|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 17:22:45, szerda
|
| |
| |
A tánccal kimutathatjuk a pillanatnyi érzéseinket.
Ki mondja meg mit látok; a táncost vagy a táncot? A tánc maga a szabadság. Tánc közben varázslat vesz körül. Minden összeáll. A világot pedig harmónia uralja. És egyetlen tökéletes pillanatig minden porcikáddal azt érzed, hogy élsz. De ahhoz, hogy táncosként megélj, olyan dolgokon kell keresztül menned, amik már nem tűnnek annyira varázslatosnak. Az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan pörögve is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc. Ha a szíved csordultig telt, akkor már nem beszélsz - hanem énekelsz. És ha a szíved túlcsordul, akkor már nem énekelsz - hanem táncolsz. A tánc megtanított arra, hogy tiszteljem a másfajta embereket és az ő táncukat. A tánc mindig segít, ha háborog az ember lelke, ha jó kedve van, megszűnik a világ, nem létezik más, csak a zene, a mozdulat, a megnyugvás.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tánc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 17:02:33, szerda
|
| |
| |
"A szépség nem hosszú haj, vékony lábak, barnult bőr és tökéletes fogak.
Bízz bennem.
A szépség annak az arca, aki sírt, és most mosolyog.
A szépség az idő által megjelölt ráncok.
A szépség mindaz, amit belül érzünk, és kívülről nyilvánul meg.
A szépségek azok a jelek, amelyeket az élet ránk hagy, az ütések és simogatások, amelyeket az emlékek hagynak ránk.
A szépség hagyja megélni azokat az apró dolgokat, amelyek életet ... teremtenek....életet."
Emma Watson
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 16:43:04, szerda
|
| |
| |
Az örök Nő :
A Nő, az örök Nő! - Nézd a két szemét,
Ahogyan emlékezve összekulcsolja kezét.
Anyaként dallal ringatta a bölcsőt,
Múzsaként ihletett sok ezernyi költőt.
Biztatója volt ő minden csüggedőnek,
Meleg otthont adott a hazaérkezőnek.
Néma hallgatója a csendre vágyónak,
Bölcs titkolója lelke fájdalmának.
Nála a szomorú mindig vigaszra lelt,
Simogató karjaival magához ölelt.
Lehajolt ahhoz, akit felemelni kellett,
Virrasztott, ha szükség volt, a beteg ágya mellett.
Megmosolyogtatják az elképzelt vágyak,
Tovatűnő emlékek a jelenben tanyáznak.
A rohanó évek megállnak egy kicsit,
Ma már minden szép lett, mert az idő gyógyít.
Fiatal nőként néz vissza magára,
Ahogyan lapozgat fényképalbumába'.
Mindig büszke volt, hogy nőnek született,
Koronázatlan királynője egy tartalmas életnek.
Ne legyél játékszer, kiváltság, hogy Nő vagy!
Méltósággal viseld, és örülj a mának.
Járj szerető szívvel, csillogó szemekkel,
Királynőként élj, ezt sosem felejtsd el!
Turoczi Eszterke Mini
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 16:22:10, szerda
|
| |
| |
"Isten két dobozt adott nekem, és azt mondta :
- A fekete dobozba gyűjtsd bánatodat és a minden örömödet az arany dobozba. Megfogadtam amit mondott, így mindkét dobozba gyűjtögettem, ahogy kérte. Az arany doboz napról napra nehezebb lett, de a fekete egyre könnyebb.Kíváncsiságból kinyitottam a fekete dobozt, hogy megtudjam az okát. A doboz alján találtam egy lyukat, melyen a bánat kipotyogott. Megmutattam Istennek a lyukat és eltűnődtem,-Kíváncsi vagyok, hogy hova tűntek belőle a bánataim! Ő elmosolyodott és így szólt : - Gyermekem, mindegyik itt van velem. Megkérdeztem Istent : - Miért adtad nekem a dobozokat? Miért adtad az arany dobozt és a lyukas feketét?-Gyermekem, az arany dobozt azért adtam, hogy számold az áldásokat, a feketét pedig azért, hogy tudj elengedni."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 16:01:51, szerda
|
| |
| |
József Attila:
PÜNKÖSD ELŐTT
Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott tuzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vérek irigy ujja.
Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyuként,
Szomorubb lélek búsul majd utánad.
Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vizen büszkébben usszál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.
Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak ujabb csodára!
1923. máj. 18.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 15:52:56, szerda
|
| |
| |
Csíksomlyói legenda
A Jóisten Csíksomlyón osztotta szét világunkat a nemzetek között.
Azért, hogy a nemzetek ne civakodjanak a kék bolygó területei fölött.
Összehívta őket a csíksomlyói dombtetőre.
Ott, ahol a kápolna most áll, az Úr megáldotta a földet.
Ezért ott a föld mélyéből áradni fog örök időkig jóság energiája.
Tódultak a nemzetek minden felülről.
Jöttek északról és délről, keletről és nyugatról.
Lóháton, elefántháton és teveháton, ökrök vontatta szekereken.
Megteltek a közeli dombok népek sokaságával.
Bármennyien is voltak, egyre csak jöttek és úgy látszott, nem fogynak el soha.
A megérkezettek felsorakoztak egymás mellé.
Mindenki beszélte mindenki nyelvét. Fegyver nem volt senkinél, mert maga
az Úr hívta őket és az egész környéken jóság és békesség uralkodott.
A Sátán nem lépte át a Kárpátok gerincét, mert megtiltatott neki.
Amikor mindenki egybegyűlt az Úristen felújította az emberekkel kötött szerződést.
Ennek jeléül gyönyörű szivárvány jelent meg hegyek fölött.
Emlékeztette a világ nemzeteit a tízparancsolatra.
