Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Még mindig tisztul a világ kutyás hosszabbítókkal, elmével
  2021-08-21 13:45:24, szombat
 
  Lassan öt éve támadott meg a lakásban a miskolci elmeosztály ismét a szabadköműves Pál nevű róka szereplő miatt, számomra érthetetlenül, majdnem az elmére juttatva engem, mint az ózdiak 666 kézfején megjelölt cigányai 1998-ban, mint Isten gyermekei. Támadtak minden szomszéd miatt, hogy odaszegezték az űrpókot a szomszédban az ágyhoz, amelyik népét születésem óta tisztítják, mint űrpusztító utódjait, engem nem szerethetett senki helyettük, majd jöttek a felmentő seregei Miskolcnak 1989-ben elvenni őket feleségül, azóta utódokat hoztak létre, melyek ismét szaporodnak. Már 130 éve tart ez a véráldozó NagyPán Pszichografológiai utcájában, folyamatosan ismétlésekkel, tor ülésével István király elméletével a babilont játszó kormányuknak, együtt a szivárványt szívvel kirakó perverzeinek a Bertalan utcának. Eljátszották hónapokig, mit vennék magamnak, ha lenne pénzem és formám, milyen házat és kertet rendeznék be, amelyeket azóta a Hunnia börtönelme tagjai rendeztek be forrásvízzel és kúttal együtt.

Nem bírom tovább a szenvedést elviselni, a melleim alatt van két marka a miskolci elmeosztály Rákóczi téri vezetőjének, úgy kínoz egész nap, miközben áldoz engem és a nagyobbik lányomat, végtelen szenvedésre ítélve együtt, így ahogyan vannak a Hunnia börtön szentháromságával, amelyik lezárta a határokat születésemkor és berendezte az egészségügyet nagy közös áldozásra, együtt a világ összes országával, amelyik érintett a világkönyvtárában Miskolcnak, mint amelyik mindezt végrehajtotta.

Elmebetegeznek a Rákóczi tér tagjai, akár tették ezt a tor ülő cigányaik 1997-es kivégzésem óta a megyei kórházban. További jó puffadást kívánt nekem a nemi csapása a reformátusoknak jópár évvel ezelőtt, amiket kivittek a megyéből szép életre, mint áldozóimat. A lányom szerint nagyon összetartó és szerető család, nem úgy, mint én, aki leírta évekkel ezelőtt, hogy a mit tettek a családommal és a világgal.

A miskolci média Hunnia börtöne, amelyiké az Omega, Illés, Metro szentháromság, három bibliájával az országnak megölte nagymamámat 1971-ben hatalmas csapással verve el először a hitelbe elszerződött szőlőjét apának, megölte Budaiékkal apámat 1980-ban, Müllerékkel és amerikai meggyfürtös teremtővel megölte az öcsémet 2007-ben, nekem kétszeresen bontotta le a szájszerkezetemet ínyevő baktériummal, kivégzésre szánva minket utolsó emberként.

Elmebetegeznek a kommunista újságírók, amelyek hosszabbítottak a két gyerekemmel a növényvédő Mohamed népének történetével és gyilkosai, gyalázóik kitermelésével, az összes reformátusuk, zsidóik, rózsakeresztes, meg különböző rendjeik, Apostoljaik, Avatárjaik, angol Vörös Oroszlán központ helyetti áldozással a világ minden kommunista és náci főszereplője helyett, a romániai elmeosztályával az élen a 85 éves értelmiség legyőzőknek. Ők elölről kezdték a világmindenség apokalipszisét születésem előtt még rock az óra körül pokol angyalai rockjával, amit négyszer hajtottak végre Lengyelország helyetti megáldozásommal. Magyarország és Lengyelország így menekült meg a saját történelmének állandó ismétlésével. Kisebbik lányom Bocskor hosszabbítói csillagkor kezdetével 1977-ben tort ülnek Törőcsik Mari népével, a margaréta szájúakkal. Tehát ezt is az áldozóm rendezte be, mint Mészárossal felvásároltatta az étkezdéket.

