknak számított. A Zsidókhoz írt levél nevezi Jézust főpapnak (Zsid 4,14). A harmadik ajándék, a mirha, amely több alkalommal is megjelenik a Bibliában, akár illatszerként (pl. Eszt 2,12), akár orvosságként (pl. Ter 37,25-27), a fájdalom enyhítésére is szolgált. Jézusnak a kereszten ezt akarnak adni: ,,Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el" (Mk 15,23). Jézus halála után a bebalzsamozásához is ezt az anyagot használták (Jn 19,39). Jézus tehát király, főpap és a szenvedő Emberfia, a Messiás is.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ekkor a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a Fiút: ,,És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«" (Mt 3,17), és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Ezt a szent hagyományt őrzi a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én, nagy alkonyati zsolozsmával egybekötve végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az elő esti vízszentelés a görög katolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. ,,Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt" - hangzik a vízszentelési sztihira.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: ,,Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embereknek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani őket.
A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző napig) tartó farsang is.
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. században kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 21. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (,,Krisztus áldja meg e házat").
Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét. Adja meg nekünk, hogy lássuk kezdeményezését, a jeleket, amelyek által vezetni akar minket.
Az ünnepen és azon túl is fordítsuk szívünket a megjelenő Isten felé, hogy megláthassuk életünkben kegyelmi ajándékait!


Magyar Kurír 2021.01.06

 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
amerikai szent: Elizabeth Ann Seton
  2021-01-05 12:38:33, kedd
 
  Egy teljes mértékben amerikai szent: Elizabeth Ann Seton
...... ............


Bár úgy tűnhet, a házasság a menekülés útját jelentette a magányból, a fiatalok között mély szerelem szövődött. Öt gyermekük született. Feleségként Elizabeth folytatta azt a munkát, amelyet mostohaanyja mellett elkezdett: egy előkelő hölgyekből álló egyesület tagjaként szegényeket segített, betegeket látogatott.
VI. Pál pápa 1975. szeptember 14-én, a szentté avatáskor így fogalmazott: ,,Elizabeth Ann Seton teljes mértékben amerikai volt." Az ő életútját elevenítjük fel liturgikus emléknapján, január 4-én.
Cikk linkje: Link
 
 
0 komment , kategória:  Női szentek bemutatás  
Január 6-án, Urunk megjelenése, Vízkereszt ünnepe
  2021-01-05 12:29:02, kedd
 
  Vízkereszt ünnepe megmutatja nekünk, hogy Isten minden emberhez elküldte Fiát, hogy a megváltó Jézus születésével elhozza számunkra az üdvösséget, az örök élet reményét. Adja meg nekünk, hogy lássuk kezdeményezését, a jeleket, amelyek által vezetni akar minket
Három király ajándékkal hódol a kis Jézus előtt. Kép linkje Link

Vízkereszt ünnepén a templomokban vizet szentelnek, amelyből vihetnek a hívek, hogy imádság kíséretében meghintsék vele otthonukat.
Ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka is, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (,,Krisztus áldja meg e házat").
A kereszténységben a IV. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312-325 között kezdett el terjedni először keleten, majd nyugaton. Hármas eseményt foglal magában az ünnep: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a Kánai menyegzőn.
Vízkereszt elnevezése a görög epiphaneia, megjelenés szóból származik, ami visszautal a Szentírásra. Az Ószövetségben Isten különféle módon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban, vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek beteljesedése Jézus Krisztusban történik, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal: Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése. Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe.
Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen: a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Az ünnep első jelentése utal arra, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: ,,íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2,1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfia, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amikkel az evangéliumban találkozunk. Királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1,1). Második eljövetelekor királyi dicsőségében fog megjelenni, ő a Királyok Királya és Urak Ura (Jel 19,11). Második ajándék: a tömjén, leginkább a főpapnak kijáró papi ajándéknak számított. Szent Pál Zsidókhoz írt levelében nevezi Jézust főpapnak (Zsid 4,14). A harmadik ajándék a: mirha, ami több alkalommal is megjelenik a Bibliában akár illatszerként (pl. Eszt 2,12), akár orvosságként (pl. Ter 37,25-27), a mirha a fájdalom enyhítésére is szolgált. Jézusnak a kereszten ezt akarnak adni: ,,Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el." (Mk 15,23). Jézus halála után a bebalzsamozásához is ezt a mirhát használták (Jn 19,39). Jézus tehát király, főpap és a szenvedő Emberfia, a Messiás is.
A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3,13-17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Ekkor a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a Fiút: ,,És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«." (Mt 3,17) és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.
Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Ezt a szent hagyományt őrzi a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én nagy alkonyati zsolozsmával végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimennek, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe. ,,Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt." (vízszentelési sztihira).
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1-12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: ,,Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani őket.
Az ünnepen és azon túl is fordítsuk szívünket a megjelenő Isten felé, hogy megláthassuk életünkben kegyelmi ajándékait!

