Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Szabó Gita : A csend éjszakája
  2021-10-09 09:41:55, szombat
 
 




Szabó Gitta
A csend éjszakája


Szereted-e az esti csendet
amikor minden néma már,
levelet künn a szél se lenget
fák ága közt ha néha jár.
Sötét az éj, árnyéka nincsen,
ragyognak fenn a csillagok,
és osztoznak a fénylő kincsen
a felhő szárnyú angyalok.
Álomport szór a hold az égen
ezüst ruháján harmat ül,
az esti csend is alszik régen
éj sötétjében elmerül.
Csak az idő az, mi nem talál
nyugalmat még egy percre sem,
végtelen időben kőrbe jár
a két mutató csendesen.
Már virrad, éled a nap az égen,
csillagot temetnek nappalok,
és ilyenkor szinte érzem,
egy kicsit én is meghalok.

2011. 10. Október 6

 
 
0 komment , kategória:  Tigram (Szabó Gita)  
Ne akarj tökéletes lenni
  2021-10-09 09:36:12, szombat
 
 




"Ne akarj tökéletes lenni és felejtsd el végre a tökéletes életet. Nem létezik. Töröld ki végre a szótáradból, mert olyanra vágysz, ami nincs. Élet van. Benne ezer apró boldog pillanattal, amit észre kell vennünk, magunkkal kell vinnünk és meg kell becsülnünk. Ember vagy, tele hibákkal, apró és hatalmas álmokkal, átsírt éjszakákkal, tragédiákkal és csordultig tele boldogsággal. Így ha a tökéletesre vágysz, csalódás lesz csupán, amit cserébe kapni tudsz. Mert nincs. Te vagy benne, esetlenül, néha botladozva, szárnyat keresve, utat kutatva, szerelemre vágyva, vagy megtalálva. Te vagy benne, ezer hibával, számtalan csodával, nevetéssel, könnyel, gödörrel, akadállyal és véget nem érő akarással. Öleléssel, nevetéssel, kilátástalan helyzetekkel, melyek mindig megoldódnak, tanulsággal, reménnyel, hittel és vágyakkal. Mert tökéletes élet nem létezik. Te létezel. És általad lesz csodás a világ. Mert másként nem lehet."

(Todorovits Rea)
 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Találd meg az utad.....
  2021-10-09 09:31:04, szombat
 
 




Találd meg az utad.....

Az erős embert mindenki csodálja.
Folyton azt hallja, milyen jó, hogy ilyen erős, hogy ennyit kibír, hogy nem roppan össze az élet súlya alatt.
Az erős pedig csendesen mosolyog, van amikor megvonja a vállát, és továbbmegy.
Mert erősnek lenni fájdalmas.
Az erőt mindig megelőzte a gyengeség, amikor kifordult a négy sarkából a világ, amikor érezte, nincs tovább. Amikor kihagy a szív ezer meg egy ütemet, amikor már annyira fáj, hogy nincsenek könnyek, és nincs vigasz.
Az erős nem azért rendíthetetlen, mert azzá született.
Dehogy.
Az erős ember megjárta a poklot, átélte élete legnagyobb fájdalmát, feladott már ezernyi reményt, és tudja, legyen bármennyire rossz, legyen bármennyire nehéz, az élet megy tovább.
Így hát nap mint nap felszedi élete összetört darabjait, összerakja, és megy tovább. Mert tudja, hogy valahol mindig van egy út, ami az övé, amit járva talán ismét önmagára talál.

(Todorovics Rea)
 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel
  2021-10-09 09:26:53, szombat
 
 




" Milyen száraz és üres a lelkem
pedig te melengetted a kezeid közt!
Milyen száraz és üres az ágyam,
pedig teleszórtad a csókok aranyával!
Csókok aranyával, arany levelekkel;
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel.
Nem tudok aludni miattad, mert álmomban is
ujjaid simogatását érzem a homlokomon.
Csillogó gyíkok voltak az ujjaid
arany gyíkok, - és mellemen futkostak tegnap este.
Mily messze a tegnap, csókokkal, arany levelekkel!
- Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel? "

/ Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel /
 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Vajda János: Őszi tájék
  2021-10-09 09:21:16, szombat
 
 




Vajda János: Őszi tájék


Az égen a felhő egymást üzi-hajtja.
Suhogva a parton hajlong a sikár.
Csóválja fejét a hegyélen a makkfa:
Hogy oda megint az örömteli nyár!
Gyülemlik a holló, varjú kavarogva.
A cinege fázik a tüskebokorba'.
A kerti haraszton zokogja a szél:
Elhervad a rózsa, lehull a levél.

Elhervad a rózsa, lehull a levél!
Ezért születünk hát, ez az életi cél?
Csak eddig a pálya, semmit se tovább,
Vagy itten az ember csak öltözik át?
Mi itten örök: a halál-e vagy a lét?
Hol itten a kezdet, hol és van-e vég?
Mi itt a csalódás, hol itten az álom,
Vajh innen-e, avvagy túl a határon?

Az égen a felhő egymást üzi-hajtja.
Bujdosni a tarlón indul a katang.
Elnémul az erdő, elszállt a galambja.
Siránkozik a falubéli harang.
Mezőkön az árnyék, tengereken hab
Mulik, születik, mint mára a holnap.
A szemfödelet rángatja hideg szél:
Elhervad a rózsa, lehull a levél.

Elhervad a rózsa, lehull a levél!
Hiába hisz ember, hiába remél?
Hát semmi, de semmi, ami vigasztal
Ott túl amaz árkon újra tavasszal?
Ereszkedik a ravatal a gödörbe.
Dörögnek a hantok: örökre, örökre.
A sírra borul le hű szerető:
Semmit soha vissza a temető?!

Az égen a felhő egymást üzi-hajtja.
Lemegy a nap. A nyáj hazatér.
Távolba vesz el halk, méla kolompja.
Kiált a kuvik, száll a denevér.
Sírhalmot ölelve az anya zokog.
- Majd kigyul a csillag, kisüt a hold.
S ott fenn a keresztfán suttogja a szél:
Kinyílik a rózsa, kihajt a levél!

 
 
0 komment , kategória:  Versek 6  
Berde Mária, Azt hitték: alszom
  2021-10-09 09:11:54, szombat
 
 




Nem igaz, hogy az idő gyógyítja a sebeket...


Berde Mária,
Azt hitték: alszom


A kicsi szobában
Homály derengett, meghitt és szelíd,
Azt hitték, alszom és rólad beszéltek,
Kit messze űztek tőlem álmaid.
S beszéltek fényes, idegen világról,
A melynek boldog fiává szegődtél,
Beszélték, hogy ott százszor áldva vagy
S hogy nem hiszik, hogy immár hazajönnél.
S beszéltek rólam. Immár gyógyulok,
A fájdalmam is mind mélyebbre rejtem.
Immár mosolyogni megtanultam újra
És aztán rendre szépen elfelejtem.
"Csak oly halvány ne lenne!" szólt anyám,
Gyöngéden elsimítva homlokom.
Pillám alól kipergett néma könnyem.
Letörülé. -
Azt hitte: álmodom.

Link
Szívünkben örökké élsz!
 
 
0 komment , kategória:  Szeretteim emlékére!  
Hamvas Béla: Isten tenyerén ébredtem
  2021-10-09 09:02:05, szombat
 
 




Isten tenyerén ébredtem


Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni,
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!

(Hamvas Béla)
 
 
0 komment , kategória:  Hamvas Béla  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 438 db bejegyzés
Összes: 12905 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 368
  • e Hét: 1008
  • e Hónap: 8599
  • e Év: 98209
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.