Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Kohut Katalin: A kulcsok hatalma
  2021-12-30 11:05:03, csütörtök
 
  Kohut Katalin: A kulcsok hatalma

Az újév úgy jöjjön, mint a gyors segítség,
a jóknak az öröm, tiszta szem, szelídség.
Emberöltő óta nem volt még hatalom,
melynek orrában füst lenne a haragom.

Kulcsok hatalma sem védett soha senkit,
ártatlan miért is kínlódik itt ennyit?
Pedig ami a Földön megkötésre kerül,
az égben is enyhet lel, a vihar is elül.

Kérésem csak annyi, kötések és kulcsok
igazsága jöjjön, míg a pezsgő durrog,
új Föld, új esztendő orcája derüljön,
törvénynek betűje végre fényesüljön!

Kívánok sok szépet, minden jót azoknak,
akiknek tettei példaként hatottak,
szerették a szegényt, őrizték az embert,
búcsúztassák méltón szomorú decembert!

Csendüljön az ének, hiszen remény feszít,
az égi kulcs ítél, boldogságra hevít.
Zarándokol a szó, szív küldi szívesen,
csodás éved legyen, végre érdemesen!

Miskolc, 2021. december 30.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Vörös Oroszlán reformátusai három sötét angyal kezdetével
  2021-12-22 18:03:21, szerda
 
  Szomorúszemű Johanna című jelenlegi egyház Vörös Oroszlánban kiadott egyházainak áldozása a világ összes szerepének végrehajtásával, szentháromságával együtt a Hunnia börtönnek, kommunista korok egymás utáni végrehajtásának kezdetével, ébredő vallási játszótér vallásai mellett Istálló-Vénusz jóslata mellett a világnak Sátoraljaújhely hecskei berendezéssel Szency szódás, szamaras zsidó istállójából lett gyerekszobában a tökéletes magyar nyelv ellenes összes emberiség ellenes csapás felvonultatásával, szerepeik, tetteik, betegségeik, bűneik, sorsuk, nemi gyalázatuk elhordoztatásával.

Ha kisembernek születtél, ne vágyj, törtess fölfelé, ha Önös érdeked hajt! Döntsd el, mi fontosabb: biztonságos lelki élet, második Én-ed feleséged, ki szíve alatt hordta véred, vagy a sziklás hegy, melyen gyönge kötél tart csak!



Az élet olyan, mint a sakkjátszma, de ha kufárok mozgatják a bábukat, könnyen besározhatják az elesetteket,de minél mélyebbre nyomnak valakit, annál fénylőbben emelkedik ki a sötétségből, hogy tükröt tartson a feketelelkűek elé!
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Donászy Magda: Kis fenyő
  2021-12-21 05:28:38, kedd
 
  Donászy Magda: Kis fenyő

Szabad-e bejönni?
Zöldfenyő vagyok.
Kicsiknek, nagyoknak,
Békés jó napot!

Jó napot, Zöldfenyő!
Régen várunk rád,
maradj itt minálunk,
díszítsd a szobát!

Nincs tarka virágom,
egyetlen tobozban
a távoli erdők
üzenetét hoztam.

Zúzmara díszíti
a tobozod, ágad,
maradj itt közöttünk
kiskarácsonyfának.

Szeretettel jöttem,
szívesen maradok,
hogy veletek töltsem
a szép ünnepnapot.

Állj ide középre,
feldíszítünk szépen,
te leszel a legszebb
a földkerekségen. 		 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek  
Kohut Katalin: Látomás
  2021-12-20 08:29:36, hétfő
 
  Kohut Katalin: Látomás

Egymagamban bandukolok,
Mutatják fenn a csillagok
Hol az út, mely hozzád vezet,
Fényük kíséri léptemet.

Ölelkezünk mámorosan,
Míg az Ízisz-lét tovarohan,
Érintésünk villámcsapás,
Lángra lobban, csóvás a vágy.

Eltűntél, égi látomás,
S vallom a végső szó jogán:
Nincsen Tehozzád fogható
Felhőszárnyakon ringató.

