Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Madárijesztő
  2021-10-13 23:01:02, szerda
 
  Madárijesztő

Messziről ember. Szinte él.
Őt is bearanyozza
a nap. Cirógatja a szél,
körüllengi dalolva.
Ringó gyümölcsök... illatok...
tündérszínben a távol...
S nem látja, milyen gyönyörű
a világ. Áll falábon.

Jó néki? Nem szül, nem is öl,
nem tudja, mi az Érdek,
bús feketék piros vérét
mért ontják vad fehérek?
Mért él az ember most is úgy,
mintha tűzhányón lakna?
Gyanakvón és páncélozottan,
csalva, vagy megcsalatva?

Nem örül, nem is szenved. Ő
a földnek boldog bölcse.
S tán igaza van: ez a jó,
nem tudni semmiről se?
Jobb néki? Ez a gondolat
egy pillanatra átfut
agyamon s irigylem kicsit
a szalma-rongy-fabábút...

De aztán bátran emelem
fejem a zengő fénybe,
betölt ember-voltom dicső,
tudatos büszkesége:

jó érezni, hogy szárnyrakap
ezernyi öröm, szépség,
vagy vállalni az ember-sors
küzdelmét, szenvedését:
gyógyulást, vigaszt adni ott,
hol seb ég, sír a bánat,
s a gyökerét is irtani
a szenvedés okának!

Bódás János
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ravatal
  2021-10-13 22:48:48, szerda
 
  Ravatal

Mindig igaz volt, de így soha még
nem értette és nem látta a nép.
Az ostoba is elképzelheti,
mit hirdetett a szent Názáreti:
hogy vérontást nem koronáz siker,
s ,,ki fegyvert fog, fegyvertől vész is el".

Egész népeket kipusztítani
könnyebb ma már, mint férget irtani.
Ha fegyvert fog a világ két fele:
mindakettő megsemmisül bele,

s vonszolhatja a Nap az Űrön át
az Emberiség nagy ravatalát!

Bódás János
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Koratavasz
  2021-10-13 22:42:06, szerda
 
  Koratavasz

A fény: aranyhúr. Megpendül, dalol.
Kis szellő tollászkodik valahol
s indul, kiszellőztetni a telet,
illatot szórni szét a táj felett.

Gyenge bárányok, pelyhes kislibák...
Feslő rügyeket ringat táncos ág.
Kipattannak a tojások, magok.
Bogarak hátán friss zománc ragyog.
Rózsaszín szirmok a mandulafán.
Csengő nevet vidám csikó nyakán...

Minden csupa szín, csupa muzsika.
Lányok hajában röpke pántlika,
csöpp fehér nadrág tömzsi kisfiún...
Áprilist mond a kalendárium.

Bódás János
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ürge
  2021-10-13 22:35:19, szerda
 
  Ürge

Utak mellett, kétlábon ülve
meg-megcsikkan itt-ott az ürge.
Üldögél, nézelődik hosszan,
akár egy cövek. Meg se moccan.
Két első lábát összefogja
kegyesen, mintha imádkozna.
Hogy kártevő? Alig hihetném,
ájtatos, mint egy ál-keresztyén.
Bármi vész jött, a föld alatt
kibírta. Faja fönnmaradt.
Világproblémán nem mereng,
oldják meg azt az emberek,
ha elég bölcsek... vagy ha nem,
kipusztulnak könyörtelen, -
ha meg néhány a föld alól kimászik,
éhében ürgére vadászik.

*

Tudom, téged nem izgat: élünk,
vagy se?... De majd csak észretérünk.
Maradjon csak épen a házunk,
ne kelljen ürgére vadásznunk.
Habár... azt mondják, jó az ürge
pecsenyéje pirosra sülve.

Bódás János
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Fehérvári Stop előtt
  2021-10-13 22:24:56, szerda
 
  Fehérvári Stop előtt

Szombat este s vasárnap délelőtt
a fehérvári híres Stop előtt
nézem a forgalmat, mely itt megy át,
élvezni a tájat, a nyaralást.
Megáll, zsibbadt derekat kifeszít,
egy-két duplát iszik, vagy féldecit,
s egyebet is, - de jobb nem látni azt,
amit a sok pénzes utas fogyaszt.

A szegényebb is mehet szabadon,
fülledt buszokon, tömött vonaton.

Nézem a sok Olimpiát, ©kodát,
Mercedest, - nikkelfényű gépcsodát.
CH és CR jelű táltosok
utasait küldik a városok
oda, hol fény szikrázik, langy a tó,
semmittevés van s nem kell altató.

Rájuk az élet keggyel mosolyog.
Maszek és lottó-milliomosok,
kérész-életű, léha ,,kiskirályok"
könnyű asszonyok, begyes lepke-lányok...

Füstölgök és a fejemet töröm,
miből van e hatványozott öröm?
Könyv, tudomány?... Könyvből az is elég,
amire az van írva: Takarék!...

Ki hinné, mennyi fény, kéj, drága hús van
e most épülő szocializmusban?

A sarkon két fáradt melós, sovány.
Csak felmordul az egyik: - Hej, komám,
ezeknek áll ám a világ, az élet!
Ezek nem kapnak a munkától sérvet.
Nem tagadom, hogy elfut a harag.
Mit gondolsz, hogy ezek az új urak
emlékeznek-e hálával azokra,
kiket gyötört a szenvedések pokla,
s a hosszú úri önkény idején
elszánttá tett a távoli remény,
s szembenézve kakastollas vadakkal,
értük haltak meg összezárt fogakkal?...

Csak a kínzásból jutott nekik bőven.
S ma?... Tán egy díszsírhely, a temetőben.

Bódás János
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 123 db bejegyzés
e év: 2303 db bejegyzés
Összes: 35788 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 791
  • e Hét: 1995
  • e Hónap: 12406
  • e Év: 131498
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.