|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 16:12:09, kedd
|
| |
| |
Erdős Renée : Kék Pillangók
Kék pillangók szálltak fölöttem,
Hogy a réten keresztül jöttem
S incselkedve, táncolva félig:
Elkísértek az erdőszélig.
S hogy utam az árnyékba tévedt;
Riadtan, némán összenéztek.
Félték a lombok hűs homályát,
A rengeteg halk mormolását.
A míg arany napfényben jártam,
Gázoltam színes vadvirágban,
S felém a rózsák integettek:
A kék pillangók hogy szerettek!
De csalt a sötét erdő mélye,
A vízmoraj, a lomb zenéje.
Csalt a magány. Egy titkos ének-
S a sohsem ismert szenvedések.
Magányos erdő útját járom
S nincs vezetőm és nincsen párom.
Tövises ágak meg-megtépnek.
De még dalolok, de még élek.
Hangomat a szűz magány hallja,
Rám simul a csend puha karja.
De tudják e a rétek, kertek:
A kék pillangók hova lettek?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 16:02:21, kedd
|
| |
| |
Reményik Sándor : A Göncöl szekerén
Derült az este, csendes, csillagos.
Túl minden szenvedélyen, lázon,
Én a Göncölszekerén kocsikázom,
Ott, ahol ember embert nem tapos.
A derekaljam: széna, illatos,
A Göncölszekér szénával tele,
Kaszáltak már az égi réteken,
S lelkemnek sohse volt ily fekhelye.
Hanyattfekszem s az űrbe bámulok,
Friss széna, illatos: a derekaljam,
A pici földtől be messze szakadtam!
Köztem, s közte ezer csillag-távol.
És mily csend van itt, milyen hallgatás!
Nincs berregés, nincs ostorpattogás,
A Göncölszekér csak úgy megy - magától...
A Göncölszekér biztosan halad,
Rúdja nem törik, fékje nem szakad,
El nem ragadja semmi;
Ó jó itt fenn az örök bolt alatt,
Az örök szénás-szekeren pihenni.
Lenn hagytam mindent, mindent, ami fájt,
Kelnek szívemben új melódiák,
A végtelenség árja szinte fölvet...
S mégis jó volna fejem alá tenni
Egy kis maroknyi édes anyaföldet.
1919.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Remenyik Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 15:58:00, kedd
|
| |
| |
Faludy György : A távolabbi jövő
Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.
A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,
és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek
mind elporladnak néhány százezer év alatt.
Pár millió esztendő múlva, új csillagképek
alatt szelíd fejével kibújik a moszat,
ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet
variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak
születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,
ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.
1994.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Faludy György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 15:45:01, kedd
|
| |
| |
Június 29 Péter Pál napja
Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja.
Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették (saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere), Pált lefejezték, mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.''1
A mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. Ez annyit tesz, hogy a búza április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.
Ekkor kezdődik országszerte az aratás, mely jelentős ünnep volt, mert a búza (mennyisége és minősége) rendkívül fontos szerepet játszott a gazdasági életben. A népi megfigyelések szerint e napot követően kezdődött az igazi nyár, amit az időjárás is visszaigazolt.
Péter-Pálnapja, valamikor dologtiltó nap volt, tehát az aratási munkálatokat JELKÉPESEN kezdték meg! Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.
Az aratást nem kezdték újholdkor, és akkor sem, ha halott volt a faluban. Kedden és pénteken sem volt jó a hit szerint megkezdeni, vagy új táblába kezdeni, mert üres lenne a búza feje. Péter-Pál hagyományos ünnepi étele a paprikás csirke, aratási napokra pedig a szolgafán a bográcsban főtt keménytarhonya-, lebbencsleves vagy paprikás krumpli.
Az aratás megkezdése előtt fohászkodtak, imádkoztak, az eszközeiket a templom falához tették, és a pap megszentelte. ,,Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!" mondja az ima is.
Az utolsó kalászokból aratókoszorút készítettek, majd a gazda házához vitték, a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek, az étkező asztal felett tartottak. A koszorúvivőket nyakon öntötték, hogy ne hiányozzon a búzának az eső. Az aratás befejezése örömünnepnek számított, (arató) bállal zárták a nagy munkát.
E napon ünnepelnek a halászok, akiknek Szent Péter védőszentjük, aki maga is halász volt mielőtt Jézus tanítványai közé állt. Ilyenkor felvonulásokat rendeztek, és a halból készült vacsorára meghívták a falu vezetőit is. Nem egyszerű vacsoráról volt azonban szó, hanem a halászcéhek nagy ünnepéről: ekkor avatták ugyanis legényeiket, amely ünnepségre a még inasok hívogatták össze az embereket egy-egy rúdra kötött ponttyal a vállukon, a halétkeket pedig a mesterek készítették. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást.
Amikor Jézus az ő egyházát megalapította, a mennyország kulcsait Péterre bízta2. Ezért szokták kezében kulccsal, olykor kettővel is: az oldó- és kötőhatalom jelképével ábrázolni. Ezért lett sokfelé, így Szegeden is, a lakatosok céhének védőszentje.
Szent Pál a keresztények ellensége volt, mikor Damaszkuszba menvén megtért, s megkeresztelkedett. Ennek ünnepe a Pál fordulása (január 25.) melynek tágabb jelentést ad az a tény, hogy a csak zsidók közt térítő apostolokkal szemben Pál a pogányok misszionáriusa lett. A Törvény útjáról a Hit útjára tért3, mint maga írta több helyütt. A keresztény mozgalom ezzel a lépéssel indult el ezen az úton, mely által világvallássá lett. Az ő attribútuma a kard (vagy pallos), pálmaág, írástekercs, könyv, három forrás (Egy régi legenda szól arról, hogy azon a helyen, ahol szent feje a földre hullt, három forrás fakadt. Mély értelmű jelképe ez annak az élet-folyamnak, amely Pálon át a világba áradt).
(Az anyagot összeállította Berecz Ildikó)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-06-29 15:27:01, kedd
|
| |
| |
Mosolyka hálás
Ezért a barackért, amit néhány perce meg tudtam enni egyedül. Önállóan tudtam megmosni, mert felérem a csapot. Láthattam ma is a naplementét, és a szúnyog meg tudta csípni a karom, mert van, és tudom is használni. Csináltam ma időt az olvasásra, és halogatott adminisztratív feladatok egy részét is megcsináltam. Érzem az illatokat, most például a kenyérét, ami reggelire készül. Van egy fekete-fehér nyomtatónk, ami működik, és számomra fontos gondolatokat ki tudtunk nyomtatni. Hallom, ahogy édesen horkol a kutyánk Falatka, és ma is Sankó mellett alszom el. Ma is számtalan dolog miatt volt okom mosolyogni, amit a sejtjeim is imádtak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: A nap képe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2021. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
183 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 640
- e Hét: 1606
- e Hónap: 11192
- e Év: 80112
|
|
|
Offline