Miskolc, l991. Szeptember Benedek u. 17.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin:_ A szeretet csillaga
  2021-12-20 08:28:11, hétfő
 
  Kohut Katalin: A szeretet csillaga

Bátran lépj át vándor
Nyolcágú csillagkapumon!
Hozd a fehér galambot,
Lengess arany-búzakalászt,
Tárd ki láthatatlan szárnyaid
A nap felé, mely
Örök-fényt ígér.

Előtted, sötét csuklyás
Nem fénylik a csillag,
Mérged magadra leheld!
Vidd a megkínzottakat:
Üvöltő farkasod,
Veszett vörös rókád,
Kísérd varjaid útját
Kirakat-országba!


Miskolc, l993. Benedek u. l7.

  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Silja Walter: Kis fehér kutyám és én
  2021-12-19 10:07:38, vasárnap
 
  Silja Walter:
(svájci)

Kis fehér kutyám és én


Kis fehér kutyám jön velem,
S minden ajtón átmegyünk,
Keresünk téged, engemet
Könnyezve, fázva, s nem lelünk.

Körök a tavon: eső zuhog
És őrült forgásából
Gyűrűk futnak, s már nem tudom,
Kis kutyámmal hol járok.

Te nagy vagy. A világ széles,
S hova futnak az utak?
Ömlik, szakad egyfolytában
S kutyám olykor felugat.

Nem talállak Téged, magam,
Mindezt te tetted velem.
Kutyám búsan néz, s arcomat
Csöpp orrára préselem.

Kohut Katalin fordítása
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Karácsonyi vándor
  2021-12-19 09:53:50, vasárnap
 
 

,,Amikor az embernek igazi karácsonyfa áll az otthonában, alatta az ajándékokkal, semmi se tűnik túl szomorúnak vagy túl keménynek. Valahogy azt sugallja, hogy a világban mindig marad fény és remény. Szerencsés, akinek van valakije, akivel megoszthatja ezt az élményt."
Nora Roberts