Magyarország honfoglalói a bolond reformátusok a miskolci elmeosztállyal az élen, meg a Rákóczi tere Romániának. Ünneplik 1997. óta utolsó magyarként történő meggyalázásommal, megcsonkításommal, legyőzésemmel az ország elfoglalását végleg. A meggyfürtös liberális Amerikája üdvözli őket, mivel szerepeiket nem hajtották végre az elmeosztályaikkal, könnyen szerzett nemi életet fertelmeskedtek össze a vietnami háború óta. De üdvözli a miskolci Rákóczi téri kormányt a Hunnia elmeosztályával a latroknak, meg az elmeosztályával Miskolcnak minden országa Európának, mint Spanyolország, amelyikkel együtt hajtották végre négyszer az atlantiszi világrészek felszámolását, Illés apokalipszist fültöréssel, mandula kivétellel, valamennyi pusztító nap és holdjeles helyetti áldozással, a vas szörnyek tisztításával, mint az egész másik világéval amerikai médiával az élen, amelyik megtisztította fogcsonkítás kezdettel 1976 óta a világ boszorkányait a miskolci II-es elmeosztályával a világ történelmének irányítóinak.

Nincs hová mennem, kínoznak éjjel-nappal, egyedül vagyok a világban, utolsó emberként áldozott meg a tűzIsten Hunnia szentháromsága, angyalaként is a világnak Mary Zsuzsájuk főszerepében, szám meggyalázásával Magyarország tortülő kormánya részéről. Mentem a Natohoz segítségért, hogy a legyőzésemet ünneplik 1997 óta kakasfrizurás cigányság beállításával, de senki sem tett semmit érdekemben. Együtt ünnepeltek az amerikai, német főszervező, 85 éves hosszabbító, olasz, romániai népekkel.

Egészségemet öt éve teljesen tönkre tették, etetéssel, itatással, a füvükkel, mert ez a véráldozók cigije, amiről a perverz vallásaik, mint a Jehova feketemágusok szoknak le, az összes Ágnes főszereplőhöz rendelt elmélével és vallásával a világnak, amelyekhez a Rózsa neveket rendezték be, mint Gina Lolobrigidához, mint atlantiszi aranyhalakhoz, feszületeseként a gyilkosoknak Molnár Rózsa nevét. Szemere, vesémre ráment a cukor azóta, az ereim tönkre mentek. Nincs segítségem égen és földön, mivel az ég serege a világapokalipszis állandó végrehajtóit jelenti, Kátyis romániai falvak, tanyák kitermelői mellett, melyek a szocialista iskola kezdet állandó ellenségei voltak, amik átadták az informatikát a vas Rákóczi téri ide tartozó országoknak a programozással, mint teremtő hatalommal együtt.

Hallgat az egész világ, csúfolnak, nevetnek, sőt azt írták, hogy akasszam fel magam, hiszen ők, mármint a sátán Magyarországa azért áldozott trtianon kezdettel az összes szerepben, egyetlen nagy közös áldozással, mint szőkéjük és nemi csapásuk helyetti gyalázással, hogy nyissanak világ-Magyarországot a sötétkapus dögökkel, amelyek sorsát és tettét egyesével hajtotta végre a megyei kórház pszichiátriája.

Úgyhogy így vagyok sátánistákkal, elmeosztály kivégzőivel körbe véve, amik ezt a blogot szerkesztették, így jöttek meg, ennyit tettek értem, hogy megszégyenítettek, meghurcolták a nevünket, meggyaláztak, tönkre tették a nagyobbik gyerekemet hosszabbításával a Szabó családnak, amelyiké az aszkéta ünnepi cirkusz főszerepe lett volna Nagy-Monarchia címereivel és könyvtárával az egész világ berendezésének. Magyarországot számolta fel a kínzóm, így ennek soha nem lesz vége, senki sem tud segíteni.

