|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 13:23:23, vasárnap
|
| |
| |
Igen, fényt eszik, én meg az ebédemet enném, csakhogy vele nem egyszerű. Hiába rázom az ebédre hívó csengőt úgy tesz, mint aki nem hallja. Pedig nagyon is. Bevette magát az árnyékos kertbe és nem hajlandó. Kénytelen vagyok egyedül ebédelni. Aki még szintén nem evett, azoknak magammal együtt jó étvágyat kívánok. Ebéd után egy finom kávé csodát tesz ne hagyjuk ki.
További kellemes, szép napot kivánok minden kedves blogtársamnak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 13:11:02, vasárnap
|
| |
| |
Szabó Lőrinc - Mondják, hogy szép
Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mondják, hogy égő bronzhaja a hajnal,
hogy csillagokat hordoz nagy szemében
s hogy büszke és dacos és rá se nézne
oly csúnya, fekete fiúra, mint én.
Ő csak kacag, és sóvárogva nézik
gúnyos ajkát és álla keskeny ívét,
és nem tudják, hogy tegnap engem csókolt,
és hogyha hallgat, nem tudják, hogy ő most
arra gondol, hogy tegnap hullt a harmat
s ránk hullt a harmat, őreá meg énrám,
s hogy tegnap, látva boldog heverésünk,
még a rigók is mind megrészegűltek
s közel röpűlve a májusi lomb közt
eszeveszett szerelmi dalba kezdtek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szabó Lőrinc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 13:01:49, vasárnap
|
| |
| |
Erdős Renée : Egyszer megnyugszom
“Egyszer megnyugszom és erős leszek
S majd könnytelenül járom az utat.
És tűz, víz, nap, zivatar közepett
Vidáman hordom vándorbatyumat.
Egyszer majd elrepülnek álmaim,
Mint könnyű felhők a vihar után
S zaklatott éjek látomásain
Szendergő lelkem föl nem sír talán.
Szivem falán egyszer majd rést nyitok,
Mert makacsúl véd múlt emlékeket.
S kiszórok onnan minden lim-lomot,
Fakó babér - és rózsalevelet.
Egyszer majd olyan egyedűl leszek,
Hogy elfelejtek időt és napot.
S a lét szárnyán czikázom csüggeteg,
Miként az űrben bolygó csillagok.
S távol lesz tőlem: múlt, jövő, jelen -
Távol a zaklató álmok, a vágy -
S a nagy éjben kialszom hirtelen,
Mint egy ismeretlen, fáradt világ."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 12:48:37, vasárnap
|
| |
| |
Johann Wolfgang Goethe: Talált virág
Az erdőn jártam
Magánosan,
Mit se keresve,
Szándéktalan.
Árnyékból pislant
Egy kis virág,
Mint csillag kedves,
Mint szemvilág.
Letéplek, mondom.
Ő így felel:
Ha leszakítasz,
Hervadnom kell.
Mind gyökerestül
Kiástam hát,
Lakomba vittem,
Kertembe át.
Ott elültettem
Biztos helyen,
S most is virágzik
Szépségesen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 12:37:48, vasárnap
|
| |
| |
Theodor Storm: Tűnődés
Valami édes sugalom,
Szép emlék bujkál szívemben;
Hogy honnét támadt, nem tudom,
S hogy mi volt, azt is elfeledtem.
Talán egy nyári délelőtt
parányi szívben kicsi gondok -
ültünk az erdőszéli lombok
árnyában, gyermek-szeretők;
a szirt forrása hűsen omlott,
rigó rikkant és elrepült,
szívemben boldog béke zsongott,
néma szádon meg mosoly ült,
és zölden csillogott a rét. -
Ha nem lepné a messzi múlt rég,
ha valahogy visszajutnék,
ki tudja! Nem ott vár-e még...
(Rónay György fordítása)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 12:21:34, vasárnap
|
| |
| |
Mihai Eminescu - Glossza
Évre év jön, évre év megy,
minden új és minden ódon.
Mi rossz és jó, meg ne tévedj,
vésd eszedbe minden módon.
Bízni balga, félni dőre:
nincs hullám, mely el nem illan.
Bármi csábit, hajt előre,
légy közömbös holtodiglan.
Áll a vásár este-reggel,
és fülünkbe egyre zúgnak.
Ki törődik ily sereggel
s ád hitelt e sok hazugnak?
Elhuzódva mindörökre
csöndesen magadba révedj,
amíg meddőn mennydörögve
évre év jön, évre év megy.
Félre soha ne billentse
agyad mérlegét a gyatra
pillanat, mely üdv s szerencse
képét hordja pillanatra,
s holt örömből nyerve lételt,
úgy születik már halódon.