Semmi sem lehet olyan tökéletes,mint a karácsony este Ez az egyetlen nap az évben, amire mindannyian készülünk, lesve egymás titkos kívánságát, mert az örömszerzés is a szeretet lényege.
Hajnalban hófehér pelyhecskék örvendeztettek meg minket. Nem sokkal utána már befedte a tiszta hó az utcákat, tereket, háztetőket, fákat. Még a fenyők is felöltötték magukra a tél csodáját.
Már a fenyőfát egyedül feldíszítettem. Nehezen ment a tartóba való becsavarása, de szerencsére egyenesen állt, meg a cövek.
A férjemet reggel elhívták a munkahelyére, még egy sürgős dolog volt, amit el kellett intéznie. A gyerekek a szobájukban számítógépeztek, nem lehetett onnan kirobbantani őket.
Ismét egyedül - sóhajtottam, s erőtlenül indultam a konyhába elkészíteni az ünnepi vacsorát. Magányosnak éreztem magamat. Emlékeztem gyermekkori karácsonyaimra, amikor szüleim a legnagyobb titokban készültek vilia estére, mi gyerekek az udvarról lestük a szobánkat, vajon jár-e ár Jézuska. Izgalommal készültünk az ajándékozásra. A karácsony előtti várakozás hosszú hónapokig tartott, volt időnk felkészülni rá, s az utolsó nap ment általában a leglassabban, messzinek tűnt az este. Szomorúan gondoltam arra, hogy Danit egyáltalán nem érdekli az ünnep, Tina meg sem hallgatja, amikor néha a szeretet fontosságáról kezdek el beszélni neki. Igen, a szeretetről nem prédikálni kell, ezzel tisztában voltam, hanem figyelmességben,törődésben, gondoskodásban nyilvánul meg elsősorban, no meg az ölelés biztonságában. Már ők ezt is elhárították maguktól,nem tudni,miért. Gondolkoztam,mit rontottam el. Kinéztem a konyhaablakon és megláttam egy idegen férfit hátizsákkal. Felkeltette a kíváncsiságomat. Vajon ki lehet és miért jár egyedül karácsony előestéjén, hová tart ebben a sötétben? Akkor elindult a házunk felé, hallottam a határozott kopogást. Kimentem ajtót nyitni és szembe nézett velem egy tiszta, boldog kék szempár.
- Elnézést kérek - szólt szelíd hangon -, csak egy pohár vizet szeretnék kérni Öntől.
- Fáradjon beljebb! - invitáltam be a hivatlan vendéget törölgetve közben kezeimet a kötényemben.
- Hová tart ilyen hidegben egyedül?
És mesélni kezdett:
- Tudja, asszonyom, nincsen senkim a világom, sem házam, sem autóm. Egyedül járom az országokat, gyönyörködöm a természet minden csodájában. Vannak olyanok a Földön, akiknek nincsen igazi hazájuk, mert a haza ott van, ahol a szeretet lakozik, ahová a szívünk köt minket.
Oda adtam neki a pohár vizet és mérhetetlen nyugalom árasztotta el testemet, elfelejtkeztem a gyerekek közömbösségéről is. Ekkor megérkezett a férje. A két férfi bemutatlkozott egymásnak, s mintha mindig ismerték volna egymást, jó barátként a velem megkezdett beszélgetést. Közben leültettük, megengedtük, hogy kissé rendbe is szedje magát.
Folytattam a konyhai munkámat. Dénes és az ismeretlen nagyon jól megértették egymást, minden témában egy véleményen voltak. Dani és Tina kíváncsian csatlakozott a két férfihez. Megbeszélték az iskolai dolgokat, a számítógépes szokásaikat, s érdekes módon, amikor a szeretetre terelődött a szó, elmondták véleményüket, mit tartanak róla, mit jelent nekik ez a szó valójában. Úgy éreztem, a békesség költözött a családba, a megértés átvette fontos szerepét az egymásra való odafigyeléssel együtt. Jól tudtam, hogy így kellene élni az év minden napján, hogy naponta érezzük a szeretet csodáját egymással és minden hozzánk hasonló emberrel.
Asztalhoz invitáltam a családot az ünnepi ruhák felöltése után. A karácsonyi vándor szíve áhítatos rendet sugárzott. Elfogyasztottuk az ünnepi vacsorát és a desszertet, majd a szoba ajtajában elénekeltünk A zöld fenyőfán kigyúltak a gyertyák kezdetű ének mellett az összes általunk ismert szép szeretet-dalt. A gyerekek szemében könny csillogott, férjem meghatottan állt mellettem és átadtuk egymásnak a meglepetés ajándékainkat. Hosszan öleltük egymást a csillogó fenyőfa alatt.
A vándor nem tartott velünk, nem is tudtam hirtelen,mit is adhatnék neki ajándékba, olyat, ami szívből jön, ami egyedi és felejthetetlen, aminek igazán örülne. Ekkor kiszaladtam a konyhába, hogy készítsek neki elemózsiát, s megkérjem, töltse nálunk a karácsony éjszakát, de már hűlt helyét találtam.
Gyorsan összepakoltam egy csomagot,kiszaladtam az utcára, egy darabig követtem léptei nyomát a hóban a sarki fenőig, s ott vége volt. Mintha a föld nyelte volna el. Ekkor értettem meg, hogy a karácsony vándora volt az igazi ajándékunk.

