|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021-03-29 23:18:45, hétfő
|
|
|
A veszteségeket, amelyek értek, érnek és érni fognak mindnyájunkat, meg kell gyászolnunk, közösségként, családként, egyénként. (...) Szükségünk van arra a vödör könnyre, amivel megsiratjuk azt a rengeteg mindent, ami elveszett. Elsősorban halottainkat. Aztán az élethez fűzött reményeinket, füstbe ment terveinket, álmainkat, azt az életet, amelyet elképzeltünk és felépítettünk, és amelynek a romjain állunk.
Tompa Andrea
|
|
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
2021-03-29 23:04:03, hétfő
|
|
|
Varjú Zoltán
A LÉTEZÉS ILLÚZIÓI
Látomásom volt tegnap este,
Lehet tán, csak reggelig tartott
Az álom, vagy ki tudja, csupán
ellátogatott a messzibe a lélek.
Lehunyt szemem előtt láttam,
Fényes folt derengett, a menny
Lehetett, vagy ki tudja, pokol
Bugyraiba rejtett fény talán.
Megfejteni álomfejtő tudná,
Ha bárki is szeretné tudni, milyen
Kegyes hozzám az égi felleg,
Ami átvonul felettem éjjelente.
Vagy ki tudja, még az is lehet,
Valóság volt, esti révület álma,
Reggelig tartó ébrenlétbe zárva,
Amely szertefoszlott a hajnalig
tartó, jótékony, korai ébredéssel.
Most a semmit markolom,
Derengő fények emléke maradt
Vissza, a semmilyenség után...
Csupán a létezés illúziói;
Tegnapi vágyak, a jelen álmai,
És a holnappal lassan érkező,
Emléktöredékek múló halmaza.
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
2021-03-29 22:53:27, hétfő
|
|
|
Fekete Ágnes
Elfogyni a csendben...
Elfogyni a csendben, ízlelni a magányt,
várni a megváltó, hűsnek tetsző halált...
Élvezni a fojtó, kiteljesedett űrt,
zűrben tajtékzani: e szív mindent eltűr!
Elfogyni a meghitt, elsorvasztó rendben,
félszeg sírban élve, vesztegelni csendben...
Erre vágyik e szív: bágyadt nyugalomra,
s várva vár egy mesés, züllött alkalomra:
mikor újra szeret, újra félve dobban,
élhet majd egészen, fényes rémálomban...
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
2021-03-29 22:42:04, hétfő
|
|
|
Rácz Gyuláné Violka
A távolság csak
kezeket tarthat távol -
de szíveket nem!
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
2021-03-29 22:37:23, hétfő
|
|
|
.
Harpauer Márta
Elengedés
Lassan engedtem el a kezed,
Féltettem nyíló életed.
De tudtam, meg kell tennem,
Mert később rabságnak érezheted.
Hát menj, és szállj magasra,
Én innen figyelem, hogy szárnyalsz.
S drukkolok, hogy sikerüljön,
Tudom, így majd vissza-visszajössz.
Összeszorul a szívem, ha elesel,
De bízok benned, s tudom, felkelsz.
Emelt fővel tovább haladsz,
Én boldogan gondolom, az én gyermekem vagy.
Hát haladj életed útján,
Elkísér anyai szívem, életem során.
Ha bánat ér, magamban sírok,
Ha öröm, veled együtt örülök.
Elfogadok mindent, csak neked jó legyen,
Ha boldog vagy én is boldog leszek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2021. Március
| | |
|
|
ma: |
5 db bejegyzés |
e hónap: |
68 db bejegyzés |
e év: |
1049 db bejegyzés |
Összes: |
9032 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 987
- e Hét: 1938
- e Hónap: 10960
- e Év: 78725
|
|
|