|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2022-01-30 17:01:51, vasárnap
|
| |
| |
Aasmund Olafsson Vinje - Sose kél fel a nap...
Tenélküled sose kél fel a nap;
rád szövöm éjszaka álmaimat.
Mindig a sóhajod érzem,
látlak a sűrü sötétben.
Ha ballagok, puha tánc nesze kél,
hallom, a szíveden átfut a vér.
Roppan a gally a nyomodban.
Árny vagy az esti vadonban.
Ha bárki jön, kopog ablakomon,
azt hiszem, itt vagy, a zárt kinyitom:
mozdulok érted a lócán;
mégse te jössz ide hozzám.
Ha szél szelid susogása remeg,
hallom osonni a lépteidet
Minden eloszlik a ködben,
mért menekülsz te előlem?
Mi messze tűnt kocsikon, lovakon,
mind te vagy ott; az a zaj, az a nyom:
dal, hegedű, zene hangja,
árva szivemnek a búja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kellemes napot, hetet,stb. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-30 12:27:35, vasárnap
|
| |
| |
Nekünk, hegyvidéki embereknek külön világ Balaton és környéke. Távolság és anyagi tényezők miatt ritkán élvezhetjük szépségét. Pedig hajnalban egyet "csobbani" álmos vizében és napfelkeltében gyönyörködni, hát az maga a beteljesült csoda. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyar tájak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-30 11:50:09, vasárnap
|
| |
| |
"Nem rettegsz hajóra szállni? Annyi ember veszett hajón! - Így a polgár.
S te nem rettegsz ágyba feküdni? Abban aztán még több veszett! - Így a tengerész."
Illyés Gyula |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-30 11:38:44, vasárnap
|
| |
| |
Amikor megláttam ezt a képet, gyermekkorom világa jött velem szemben. Így, ilyen szépen sütött a nap a havas utcánkban amikor tejes kannával a kezembe elindultam a boltba tejet és kenyeret venni. A kenyér még meleg volt és a szatyorból kikandikáló végét lecsipkedtem, amiért naponta meg lettem dorgálva. De kitörődött a szemrehányó szavakkal, amikor ilyen finom csemegét csak így reggelente ehettem!
Aztán ott volt az a nagy hó, alig láttunk ki belőle akkoriban igazi nagy telek voltak. Hordtuk be a sok tüzelőt égett a búbos kemencében a szárizik. Hogy mi a szárizik? Hát mi más lenne, mint a kukoricának a szára. A kukorica nem csak egy mezőgazdasági valami, hanem olyan növény, aminek van töve, szára, termése, termésének csutkája. Amikor beérett a kukorica "letördeltünk", vagyis a termést leszedtük, lemorzsoltuk és maradt a kukorica és a csutka. Aztán kivágták a kukorica szárát száraz helyre rakták a kévéket és kiszedték a gyökerét is , leveregették a földet róla és kupacokba rakva várt a sorsára. Miután kiszáradtak kitűnő tüzelőanyag lett belőlük. Persze kiegészítve a venyige kévékkel.
Földöntúli boldogság volt a sudba ülni (kemence és a fal közötti rés) és csutkababával játszani, mert a csutka még erre is jó volt. Micsoda képzelőerőt fejlesztő játék volt tündér királynőnek látni a rongyba tekert kukorica csutkát.
Megint sokat beszéltem, de olyan jó érzés volt vissza gondolni a gyermekkoromra, ami persze nem volt mindig idilli, de ez egy másik téma lehetne. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: A nap képe |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2022. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
186 db bejegyzés |
| e év: |
1995 db bejegyzés |
| Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 955
- e Hét: 4771
- e Hónap: 14357
- e Év: 83277
|
|
|
Offline
