Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
1938.november 2.Az első bécsi döntés:Dél Felvidék hazatért!
  2021-11-02 21:01:29, kedd
 
 







1938.NOVEMBER 2. AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS


1938.november 2-án az első bécsi döntés értelmében kihirdették Dél-Felvidék visszacsatolását a Magyar Királysághoz. 1938. november 5-én a magyar hovédek megkezdték a bevonulást.

FELVIDÉK HAZATÉRT!


1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit.


A bécsi döntések nemzetközi választott bírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit. Míg Ciano főleg a magyar érdekeket képviselte, addig Ribbentrop a szlovák és román érdekek mellé állt, Hitler utasítására. A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától illetve Romániától. A második világháborút lezáró párizsi békeszerződések aztán e döntéseket 1947-ben semmisnek nyilvánították, a visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiához és Romániához kerültek.







Előzmények


A I. világháborús vereség után aláírt trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát.

A magyar politika nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között a magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az elszakított területek visszaszerzése volt.

A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.

A revíziós célok megvalósítására azután nyílt lehetőség, hogy a hitleri Németország elkezdte a versailles-i békeszerződés felülvizsgálatát - a Saar-vidék népszavazás általi (több mint 90% szavazott a Németországhoz való visszatérésre) visszaszerzése (1935. január 13.), 1936-ban a Rajna-vidék remilitarizálása -, majd agresszív terjeszkedésbe fogott, kezdetben a többi nagyhatalom háborút kerülő vagy halogató politikája miatt ellenállás nélkül - Ausztria bekebelezése (Anschluss, 1938. március 12.) és a müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) alapján a Szudéta-vidék megszállása (1938. október 10.). Az így átalakult helyzet lényegében azt jelentett, hogy Franciaország és Nagy-Britannia feladta kelet-európai ambícióit.


Az első bécsi döntés

A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak juttató, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe olasz javaslatra bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Ha három hónapon belül nem tudnak megegyezni, ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.

A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de 13-án megszakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést.

Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette.


Horthy Miklós bevonul Kassára





Kárpátalja visszafoglalása

A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar.


A második bécsi döntés

Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2185546 ember 51,4 százaléka volt magyar.

Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt.

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint - de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben - a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. Fontos megjegyezni, hogy a Szovjetunió 1940 júniusában megszállta az akkor Romániához tartozó Besszarábiát, a mai Moldova Köztársaság területét, és a második bécsi döntés kihirdetésekor javában folytak a krajovai tárgyalások, amelyek lezárultával szeptember 7-én Bulgária visszakapott Romániától 2 dél-dobrudzsai megyét, az ún. Kvadrilátert.


További magyar területi revíziók

Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1,030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

Így a magyar revizionizmus céljai lényegében teljesültek, Csonka-Magyarország ha nem is lett akkora, mint Trianon előtt, de magába foglalta a magyar etnikum többségét.


Mindkét bécsi döntést Németország és Olaszország (tengelyhatalmak) képviselői hozták a bécsi Belvedere palotában. A békeidőben született első bécsi döntést az európai nagyhatalmak (beleértve Nagy-Britanniát és Franciaországot) ekkor még nemzetközi jogi érvényűnek ismerték el, a II. világháború folyamán azonban megváltoztatták álláspontjukat.

A bécsi döntésekért súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti (lényegében trianoni) határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben még három falut át kellett engedni Csehszlovákiának.







,,Virágot tűzzetek szuronyotokra, csákótok mellé dáliát, akad a kertbe kései rózsa, előre magyar katonák! Nem a háború gyilkos tüzébe, nem a halálba küldelek, szent vigalomba, boldog örömbe, a Felvidékre menjetek!"

FELVIDÉK TISZTELETE

Tegnapelőtt a kiváló székelyekkel vallottunk közösséget a székely autonómia napján, ma a gyönyörű felvidékkel kötelességünk ez!
Mert a haza, egy!
A magyarságnak mindig akkor voltak sikerei, ha összekapaszkodott, ha egésszé összeállt. Ma is erre van szükség: a kritikákat elfogadni, a hibákat kijavítani és összefogni! Amennyiben erre képesek leszünk, úgy eljön a sikerünk.
Hiszek bennünk!
Az első világháborúban győztes antanthatalmak egy alávaló és igazságtalan "trianoni békeszerződésnek" nevezett diktátummal szétdarabolták Magyarországot és az elcsatolt területeket a többmilliós magyar lakossággal a szomszéd országoknak juttatták.
Az akarat és a hit volt az egyetlen, hogy erősek legyünk kitartani s vallani azt, hogy igazságtalanság nem tarthat örökké és egyszer "visszatérnek" az elcsatolt területek, a magyar lakosság visszatér az anyaországhoz.
S az álom valósággá vált, 1938. november 2-án...
Meg nem fogalmazható, le nem írható eufórikus öröm, zokogó emberek, piros-fehér-zöldbe öltözött falvak és városok. Virágeső a magyar bakákra s milliók ajkán szólalt meg újvást és újvást a magyar hitvallás:
,,Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Ámen."
Így volt, így legyen!

( Zetényi-Csukás Ferenc: "Visszatért" - Trianon és revízió c. könyv - HK. Hermanos Kiadó gondozásában, két nyelven jelent meg, még 2017-ben )







1938 november (1. rész) I. Bécsi döntés, Felvidék visszacsatolása.

Link



Trianon utóélete - Az első bécsi döntés 1938

Link



Erdély és Magyarország a bécsi döntés

Link



Bécsi döntés - Felvidék és Erdély visszatér

Link



FELVIDÉK VISSZATÉRT! 1938 november 5
Felvételeken a Magyar Honvédség bevonulása: MEDVE község, PÁRKÁNY, KIRÁLYHELMEC, KOMÁROM, ÉRSEKÚJVÁR, KŐHÍDGYARMAT, ROZSNYÓ, FÜLEK, LÉVA és KASSA városába.

Link

























 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2021.10 2021. November 2021.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 4289 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1866
  • e Hét: 8243
  • e Hónap: 1866
  • e Év: 556193
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.