/Debrecen-Nyíergyházi Egyházmegye 2021.01.06
 
 
0 komment , kategória:  Száz kérdés Jézus Krisztusról   
Székely Jánost 2008. január 5-én segédpüspökévé szentelték
  2021-01-05 12:24:16, kedd
 
  A mai napon köszöntjük Székely János megyéspüspököt abból az alkalomból, hogy 2008. január 5-én Esztergomban az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé szentelték. Püspöki szolgálatára Isten áldását kérjük!

...... ........... .......

 
 
0 komment , kategória:  Dr. Székely János püspök  
Karácsonyi idő - január 5.
  2021-01-05 12:18:12, kedd
 
  SZENTLECKE Szent János apostol első leveléből
A lelki halálból új életre keltünk, mert szeretjük testvéreinket.
Szeretteim!
Kezdettől fogva azt a tanítást kaptátok, hogy szeressük egymást. Ne legyünk olyanok, mint Káin, aki a gonosztól volt, és megölte testvérét! De miért Ölte meg? Mert cselekedetei gonoszak voltak, testvérének tettei viszont igazak.
Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha a világ gyűlöl titeket! Tudjuk, hogy a (lelki) halálból új életre keltünk, mert szeretjük testvéreinket. Akiben nincs szeretet, az (lelki) halálban marad. Aki pedig gyűlöli testvérét, az gyilkos. Viszont tudjátok, hogy egyetlen gyilkosnak sem lehet része az örök boldogságban.
Abból ismerjük meg (Isten) szeretetét, hogy életét adta érettünk. Nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért. De megvan-e bennünk az Isten szeretete, ha azt látjuk, hogy valamelyik testvérünk szükséget szenved, és elzárjuk előle szívünket, pedig módunkban állna, hogy segítsünk rajta?
Szeretteim, ne csak szóval és beszéddel szeressünk, hanem tettel és igazsággal! Erről ismerjük fel, hogy az igazságból valók vagyunk-e, és így nyugtatjuk meg szívünket Isten előtt. Ha a szívünk vádol is minket valaminek Isten nagyobb a szívünknél, Ő mindent tud.
Szeretteim! Ha a szívünk nem vádol, akkor teljes bizalommal lehetünk Istenhez.
Ez az Isten igéje. 1Jn 3,11-21

EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Fülöp és Nátánáel meghívása.
Abban az időben, amikor Jézus Galileába készült, találkozott Fülöppel. ,,Kövess engem!" - mondta neki.
Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Amikor találkozott Nátánáellel, közölte vele: ,,Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti Jézust, József fiát."
,,Jöhet-e valami jó Názáretből?" - kérdezte Nátánáel. ,,Jöjj, nézd meg!" - felelte Fülöp.
Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: ,,Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!"
Nátánáel megkérdezte: ,,Honnan ismersz engem?" Jézus így felelt: ,,Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt." Nátánáel erre elismerte: ,,Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya."
Jézus így szólt: ,,Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél." Majd így folytatta: ,,Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett."
Ezek az evangélium igéi. Jn 1,43-51
...... ........... .....



