|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 21:43:57, szombat
|
| |
| |
Szeressetek!
Szikla vagyok, zord és kemény,
virágtalan orom.
S a törpe hangya-nép fölé
gőggel magasodom.
Jó egyedül. Mindegy nekem,
hó fed, vihar ver-e?
Nem kell a szeretet: tüze
csak megrepesztene.
Jéghegy vagyok, büszke, fagyos,
lábam tenger veri.
Nem hagyom magam senkitől
megközelíteni!
Úgy jó, ha körülöttem a
tajték zúg, szél süvít.
Ne szeressetek, mert e tűz,
tudom, megsemmisít...
*
De jaj, mégis ember vagyok,
sokszor árva, beteg,
s a gőg, a fagy mögül szívem
sikolt: szeressetek!
Szeressetek! Mit ér a lét,
ha egyedül vagyok?
Ha társaim csak jéghideg
hold, csillagok s habok?
Repeszd, porlaszd zord kérgemet
szeretet, égi láng!
Hadd legyek termő, dús talaj,
s borítson lomb, virág.
Csak olvassz meg! - Csak hazudom
a gőgöt s az erőt.
Megadnám magam boldogan
a szeretet előtt!
Bódás János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 21:35:06, szombat
|
| |
| |
Hála?
Elvágtam a csirke nyakát
s laktatott jó falattal.
Nyestem élő fág ágait
s betöltenek zamattal.
Virágot téptem és nekem
illatozott halottan.
Egyik se állt rajtam bosszút,
pedig gyilkosuk voltam.
Mocskodból új életre én
vezettelek... Nem értem,
mért acsarogsz rám s mért vagy oly
halálos ellenségem?
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 21:30:30, szombat
|
| |
| |
Fázó fák
Jön a tél jégcsap fogakkal,
belemar a fába.
Mint az ujjam, gémberedik
vékony, gyenge ága.
Bundát húz az ember, hogy a
hideget legyőzze.
Állnak a fák jégviharban
pőrére vetkőzve.
Útonálló szél szórta szét
lombjukat a tájon.
S most, hogy a tél marja őket,
velük együtt fázom.
Akár a sok szenvedő nép,
mind az én testvérem.
Tehetetlen kínjaikat
gyökerükig érzem.
Ég! Nyisd meg nagy áruházad,
van raktáron bőven:
dobj rájuk szép, fehér bundát
ez ordas időben,
takard őket hó-paplanba,
hogy ne fázzon egy sem,
s jobbra fordult sorsuk láttán
én is felmelegszem.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 21:24:19, szombat
|
| |
| |
Tanulunk-e Tőle?
Várta az asszony: (tudva, vétke sok)
kövezzék meg a vén szakállasok.
Rajtakapták, mint házasságtörőt
s most bűnhödnie kell a nép előtt.
Lehet mentsége?... A Törvény felel:
nincs irgalom! Vétkezett! Vesszen el!
Megkérdik Jézust, tudva "igazuk",
Ő mint ítél?... (hogy ráfogják: hazug!)
- Az vesse hát rá az első követ
közületek, ki még nem vétkezett...
S női neveket porba írva vár...
De felidézik a női nevek,
hogy vétkeztek a salabakterek,
s elpárolognak, leforrázva, sorban.
- Nincs kárhoztatód?... kérdi az Úr. - Nincsen!
(s most ámuljatok angyalok a mennyben!)
Én sem kárhoztatlak, így szól az Úr
a nő megtört, alázatos szívéhez.
Menj el békével és többé ne vétkezz!
Mert az irgalom Törvénynél nagyobb!
De vajon tanulunk-e Tőle
mi, irgalmatlanok?
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 21:16:01, szombat
|
| |
| |
Nyárutó
Szaporán íródik
a nyárvégi kotta:
fecskék gyülekeznek
a sürgönydrótokra.
Onnan indulnak ők
vígan. Nekik könnyebb:
tudják, hogy tavasszal
újra visszajönnek.