2014. november 12.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Váci Mihály: Végül
  2021-12-19 08:40:49, vasárnap
 
  Váci Mihály: Végül

Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
csak szeressék!
Jaj! Úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már,
hogy ne szeressék!
Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell,
hogy legalább a szíve tessék!
Fél egyedül. Csak karolják!
- s már eltűri, hogy a szíve ne is tessék.
Megszelídül a magánytól,
s csak annyi kell végül már, hogy meg ne vessék.
Egyedül az éjszakákat?!
- Ó, nem, inkább eltűri, hogy meg is vessék.
Egyedül megérni itten betegséget, csapásokat,
ezüstös karácsonyestét?
Egyedül felérni ésszel a múlást,
azt, ami van, és azt, mi lesz még?!
Jaj, nem! Végül nem bán már az ember semmit, semmit,
- azt se, hogy szeressék.
Ó, végül már azért sír csak, hogy valakit szeressen még,
szeressen még.
Legyen aki megengedje: rágondolva tölthessen el
egy-egy estét.		  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Kohut Katalin: A jók ünnepe
  2021-12-18 16:46:24, szombat
 
  Kohut Katalin: A jók ünnepe

Jupiter-Szaturnusz csillagjegy vezeti
a király köszöntő elfáradt hősöket,
sötétben a jóslat, barbár keleti,
késő már, mámoros torra itt mi jöhet?

Nincsen már bocsánat, üzentek az égnek,
fertelmet kottáznak, feledni nem lehet,
mit sokan isteni ajándéknak vélnek,
véren vett békesség, győzelmi üzenet.

Közeleg az éjfél, fekete itt minden,
ki bánta bűneit, szánta meg az embert,
hogy lehet picinyke reménység elhittem,
a cinkos titkos merényletben vétkezett.

Istállónyi szépség a szeretet ára,
szenved itt az igaz, dicsekszik a gonosz,
a világ igaza végtelenül kába,
talán a szelídség őszintéket soroz.

Negyedik gyertyáját gyújtja a gazdagság,
tetteket, szíveket vizsgálja az Erény,
s amerre a jókat szívesen fogadták,
örvendjenek híven karácsony ünnepén!

Miskolc, 2021. december 18.



  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Ismeretlen szerző: Az ajándék fácska
  2021-12-16 13:59:41, csütörtök
 