Elmélkedés
Amikor a kezdeti időkben a négy evangélista megírta művét, akkor mindegyiküknek az örömhír átadása volt a célja, mégpedig annak az üzenetnek a továbbadása, amit Jézus is hirdetett. Egyik evangélium sem Jézus életrajza, még akkor sem, ha az Úr életének főbb eseményeit természetesen tartalmazzák ezek az írások. Az evangéliumok a krisztusi örömhírt közvetítik, amely minden kor embere számára az üdvözítő igazság. Bár az örömhír elfogadása, a hit Isten ajándéka az ember számára, a hit terjesztésében nagy szerepe van az emberi tanúságtételnek, a hit megvallásának. A krisztusi közösség tagjai a kezdeti időktől fogva megtapasztalták ennek igazságát, ennek egyik szép példáját látjuk a mai evangéliumi részben.
Miután Jézus meghívja Fülöpöt, ő azonnal elmegy, hogy szóljon Nátánáelnek, tehát egy másik személyt hív az Úrhoz. Fülöp így tesz hitvallást Jézusról, akinek most lett követője és tanítványa: ,,Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti Jézust" (Jn 1,45). Bár Nátánáel visszakérdez, mégsem a hitetlenséget érezzük szavaiban, hanem az érdeklődést. A hívő ember meggyőződése, hogy ha bátran megvallja hitét, ez a kiállás képes kimozdítani másokat hitetlenségükből. A hitvallás tehát elindíthat valakit a hit útján. A hittől eltávolodottak figyelmét elég egy egyszerű mondattal Jézusra irányítani: Gyere és nézd meg őt!
C. Horváth István Sándor

Imádság
Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is tehernek érezzem a munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban. Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan, jól gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan beszélgetéssel, vagy időtöltéssel. Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne teher legyen, hanem öröm.

Hanganyag Link
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
A felnőtt (isten)gyermek bennünk
  2021-01-05 12:13:19, kedd
 
  Emeljük föl szívünket!.
Minden kezdet viselős azzal a vággyal, hogy az új lehetőségeket a legjobban éljük meg. A születés ünnepének folytatásaként beköszöntő új év talán még inkább ösztönöz bennünket erre. Most azonban, úgy tűnik, nehezebb a pálya, mint néhány évvel ezelőtt. Tartóssá vált a stressz, a bizonytalanság, és sokszor a megold(hat)atlanság is. Az ünnep talán valamelyest tisztogatta a látóhatárt, de azért sűrű még a köd. A nappalok csak lassan hosszabbodnak, a világosság csak lassan növekszik. Járvány, maszkok kívül-belül, betegség, halál. Egymásra utaltság és távolságtartás, digitális mintha-személyesség és egyre gyötrőbb öleléshiány a ránk telepedő online világban. Eközben a tettvágyunk minduntalan korlátozott lehetőségekbe ütközik.
Jó lenne mindezen felülemelkedni, messzebbre látni, majd a dolgokat ebből a távlatból a helyükre tenni.
A hiányok és az ajándékok egy tőről fakadnak - tartja egy régi bölcsesség. Ilyen, sok gyümölcsöt érlelő tőkénk lehet a gyermekségünk, amelyről azonban le kell nyesegetnünk mindent, ami gyermeteg, infantilis. Különös ellentmondással hívja fel erre a figyelmünket a Szentírás is.

Állandó szerzőnk, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását publikáljuk Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Útravaló – 2021. január 5.
  2021-01-05 12:10:47, kedd
 
  Vannak meddő és vannak gyümölcsöző találkozások. Mint a fügefa, ami olykor nem terem. Jézus nemcsak példálózik a fügével, próbálkozik is vele: beszél kudarcos élményeiről, és szállóigévé lesz a terméketlen fügefa. Míg máskor annyi termése van, hogy aki enni akar, csak megrázza, és szájába hull (Náh 3,12). Hogy egy fa mikor terem gyümölcsöt, és mikor nem, arra legjobb példa a füge. Aki ismeri a gyümölcsfák szeszélyeit, tudja, mennyire kiszámíthatatlanok. Néha érthetetlen, miért hoznak gyümölcsöt, hiszen évek óta nem termettek, máskor a gazda nem érti, mi történt, hiszen minden rendben látszott, mégsincs egy fia termés sem. Akárcsak az ember. Natanel azonban nem maradt meddő a fügefa alatt.

Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  Útravaló_Adoremus  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2020.12 2021. Január 2021.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 392 db bejegyzés
e év: 745 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 826
  • e Hét: 1905
  • e Hónap: 15343
  • e Év: 218256
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.