Mindent tönkre tesznek hatalmas energiájukkal a lakásban, miközben nyomorban tartanak, így fogok nyugdíjba is menni a kormányuk irányítása mellett, amik mindezt a gyalázatot kommunista és német szervezésben végrehajtották. Nem bírom tovább ezt az állapotot! Nem értem, miért tisztítják tovább a világot az afganisztániakkal, minden migránsával Ázsiának Uniós elmélet végrehajtásával 63 éve véráldozással miskolciak végrehajtásában, miközben a népük hatalmas nyugdíjakkal, közgyóggyal, özvegységivel támadva azért, ha valamelyik meghal, árvaságiakkal mártírja a világapokalipszisnek, amit jelentenek a miskolciak.
Még a tisztátalan lelkeket is megtisztították Müllerékkel az élen, engem csúfolt az asszisztensnő lelki betegnek ismétléskor már. Mindezt büntetlenül megtehette Borsod megye a hozzá tartozó országokkal és népekkel, köztük a falvak népeivel.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ismeretlen: Nagyon tanulságos!🙏🤔❤
  2021-08-11 09:28:17, szerda
 
  "Egy fiatal diák sétált a tanárával. Az út túloldalán sétálva a diák meglátott egy régi cipőt, amely valószínűleg a szegény paraszté volt, aki a közeli területen dolgozott, és már befejezte a munkáját ..
A diák azt mondta a tanárnak: ,,Vicceljünk meg azt a parasztot. Rejtsük el a cipőjét, és titokban figyeljük, hogy mit fog tenni. "
Aztán a tanár így válaszolt: "Fiatalember, soha ne viccelj más nyomorával és fájdalmával." De mivel gazdag vagy, élvezheted a következő tényt - tegyél egy aranyat minden cipőbe, aztán elbújunk a bokorban, és figyeljük a reakcióját. "A diák ezt tette, és elrejtőztek a bokorban. A paraszt hamarosan befejezte dolgozni, és elment arra a helyre, ahol otthagyta cipőjét és kabátját.
Amikor felvette a cipőjét, érzett valamit a cipőjében. Először azt hitte, hogy ez egy kő, de hamar rájött, hogy ez egy aranyérme. Csodálkozva látta az aranyat, egy ideig elgondolkodva nézett körül, de senkit sem látott. Betette az érmét a zsebébe, és elkezdte felvenni a második cipőjét, de csodálkozására ott is talált egy aranyat.
Hirtelen, mélyen csodálkozva térdre esett, arca az ég felé fordult. Imádkozni és hálát adni kezdett.
Imájában megemlítette súlyos beteg feleségét, gyermekeit, akiknek nincs mit enniük, és most egy láthatatlan kéznek köszönhetően, amely az érméket adta neki, végül megmentik őket.
A diák döbbenten, könnyes szemmel ült és nézett. A tanár megkérdezte tőle: "Ha úgy tréfálkozol, ahogy szeretnél, boldogabb lettél volna, mint amit most érzel?"
A fiatalember így válaszolt: ,,Professzor úr, olyan leckét adott nekem, amelyet soha nem fogok elfelejteni! Most már megértettem azokat a szavakat, amelyeket korábban nem értettem: aki ad, az boldogabb, mint aki fogad! Ezért, ha jót akarsz tenni, nem fogod megbánni. Kövessed lelkiismereted hangját, és ne térj le az erény útjáról. "
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kohut Katalin: Boldogság
  2021-08-03 09:10:49, kedd
 
