|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 20:05:04, kedd
|
| |
| |
Milyen kár, hogy a politika országokat szaggat szét, emberi jogokat tipor kedve szerint. Erdély elvesztése szomorú, helyrehozhatatlan és óriási veszteség. Ígérgetni a visszacsatolást politikai szélhámosság.
Évekkel ezelőtt első erdélyi körutamat Szaplonca közelében kezdtem. Gyógyszert vittünk több helyre nehéz helyzetben lévőknek és akkora volt a szegénység amit elképzelni is nehéz. A diktátor utolsó éve volt, még akkor télen meggyilkolták őt és feleségét.
Hogy mi változott? Jelen politikai életünknek köszönhetően megutálta egymást a magyar és erdélyi nép többsége az átszavazás miatt. Sikeresen ketté szakadtak az erdélyi magyarok is.
Hát ennyi eszünk van |
|
| |
|
0 komment
, kategória: A nap képe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 19:34:59, kedd
|
| |
| |
Mentovics Éva - Az ajándékosztó ősz
Aranyba mártja pemzlijét,
dalolva átoson
a kertek alatt nyújtózó
szelíd akácoson,
befesti mind a fűzeket,
a nyírfák ezreit,
az erdők mentén száll tova,
és itt-ott meglegyint
pár bükköt, majd sok tölgyet is,
hogy pottyanjon a makk...
s lásd, a lombok zizzenve
a földre omlanak.
Majd átlibeg a szél borzolta,
pompás szőnyegen,
varázspalettát ránt elő,
a hegytetőn terem,
Kép: Boncsér Árpád szobrászművész
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 19:28:30, kedd
|
| |
| |
Tóth Árpád - Kecskerágó
Az égen nyári fényözön;
De minden bokrot megelőzve
A kecskerágó már az őszre
Bíborsapkásan ráköszön.
Mintha lombjain csupa kis
Tündéri pöttöm püspök ülne,
S bíbor birétumban örülne,
Hogy mily szép még meghalni is.
Ó, áldott őszi tarkaság!
Szelíden búcsúzkodó lángok!
A néma domboldalban állok,
S nézem a bölcs kis dudva-fát.
Igen, igen, vergődni kár.
A sziromtépő vén mohóság
Hiába. Meghaltak a rózsák.
Ébredj békével, drága Nyár!
Tán nem találkozom veled
Többé. Mindegy.
A szél megindul,
És ajakamra fú a lombbúl
Egy első hervadt levelet.
Érintésétől áhítat
Borzong át, mintha áldozónak
Nyújt ajkára az áldozópap
Hűvös ostyát. Lement a nap.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 19:13:39, kedd
|
| |
| |
Nikolaus Lenau - Őszi érzés
Zordan zúg a rengeteg,
csupa felleg a magosság,
szegény vándort a hideg,
vad viharok ostromolják.
Mint a szél ősz idején
zeng az erdők vadonából:
úgy fuvall a múlt felém
a boldogság ugaráról.
Megfakulva fönn remeg
még a fáknak némi lombja
levelenkint lepereg
az erdei kaptatóra;
mind sűrűbben hulldogál,
ösvényemet eltakarja.
Jobb megállni végre már,
s holtan dőlni az avarba.
(Fordította: Rónay György)
(1831)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 19:06:59, kedd
|
| |
| |
Kányádi Sándor - Pipál a hegy
Pipál a hegy, s a hegy alatt
pipál a kémény.
Üresen tátong, nem ül a
gólya fészkén.
Csupán a varjak csapata
potyázgat erre-arra.
Néma a kert, elcsörrögött
belőle a szarka.
A verebek még gondtalan
bukfenceznek a porban.
Süt még a nap, de a melege,
a melege már hol van?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 18:54:08, kedd
|
| |
| |
Szabó Lőrinc - Tréfálkozó őszi levelekkel
Milyen száraz és hideg a lelkem,
pedig te melengetted a kezeid közt!
Milyen száraz és üres az ágyam,
pedig teleszórtad a csókok aranyával!
Csókok aranyával, arany levelekkel -
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel. -
Nem tudok aludni miattad, álmomban is
ujjad simogatását érzem a homlokomon.
Csillogó gyíkok voltak az ujjaid,
arany gyíkok, és mellemen futkostak tegnap este.
De messze a tegnap, csókokkal arany levelekkel!
-Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szabó Lőrinc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 18:29:31, kedd
|
| |
| |
Szalay Fruzina: Séta
Csendesen hinti halk szinét a völgybe
A nyájas, hűvös őszi délután.
Az árnyék már a mély utat befödte,
Napfényes még a hegytető csupán.
A selymes üde réten átsietve, -
Hol a vadménta lila fürtje nyit, —
Bejárjuk majd, amig leszáll az este,
Az erdő régi, kedves útait.
Ó kedves erdőm! Ó hát újra látom
Sötét bükkfáit, zsongó hársait,
Hány fényes, forró nyári délutánon
Fölém hajolt az ismerős csalit,
A vadszeder meg az iszalag-inda
Felém bólongott, ismert mindenik,
S a mohos törzs alól reám kacsinta
Okos szemével a kis fürge gyik.
Köszöntött hangos, ujjongó madárdal, —
Minden rigónak füttyös kedve lett.
Üdén, az erdők édes illatával
A nyári szellő hozzám repkedett.
Megtelt az erdő napsugáros kedvvel,
Zizzent a fű, bókolt a vadvirág,
És a nyomomban, frissen mint a reggel,
Egy rózsás tündér járt: az ifjúság.
S most itt vagyok az erdőszélben újra,
És elnémulva nézek szerte szét!
A zöld erdőre, vadvirágos útra
Reá tevé az ősz nedves kezét.
Madár nem füttyent, a nyár messze szállván,
Elmentek mind a vig rigók vele.
A lomb megbarnult az iszalag ágán,
Hullong a hársak sápadt levele.
Hajlós füzére ott a vadszedernek,
De rajt' piros a hervatag levél,
Lankadt virágok nedvesen remegnek,
S lassan suhogva kél az őszi szél.
A fák, az őszi szélnek sóhajára
Csendben, komolyan meg-meghajlanak,
A kora este nesztelen homálya
Lebeg a néma, sárga fák alatt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-02 18:22:24, kedd
|
| |
| |
Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza
A mi utcánkban kicsi utca,
van benne egy hosszú bodza.
Ősz felé már hull a bodza,
kis bogyóját dobja, dobja.
Kis bogyóját dobja, dobja,
lila lesz az utca-hossza,
kiabál is Bandi bácsi,
az autóját szappanozza.
Nem gondolok semmi rosszra,
de örülök, drága bodza:
tarthatom a gumitömlőt,
míg az autót szappanozza.
Őszi fényes napsütésben,
víztől fényes járdaszélen
szappanozza és lemossa -
hull a bodza,
hull a bodza.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemes Nagy Ágnes |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2021. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
132 db bejegyzés |
| e év: |
1996 db bejegyzés |
| Összes: |
10011 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 41
- e Hét: 1106
- e Hónap: 4856
- e Év: 73776
|
|
|
Offline
