|
2021-10-16 00:02:42, szombat
|
| |
| |
Gárdon Ágnes
Kék ég alatt
Valahogy megmaradtunk egymás emlékében.
Az a tizennégy év, azt hittem, elsodort.
De lám, milyen a sors,
Egy napra ismét összefújt.
Régi kép egy régi nyárból,
Beszélgetések: örömpercek,
A találkozáskor megelevenedtek.
Egy szép nap két fáradt emberben
A múltat villantotta fel.
Kezünk egymásba fonódott,
S a beszéd egy percre sem akadt el.
Ahogy távolodott veled a vonat,
Hosszan integettünk még.
Szikrázóan sütött a nap,
S felettünk ragyogó, kék volt az ég.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
Offline
