|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2021-08-19 16:39:25, csütörtök
|
| |
| |
Reményik Sándor: Mindennapi kenyér
Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És - nincs tovább.
Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, -
De benne van az élet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-19 16:05:00, csütörtök
|
| |
| |
Garay János: A szent korona
Rómában a keresztény világnak főura,
Sok századdal előtte nagy álmot lát vala;
Az álmot Isten küldte, mint jós sugallatot -
Szavára áhítattal a pápa hallgatott.
Előtte angyal állott, Istennek hírnöke,
S ajkáról így hallatszék az intő szent ige:
,,Igaz hitnek szolgája, Istentől fölkenett,
A földön millióktól tisztelve rettegett!
Adj mindenkinek áldást, ki kér áldásodért;
De meg ne vond érdemtől azt érdemtelenért -
Mellyel díszítni szántad a lengyelek urát,
Boleslawnak ne add meg a szentelt koronát.
DE holnap virradattal követség jön eléd,
Egy ismeretlen népnek hozván üdvözletét;
A népnek fejedelme kéréssel van hozzád -
Fején legillendőbben fog állni koronád."
Szólott az égi hírnök; a pápa megriad,
S Istennek intéséért buzgó hálákat ad.
Ajtóját ismeretlen követség nyitja meg,
Párduccal és kócsaggal ékes magyar sereg.
Egy főpap a vezérök, tisztes ruházatú,
Asztrikus érsek, ékes és dús szónoklatú.
,,A Kárpátok honából köszönt egy hősi nép!"
kezdé szavát - s a pápa előtt féltérdre lép.
,,Fejedelme Kárpátoktól parancsol tengerig,
Övé a föld Dunától Erdélynek széleig;
István fejedelmet értem, ha hallottad hírét,
Dicső Árpád utódját és Géza gyermekét."
,,Hírét a hős magyar nép vérrel jegyezte fel.
- Viszont a pápa - küzdvén Európa népivel.
Nincs nagy határon ország, hol romboló kara
Nem volt a nemzetnek csapása, ostora.
A dajka ő nevökkel ijeszté gyermekét,
Még szentegyházainknak sem hagyták meg kövét...
Vajh, ismerjük bíz őket, a dúló hősi vért;
S rettentő a magyar név előttünk mindezért."
Mond borzadás jelével ez egyház főnöke,
De tiszta méltósággal kel István hírnöke:
,,Ha ilyen volt valóban Árpád nemzete,
Annál nagyobb ezentúl e népnek érdeme."
S lefesti szónokajkkal múlt mellé a jelent,
Újabban a magyar nép mi szépre, nagyra ment.
Lefesti lelkesedve Istvánt, az új vezért
Ki új pályán indult el aratni új babért.
S most merre a Dunának, Tiszának habja mén,
Áll millió magyarral az egyház küszöbén,
Melynek keblébe vévén magasb sugallatát,
a békés haladásnak tűzé ki zászlaját.
,,De még a munka kezdve van csak, végezve nem! -
Folytatja a magyar pap - küldöm kérdést teszen:
Hogy amit a vallásért honában mívele,
Az egyház fejedelme megszentelendi-e?
Megszentesítni kész-e Jézusban szándokát,
S melyet viselni kíván fején, a koronát?
Hogy lenne, mint más ország, Árpádnak hős hona,
S fejedelmét díszítse királyi korona!"
Szólott a szónokérsek; a pápa ősz szemén
Öröm könyűje látszik, arcát övedzi fény -
A szónokot szívéhez szorítja két keze,
Kimondhatatlan a kéj, mit lelke éreze.
,,Engem címeznek - úgymond - apostol címivel;
De küldőd ilyen címet még méltóbban visel.
Eredjetek s mondjátok, mondásom az vala:
Hogy István nemzetének fölkent apostola.
Eredjetek s mondjátok, áldásom van fején,
S mely nyomdokába lépett, dicső, hős nemzetén;
Az egyház fejedelme királynak ismeri,
Mert már előbb az Isten királynak tűzte ki.
Eredjetek - s elővé a drága koronát,
S átadta azt, követvén Istennek jós szavát -
Legyen királyi dísze - mondá - e korona,
S alatta nagy és hatalmas Árpádnak hős hona!"
S átadta a követnek királyi ékszerét,
Mely ékesítse mától István fölkent fejét,
Mellé kettős keresztet hódolva nyújta át,
Mellyel megtiszteltesse mint Úr apostolát.
Ekképp nyeré meg István az ősi koronát,
Mely nyolc századnak óta díszíti homlokát
Magyar királyainknak. Megemlékezzetek,
Hogy azt az ősi monda s a kor szentelte meg.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-19 09:45:23, csütörtök
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Augusztus huszadikai jókívánság!
Jó lenne, ha újra Alkotmányunk lenne!
Újra az igazság tükröződne benne!
Jog és az igazság kézen fogva járna,
hazánk virágozna, s ránk szebb jövő várna.
Gazdagabbak lennénk mind az új kenyérrel,
amit dolgos kezek osztanának széjjel.
Áldás lenne végre nemzeten, s hazánkon,
siker koronázzon minket, ezt kívánom!
Hadd járjon a magyar újra emelt fővel,
szembesüljön végre élhető jövővel!
Vegye végre vissza összes régi jussát,
mit kivívtak, kik örök álmukat alusszák!
Őseink, kik naggyá tették az országot,
amely eleinknél szebb napokat látott!
Isten áldásával éljünk boldogabban,
s minden jó magyarnak legyen része abban!
Legyen hát egyenlő, mindenki, ki magyar,
aki e szent földön boldogulni akar!
Föld, víz és levegő csak minket szolgáljon,
kezünk közt a munka teremtővé váljon!
Tegyük hát a dolgunk szépen, összefogva,
egymást jól megértve, összemosolyogva!
A szívünk, mint a dob, egyszerre dobbanjon,
minden gondolatunk reményt, hitet adjon!
Legyen új kenyerünk, házban lakhatásunk,
legyen biztos jövőnk, s legyen rá hatásunk!
Gyermekünk kezébe adjunk jó stafétát,
tanítsd őket élni, s velük együtt éld át,
hogy a magyar haza újra felvirágzik,
és a magyar szeme örömkönnytől ázik!
Mindőnk szíve telik méltó büszkeséggel,
s jóllakik lelkünk is friss, meleg kenyérrel!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-19 09:42:06, csütörtök
|
| |
| |
Kép: Szent István - Simon M Veronika festménye
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-08-19 08:40:26, csütörtök
|
| |
| |
Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.
Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.
Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.
Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2021. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
279 db bejegyzés |
| e év: |
3457 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2003
- e Hét: 4723
- e Hónap: 23696
- e Év: 252633
|
|
|
Offline