 
A boldogság művészet, a mindenség megtapasztalása. (Kohut Katalin)
Monotonná tett sivárságban három boldogságom volt adott. Egyik a külső szépségben való gyönyörködés magamon és másokon. Rácsodálkozni az eszményire, ezt birtokolni,hatalmas örömérzet, így viselni a szebbnél szebb ruhákat, a nőiesség látványos megnyilvánulását, a harmonikus színösszeállítással együtt.
Másik boldogság a tiszta, szívből jövő hang, melybe időnként belecsendül egy-egy kristálytiszta hangfoszlány, teljesen egyedi, másokkal össze hasonlítható időmértékes kiejtéssel. A hang a szívből jön, a hangokba az emberek szerelmesek, amikor meghallják, soha többé nem felejtik el. Így választjuk kedvenc énekeseinket aszerint, mennyire érezzük közel hangjukat a belsőnkhöz.
Harmadik boldogság a szabadság. Nekem pár éves koromig megadatott. Örültem az állatok közelségének, kedvenc macskámat, tyúkomat, nyulamat korán reggel naponta magamhoz öleltem, miközben hűséges sárga kutyám velem együtt örült, farkcsóválással jelezte, hogy mi ketten mennyire boldogok vagyunk az állatokkal. A szabadság az, amikor reggel felkelünk, észleljük a természet csodáit, amikor áhítatosan hallgatjuk az eső koppanását a háztetőn, amikor a fehér hótakaró látványa elkápráztat, boldogan hócsatázunk, a téli esteket pedig vidám játékokkal töltjük ki. Ez a gyermekkori szabadság kell, hogy végig kísérjen minket egy életen keresztül. Ezt a felhőtlen szabadságot senki sem veheti el többé.
Boldogság még az egészség. Erre általában akkor döbbennek rá, amikor elveszítik. Az ember egészségesnek születik, adott szépséggel, hanggal, szabadsággal.
Ha még megtetézi a boldogságot egy igazi társsal való szív-találkozás, akkor beszélünk beteljesült boldogságról, az örökké való frigyről, melyet kölcsönös szeretetben és tiszteletben élnek meg a szerelmesek. Ezt az egy testté válást, egymásban létezést már földöntúli boldogságnak nevezik, hiszen maga a csoda, aminek nektárját sokan keresik különféle tanokban, isteni felvilágosulásban. A boldogság a tiszta embernek adott, vele születik, a boldogságot akadályozni és az örömérzetet megsemmisíteni joga senkinek sincsen. Az ember képes egyedül a teljes boldogságra.
2014. augusztus 3.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Érdekes történet
  2021-08-03 09:07:43, kedd
 
  A háromlábú zongora, a cseresznyevirágos kalap, a kerti kispad és a rézfán fütyülő története.