  Egyszer, valamikor régen, mikor még Isten angyalkái lent jártak a Földön, történt, hogy egy szép, nagy kertben hangos sóhajtozás támadt. Egy égszínkék szemű, napsugárhajú angyalka éppen arra járt, és megkérdezte: - Ugyan ki sóhajtozik akkorákat?
A kopár fák - mert télidőben történt - nyújtózni kezdtek. Megrecsegtették üres ágaikat.
- Mi vagyunk, édes kis angyalka.
- No, és mi a kívánságtok?
Egyszerre száz fácska kiáltott feléje:
- Szépek akarunk lenni! Szépek!
- Friss zöld köntöst akarok, és rügyező bimbócskákat! - rendelkezett az egyik.
- Én hófehér virágokat szeretnék himbálni az ágaimon. De olyan könnyűek legyenek, mint a nyári ég opálos felhőcskéi, nehogy roskadoznom kelljen alattuk! - mondta a másik.
- Én is virágokat kérek, olyan rózsaszínűeket, mint a hajnalhasadás az égen! - tolakodott az angyalka elé a harmadik fácska.
- És kinek akartok ennyire tetszeni? - kérdezte csodálkozva az angyal.
- A napsugárnak, hogy aranyos uszályát ránk terítse. A színes szárnyú pilléknek, hogy körüllengjenek bennünket. A kis éneklő madaraknak, hogy csodálkozzanak, és irigyeljenek.
Az angyalka fejét csóválta, de azért beleegyezőleg intett:
- Meglesz a kívánságtok.
Tovább ment, és tűlevelű törpefenyőcskét látott, hóval, zúzmarával borítottan.
- Hát te? - csodálkozott feléje. - Talán bizony semmit sem kívánsz, hogy ilyen csöndes vagy? Szomorúnak is látszol. Ugyan, mi bajod van?
A tűlevelű fácska halkan sóhajtott és előadta a bánatát.
- Egy kisleányka ment erre, megérintett, és hegyes tűleveleim felsebezték az ujjacskáját. Ezért bánkódom, jó kis angyal. Oh, ha jóvátehetném önkéntelenül elkövetett hibámat, és megajándékozhatnám őt valamivel! Síró arcocskája bizonyára mosolyra gyúlna megint. Igen, igen! Ajándékot szeretnék adni neki, és a többi kis gyermekeknek is, hagy nevessenek, kacagjanak! Az angyalka erre a kis törpefenyő mellé állott.
- És mondjad csak, fenyőfácskám, nem panaszolnád fel a terhet, ha teleaggatnám gyönge kis ágaidat?
- Oh, nem, nem, bármennyire is roskadoznék az ajándékok súlya alatt, szívesen vállalnám a terhet, csakhogy megörvendeztessem vele a gyermekeket.
Az angyalka erre könnyű mozdulattal kiemelte a földből a fácskát.
- Úgy hát gyere velem!
És vitte magával a mennyországba. Odafent éppen nagy sürgölődés, forgolódás volt. Az angyalkák ezüstös, aranyos papírosba diót, almát csomagoltak. Babákat fésülgettek, lovacskákat nyergeltek fel. Az angyalka eléjük állította a fácskát.
- Íme, nézzétek, mit hoztam! Ő a legszerényebb fácska. A többi mind csupán azért kívánt cifrálkodni, hogy irigyeljék, és gyönyörködjenek benne. Könnyűszárú fehér és rózsaszínű virágokat kértek, hogy szépek és díszesek legyenek. De terhet viselni nem akarnak. Csupán ez a szerény kis fácska ajánlkozott, hogy minden terhet szívesen vállal, csakhogy ajándékokat osztogathasson. Díszítsétek hát fel, kis testvéreim!
Nosza, rávetette magát az angyalsereg a fenyőcskére. Egyik aranyhajat szórt rá, másik ajándékokkal aggatta teli. Egy harmadik gyertyácskákat szúrt a levélkéibe. - Elbírod, nem túl sok? - kérdezte az angyal, aki felhozta őt a mennyországba. - Bírom, bírom. - felelte vígan a fácska. Oh, bárcsak annyi ajándékot vihetnék le, hogy minden kisgyermeknek jusson belőle!
Az angyalka erre két kezébe fogta a telerakott fácskát, és a Jóisten elé vitte.
- Íme, édes, jó Istenem, itt van az ajándékfácska, melyről beszéltem. Megengeded, hogy levigyem a földre?
- Vidd le, édes kis angyalom! - mondta a Jóisten, miközben megáldotta a fenyőfácskát, melyen egyszerre kigyúltak a gyertyák. Nagy fényesség áradt szét, és bevilágított mindent. Mire leértek a földre, éppen karácsony estéje volt. Midőn a főbbi fácskák látták a fényesen kigyúlt törpefenyőt, és a körülötte boldogan örvendező gyermekeket, megbánták, hogy csak szépek, díszesek akartak lenni, és hangosan felsóhajtottak. Az angyalka éppen lenézett a mennyországból, és mindjárt megkérdezte őket:
- Ugyan miért sóhajtoztok, hiszen mondtam, hogy megtesz a kívánságtok!
- Csakhogy mi is ajándékozni szeretnénk ám, mi is örömet akarunk szerezni a gyermekeknek!- kiáltottak fel a fácskák.
Az angyalka erre édesen elmosolyodott, és azt felelte:
- Örülök, hogy még jókor eszetekbe jutott, hogy a külső hivalkodás nem sokat ér, és igazi öröme csak annak van, aki másokat is örülni lát. Legyen meg a kívánságtok. Édes, zamatos gyümölcsöt fogtok hordozni ágaitokon, és megajándékozzátok vele a gyermekeket. Nos, meg vagytok így elégedve?
- Igen, igen! - ujjongtak a fácskák. És boldogan várták, mikor kerül rájuk a sor, hogy maguk körül örömet, jókedvet, vidám, kacajt teremtsenek.
0		  
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2021.11 2021. December 2022.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 76 db bejegyzés
Összes: 7245 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 159
  • e Hét: 3091
  • e Hónap: 5450
  • e Év: 57716
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.