|
2022-01-28 20:15:52, péntek
|
| |
| |
SZINYEI MERSE PÁL - AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET ÁBRÁZOLÁSA
Egyesületünk hagyományokhoz híven, a 2022. évet is múzeumlátogatással kezdte.
A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak "AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET ÁBRÁZOLÁSA" életművét bemutató kiállításon vettünk részt.
A nagy érdeklődésre való tekintettel három csoportban, tárlatvezetéssel néztük meg a kiállítást.
A kiállítás február 20-án bezár, aki teheti, addig még megnézheti.
Szinyei Merse Pálnak, a magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A 2021. november 12-től látogatható, mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet.
A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi - elsősorban osztrák, német és francia - kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény - köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei - érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel.
A kiállítást eredetileg 2020-ban, a művész születésének 175. és halálának 100. évfordulója alkalmából tervezte megrendezni a Magyar Nemzeti Galéria. A világjárvány azonban felülírta a múzeum tervét, így a tárlat csak most, 2021 őszén valósulhat meg, 2021. november 12. - 2022. február 20 között. Így viszont több olyan alkotást is kiállítottak, amit korábban még nem tudtak volna bemutatni, s amit a múlt században is csak ritkán láthatott a közönség. Ilyen például Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely korábban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a második világháború viszontagságai során tűnt el, de a közelmúltban felbukkant, és egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként visszakerülhetett a múzeum gyűjteményébe. Szinyei Fehér fa (1909) című, magántulajdonban lévő műve pedig több mint száz év után látható ismét kiállításon.
Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar képzőművészet formabontó, úttörő alakja, a magyar festészet első nagy koloristája. A művész müncheni tanulmányai alatt Carl von Piloty legendás osztályában tanult és a korabeli müncheni művészeti élet legkiválóbb festőivel barátkozott. A munkásságának első szakaszában festett művei - Majális, Lila ruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó, Pipacsos mező - kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében. Fő művei a legismertebb magyar festmények közé tartoznak, a magyar kulturális emlékezet fontos részét képezik már több mint egy évszázada. Festményei - a tökéletes kompozíció, a képek átütő ereje, üdesége, merész színhasználata és sajátos természetábrázolása - mindannyiunkra hatnak. Szinyei nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. Ő volt az első magyar festő, aki következetesen, teljesen korszerű és újító módon valósította meg a modern eszményeket a magyar festészetben, amely először általa tudott lépést tartani a legkorszerűbb európai áramlatokkal.
Szinyei életútját egyrészt a 19. századi kortársak műveinek kontextusában, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve ismerhetjük meg a tárlaton. Három évtizeddel a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállítása után, ily módon még jól ismert művei is eddig nem látott válogatásban, sajátos tematikus egységeken keresztül, új fénytörésben jelennek meg. A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően olyan Szinyei-művek is bemutatásra kerülnek, melyek csak ritkán láthatók: Anya és gyermekei I., Tündérek tánca, Parkban, Önarckép bőrkabátban, Szinyei Merse Zsófi portréja.
A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit. Külön egységekben jelenik meg továbbá az a négy történeti kiállítás, mely Szinyei pályafutása és életműve alakulását döntő mértékben meghatározta. A tárlat a Szinyei 20. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul, amelyben a festő és művei reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Művészet |
|
|
|
|
|
Offline