Történt egyszer, hogy a rézfán fütyülő hetykén sétált a zsenge fűben, mert már igen csak elgémberedett a lába a fán álldogálva. Rá is kezdett mindjárt egy vidám dalra:
- az élet de csuda szép,
a kiskert is meseszép,
tele virágokkal, jósza..... - ekkor hirtelen abbahagyta a fütyülést, pedig ehhez értett a legjobban. Ugyanis meglátott a fűben egy cseresznyevirágos kalapot, amitől elakadt a lélegzete. Miután az ámulatból magához tért, elhúzta a száját előbb jobbra, aztán balra, majd homlokát ráncolta, és fejét vakargatva imígyen szólt:
- Hát ez a maskara hogyan került elém? Tán a szélsuhan repítette ide, vagy valaki egyenesen bedobta?
Na, nem kellett sok a cseresznyevirágos kalapnak sem.
- Micsodaaa ??? Hogy bedobott volna valaki? Tudod, teeee..., te rezesmicsoda, hogy ki vagyok én !!!???
- Tudni tudom, - pontosabban látom, - csak azt nem tudom, hogyan kerültél ide?
- Cöcöö, - mondta a cseresznyevirágos kalap, de csak nagyon finoman, hogy érezze az a rezes micsoda, hogy kivel van dolga. Aztán megpróbált olyan dámás hangon megszólalni, (Mit megszólalni, trillázni, fuvolázni!) - Tudod én olyan kalap vagyok, aki csuda szép dámák fején szokott díszelegni. Ezektől lesznek csak a hölgyek olyan igazi mesésen szépek, olyan dámás dámák! - riszálta magát jobbra, meg balra, amúgy igazán szexisen, ami kalapból lévén, igen csábítóan sikeredett.
Na, ettől megint zavarba jött rézfán fütyülő, mert nem igen tudta, hogy mi az a dáma? Eszik? Vagy isszák? De nem merte megkérdezni, mert akkor elárulta volna tudatlanságát, gondolta magában. Éppen meg akart szólalni, nehogy alulmaradjon a beszédben, amikor egy kellemes hang ütötte meg a fülét a kertben. Egy zongora volt az, mégpedig egy háromlábú zongora. Cseresznyevirágos kalap felvidult és egyből odalibegett, - olyan igazi nőcis módon, - majd hirtelen fenn termett a zongorán.
- Na, látod, én ezt is tudom, hogy micsoda! Fogadjunk egy piros cseresznyében, hogy te ezt sem tudod! - csicseregte, miközben fel s alá bögyösködött a zongora tetején, majd néhány piruett után csábos mosolyra húzta a masniját.
Így rézfán fütyülő mégsem mert megszólalni, és zavarában olyan piros lett, mint egy cseresznye, már ha lett volna ott, akkor cseresznye a kalapon kívül. Cseresznyevirágos kalap pedig a zongora tetején olyan kecses táncba kezdett, hogy nem csak a rézfán fütyülő, de a kerti pad is ámulva nézte. Mert hogy az is volt a kertben. Bizony, egy kopottas, pirosra festett kis kerti pad. Egyszer csak vége lett a zongorajátéknak, és cseresznyevirágos kalap úgy huppant le a padra fáradtan, mint egy vizes szivacs, ami ugye nemigen illett egy dámás kalaphoz. Kicsit szégyellte is magát, hogy a zongora tetején táncolva így megizzadt.
A kerti kispad kisvártatva megszólalt:
- Óh de bájos kiskegyed! Olyan kecsesen táncolt, hogy még én is megmozgattam a falábaimat, úgy izgalomba jöttek a kegyed táncától. Na de vigyázzon, drága cseresznyevirágos kalapocskám, bele ne üljön az én rozzant szálkáimba; nekem nem baj, de kegyednek talán ... - majd zavarában egy nagyot nyelt - ... már megbocsásson. És zavara egyre erősebb lett, a piros színe még pirosabbra váltott. Azt hihetné bárki, hogy bizony szerelembe esett. Rézfán fütyülő meg mindeközben csak meresztgette a szemeit, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve elővette legszebb csalogány fütyülését és rákezdett egy érzelmes fütyülésre. Mert aki nem tudná, a csalogány nem csak dalol, hanem fütyül is.
Na, ettől meg a háromlábú zongorát kirázta a hideglelés, hiszen az ő játékához képest ez a rézfütyülő micsodázása igencsak hasonlított inkább egy varjú károgására. Nem is hagyta annyiban. Újra rákezdett egy szép dallamra, méghozzá arra a dallamra, amit már korábban rézfán fütyülő is fütyült:
- Az élet de csuda szép,
a kiskert is meseszép,
teli virágokkal,
jó szagú rózsával.
Erre a dallamra olyan vidámak lettek mind a hárman, hogy egy csuda kis előadást rögtönöztek nyomban. A zongora zongorázott, rézfán fütyülő fütyült, cseresznyevirágos kalap meg úgy pörgött, forgott, ugrált és csavargatta a masniját a zongorán, hogy öröm volt nézni!
A kerti kispad meg szerelmes pillantásokkal nézte az egészet, alig várta, hogy vége legyen a mulatságnak és végre cseresznyevirágos kalap megpihenhessen az ölében, ami be is következett egy táncórányi után.
Mindenki boldog és vidám volt legalább egy órácskára.
Szabó Éva
2014. július 24.
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2021.07 2021. Augusztus 2021.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 76 db bejegyzés
Összes: 7243 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 23
  • e Hét: 181
  • e Hónap: 2540
  • e Év: 54806
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.