De haj, oly mindegy lesz:
ősz, tavasz, vagy nyár van,
elköltözünk mi is,
végképp mindahányan!
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 21:09:06, szombat
|
| |
| |
Álmodozó és felhőkben járó?
Maradjatok hűek e földhöz, és törődjetek azzal, ami e földön van. Ez számtalan ember szent törekvése, s mi megértjük a buzgalmukat. Értjük a féltékenységüket, amellyel hozzá szeretnék kötni az emberi terveket, munkát és törekvéseket ehhez a földhöz. Hiszen mi is hozzá vagyunk kötve ehhez a földhöz. Ez az a hely, ahol szilárdan állunk, és ahol elesünk. Arról kell számot adnunk, ami e földön történik. S jaj nekünk, keresztényeknek, ha ebben elbuknánk...
Manapság hatalmas dolgok dőlnek el azon, hogy vajon mi, keresztények be tudjuk-e bizonyítani a világnak, hogy nem álmodozó, felhőkben járó emberek vagyunk. Hogy nem hagyjuk, hogy a dolgok csak úgy, a maguk útján menjenek. Hogy a hitünk valóban nem ópium, amely elégedettséggel tölt el bennünket egy igazságtalan világ közepette. Hanem mivel az odafönnvalókkal törődünk (Kolosséiakhoz írt levél 3,2), épp ezért még makacsabbul és céltudatosabban tiltakozunk ezen a földön. Tiltakozunk tettekkel és szavakkal, hogy mindenáron előrevivők legyünk. A kereszténységnek, amely egykoron oly forradalmi volt, feltétlenül minden időkre konzervatívnak kell most már lennie? Az egyház nélkül kell magának utat törnie minden új mozgalomnak, s az egyháznak mindig csak húsz évvel azután kell belátnia, hogy tulajdonképpen mi történt? Valóban így kell ennek lennie?
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 20:47:20, szombat
|
| |
| |
A rajtunk kívül és a bennünk lévő halál
A külső halál az a rettenetes ellenség, amely akkor támad meg bennünket, amikor akar. Ő a kaszás ember, akinek csapása alatt lehull a virág. ... Semmit sem tehetünk ellene, mert ,,hatalma a legnagyobb Istentől van". Ő az egész emberi nem halála, Isten haragja és minden élet vége. A másik azonban a bennünk lévő halál, amely a saját halálunk. Ezt a halált naponta haljuk Jézus Krisztusban, vagy pedig megtagadjuk. Ez a bennünk lévő halál a Jézus Krisztus iránti és az emberek iránti szeretettel van kapcsolatban. ... Ez a halál kegyelem és az élet beteljesedése. Hogy ezt a halált halhassuk, hogy ajándékként megkapjuk azt, hogy a külső halál csak akkor érjen el bennünket, amikor ezen belső halál által felkészíttettünk rá, ez lehet az imádságunk; ekkor halálunk valóban csak átmenet Isten beteljesült szeretetébe. Ha körülöttünk viszályok és a halál vad hatalmai tombolnak, akkor szólíttatunk fel arra, hogy ne csak szavakban és gondolatokban, hanem tetteken keresztül is tanúságot tegyünk Isten szeretetéről és békéjéről. Keressük naponta, hogy miképpen tudunk a tetteinken keresztül tanúságot tenni arról az országról, amelyben béke és szeretet uralkodik. Csak a két és három ember között megvalósult békéből születhet meg egyszer az a nagy béke, amelyben reménykedünk.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-11-27 20:17:23, szombat
|
| |
| |
Gondolj arra, hogy egyszer majd minden véget ér, hogy egyszer majd azt mondják, készíts számvetést az életedről.
Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2021. November
| | |
|
|
| ma: |
4 db bejegyzés |
| e hónap: |
304 db bejegyzés |
| e év: |
2303 db bejegyzés |
| Összes: |
35922 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2936
- e Hét: 16510
- e Hónap: 28385
- e Év: 216187
|
|
|
Offline