Hogyha érted ezt a tételt,
minden új és minden ódon.
Oly színháznak véld a földet,
hol a játék sohse fogy ki:
egy szinész öt maszkot ölthet;
mégis tudod róla, hogy ki.
Őt páholják vagy ő páhol?
a tanulság és az élv egy.
Néző légy, kit rejt a páholy,
mi rossz és jó, meg ne tévedj.
Múlt s jövő, ha mérni kezded,
egy levél két fele-lapja,
végén látja, hol a kezdet,
ki böngészni kézbe kapja.
Mind, mi csak volt vagy leendő,
örök jelen földgolyódon,
ámhogy hiú s elvetendő,
vésd eszedbe minden módon.
Egy törvény alá van téve
minden itt e tág piacra,
s tudja ég, hány ezredéve
sír, nevet az ember arca.
Új szereplők, régi dráma.
Új palackok, régi lőre -
csalódottak bölcs siráma:
bízni balga, félni dőre.
Bízni balga, bízni légvár,
eltiportak hogyha győznek,
homlokodon csillag ég bár,
a fajankók megelőznek.
Félni dőre: szolgadölyffel
egymást törik majd poriglan -
barátságuknak ne ülj fel:
nincs hullám, mely el nem illan.
Csillog és csal, mint varázslép,
a világ, e szép boszorka,
s lám, helyetted színre más lép,
rád szorult a csapda torka.
Száz bűbáj közt bújj keresztül,
légy utadnak józan őre,
jobb, ha még pillád se rezdül,
bármi csábit, hajt előre.
Állj odébb, ha hozzád érnek,
hunyj szemet, ha jó barát csal,
látva mily mértékre mérnek,
mit akarsz még jó tanáccsal?
Ki-ki osztozzék a jusson,
lármázzék, ha nyelve csiklan.
Hogy a lelked révbe jusson,
légy közömbös holtodiglan.
Légy közömbös holtodiglan,
bármi csábit, hajt előre.
Nincs hullám, mely el nem illan:
bízni balga, félni dőre.
Vésd eszedbe minden módon,
mi rossz és jó, meg ne tévedj.
Minden új és minden ódon.
Évre év jön, évre év megy.
Dzsida Jenő fordítása
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mihai Eminescu |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 12:08:28, vasárnap
|
| |
| |
Vlagyimir Szemjonovics Viszockij - Én nem szeretem
Én nem szeretem a fatális véget,
És élni soha el nem fáradok.
Én nem szeretem oly szakát az évnek,
Amelyben vígan nem dalolhatok
.
A jéghideg cinizmust ki nem állom,
A műlelkesedésben sem hiszek,
És ne olvassa idegen - utálom -
Mögöttem állva leveleimet!
Én nem szeretem azt, amikor félbe-
Vagy megszakítják a beszélgetést,
Ha golyók állnak hátak közepébe,
De szemből éppen így a haslövést
.
Én gyűlölöm a pletykaverziókat,
A kétely férgét, hízelgő döfést,
A visszájáról megsimogatókat,
A vasdorongos üvegtördelést.
Nem szeretem a jóllakott önteltet,
Ne fogjon akkor inkább már a fék!
És bánt az is: a rágalom kikezdett
A tisztességgel, mely feledve rég.
Mikor lecsüngő, tört szárnyakra nézek,
Okkal nincs bennem szánás, jól tudom.
Én nem szeretek önkényt, gyöngeséget,
S a megfeszített Krisztust fájlalom.
Én nem szeretem magam gyáva nyúlnak,
És nékem fáj, a vétlent, ha ütik,
Nem szeretem, ha lelkembe gázolnak,
Mi több, ha azt még le is köpködik.
Én nem szeretek nagygyűlést, lelátót,
Hol tömegeket vesznek garason,
Ha jönnek is hatalmas változások,
Szeretni mindezt soha nem fogom.
Szöllősi Dávid fordítása
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-15 11:56:38, vasárnap
|
| |
| |
Juhász Gyula - Muzsika a házban
A házban, ahol az olcsó mámor vár,
A zongorához ült le valaki
És fölsírtak sóvárgón, lágyan, tompán
A nagy Chopin holdfényes dalai.
Egymásra néztek a szegény leányok,
Tág karikára nyílt mindnek szeme,
Az idegen ujjongva zongorázott
És mint egy álom, úgy fájt e zene.
A tánc megállott, a kacaj elállott;
Némán, fehéren állottak a párok
És kipirult a sápadt idegen.
S a kopott szalon úgy érezte mostan,
Hogy valami bús, óriás szív dobban
A sánta lábú, ócska hangszeren.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2021. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
181 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10025 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 96
- e Hét: 1951
- e Hónap: 5701
- e Év: 74621
|
|
|
Offline