Majd igazságosan szétosztotta a földet népcsoportok között.
A következő intelemmel engedte útjukra:
"Szaporodjatok és sokasodjatok. Népesítsétek be a földet mely néktek adatott.
Uralkodjatok a föld állatai és növényei fölött. Uralkodjatok igazságosan
és céltudatosan jó gazda módjára!"
Aztán megáldotta az emberek sokaságát, és útjukra bocsátotta őket!
Figyelte, ahogy elvonulnak az égtájak irányába, mint a vándorhangyák.
Amikor az utolsó népcsoportot is elnyelte a messzeség, az Úrra rászakadt
a sűrű csend és a néma magány. Akkor abban a pillanatban másvalaki azt
hitte volna, hogy azt a helyet, a megáldott szent helyet nem adta még
oda senkinek.Mivel az Úr cselekedetei nem véletlenszerűek és céltalanok.
Ezért az Úr kiült a csíksomlyói dombra és várt. Várt türelmesen,
tudta, kikre kell várnia.
Íme, egy elkésett furcsa népcsoport közeledett a domb felé.
Mezítlábas kisfiú tarka tehenet vezetett kötélen. A tehén hátán egy kislány
ült feje körül sokszínű virágkoszorú és ismeretlen nyelven dalolt.
A dal beleolvadt a tájba és feloldotta a magányt. Mint az arany, ahogy
felnemesíti az ötvözetet. Az Úrnak felvidult a lelke, mert
bebizonyosodott, hogy minden a terv szerint megy és már tudta kié
lesz a megáldott föld!
- Kik vagytok ti? - kérdezte a gyerekeket.
A fiúcska lehajtotta fejét és hallgatott. Nem bírt szóhoz jutni a megilletődéstől.
A kislány egy csokor virágot nyújtott az Úrnak.
- Üdvözölve légy mi Urunk Istenünk! Én Magyar vagyok a testvérem Székely.
Messzi földről jövünk és eltévedtünk az úton.
Az Úr elfogadta a virágot és újra örült az ő lelkében, mert soha nem kapott
ajándékot embertől.
- Hol vannak szüleitek? Túl gyöngék vagytok még ahhoz, hogy egy nemzet
sorsát cipeljétek!
- Nincsenek szüleink, nem is voltak! - Csilingelte a kislány.
- Honnan jöttetek? - faggatta tovább az Úr.
- Csillagösvényről. - szólalt meg a fiúcska is félénken.
- Országot akartok magatoknak?
- Azt akarunk Uram. De mivel mi még gyerekek vagyunk, adjál nekünk apát és
anyát is, aki védelmezzen bennünket!
- Apát adjak, meg anyát is? - kérdezte az Úr meglepetten.
- Igen, mert csak Te tudsz adni! Te vagy a mindenható, a jó és a könyörületes!
- Várjatok egy keveset, hadd gondolkodjak - mondta az Úr, és két tenyerébe hajtotta fejét.
Hosszasan gondolkodott. A két gyermek közben önfeledt játékba kezdett.
Nevetgélésük úgy hatott a dombon, mint ezernyi ezüst csengettyű.
- Mivel védtelenek vagytok, ártatlanok, és kedvemet lelem bennetek, ezért
meghallgattam és teljesítem kéréseteket! Íme, itt van ez a föld, amit nemrég
megáldottam. Ezt az áldott földet, Erdélyt és Pannóniát nektek adom örök időkre!
De mivel ellenségeitek megszaporodnak majd és sanyargatni fognak benneteket,
tisztaságotok és jóságotok miatt, ezért erős hitet és reményt adok nektek, amit itt,
ezen a szent helyen, Csíksomlyón minden évben megerősítetek.
Apát is adok nektek, én leszek az Atyátok, mert én vagyok mindenek Atyja,
a világ teremtője! Anyát is adok, a Szűzanyát, Máriát, Jézus Krisztusnak,
a világ Megváltójának és szeretett fiamnak anyját!
Ő legyen a ti anyátok és bajaitokban mindig őhozzá, kiáltsatok!
Csodálatos szépségű asszony jelent meg, fehér ruhában, ragyogó fényben.
Lehajolt megsimogatta a két árvát, majd felemelte és keblére ölelte őket!
Azóta hosszú idő eltelt sok minden megváltozott, de egy dolog változatlan:
Minden pünkösdkor százezrek vonulnak ki a búcsú hegyére megerősödni hitben,
és reményben közöttünk van valóban nemzetünk anyja, érezzük kezének simogatását
és azt a földöntúli boldogságot, ahogy szerető anyaként keblére ölel bennünket.
Forrás: Fülöp Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-19 11:00:23, szerda
|
| |
| |
PÜNKÖSD
(Más szemmel nézve)
Talicskában hordasz, míg más
könyvekbe, tintával tapaszt -
kétezer éves bélyeget, szemek elé látomást,
édent, és némi salakot a múltból...
Bizony, nehéz a kereszt a kéznek, s a lábnak,
éles mondatok súlya a keskeny vállnak.
Nincs bérletem, sem bejárásom oda,
hol ékes szalmából épülnek látszatpaloták.
Élőlény sincs, mely elbújhatna a sorsa elől,
ha az úgy dönt, kitakar, majd szabotál.
A toll a két kezed, a papír én vagyok!
Te döntöd el, napot rajzolsz rám vagy csillagot.
Ígérten eljönnek a fehér, égi galambok,
megkondulnak a templomi harangok!
Nos, kellek-e mint papír, hogy tele ród a hátam?
(Botos Ildikó Lydy)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2021. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
333 db bejegyzés |
| e év: |
3457 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1161
- e Hét: 6818
- e Hónap: 46430
- e Év: 275367
|
|
|
Offline
