|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 09:18:20, szerda
|
| |
| |
Nemes Nagy Ágnes: Hajnal
Az égbolt frissen pirkadó,
A zöld fűillat írt adó
Amint a rétről fellebeg,
S gyöngyszínűek a fellegek.
Oly jó, oly jó a hajnali
A lenge szélre hajlani
S csodálni, mely már halkan int
Az első sárga kankalint;
A rét fölött kék lelke reng.
- A nap, a nap már feldereng,
És minden színnel ó, felér,
Mert hófehér, jaj, hófehér!
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. - Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemes Nagy Ágnes |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 09:11:46, szerda
|
| |
| |
Zorán - Boldog idő
Olyan büszkén állt a tábor
Pont a világ kellős közepén
És a miénk volt egy sátor
Benne ő, és benne én
Az egy roppant fényes kor volt
Éjjel-nappal a Nap sütött
És a nagy célt felfedeztük
Engem ő, és én meg őt
Nagy élet volt
Az ének szólt
A szív dobolt
Mert az volt a szép boldog idő
Se bor, se pénz, csak én meg ő
Az volt a szép boldog idő
Boldog idő
Nappal főleg vermet ástunk
Már vállig ért a szép jövő
De mi mindig fölül voltunk
Egyszer én, máskor ő
Mondhatsz bármit, nekem tetszett
Ez az átkos múlt idő
Mert a sátor ott állt benne
És benne én, s benne ő
Nagy élet volt
Az ének szólt
A szív dobolt
Mert az volt a szép boldog idő
Se bor, se pénz, csak én meg ő
Az volt a szép boldog idő
Csak én meg ő, boldog idő
Aztán összedőlt a tábor
Pont a béke kellős közepén
Maga alá gyűrt a sátor
És benne ő, és benne én
S mire lassan előbújtunk
Tábor nincs, csak rossz idő
Megyünk sátor után nézni
Erre én és arra ő
Előttünk áll
A tág határ
S én látom már
Hogy az lesz a szép boldog idő
Se gond, se pénz
Se bor, se nő
Az lesz a szép boldog idő
Se pénz, se nő, boldog idő
Dalszerzők : Presser Gábor / Sztevanovity Dusan
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dalok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 09:05:08, szerda
|
| |
| |
Fekete István: Ünnep után
Elmúlt az ünnep, fáradt a város,
sötét szobákban kopott fenyők,
bús gyertyacsonkok és álmos mackók,
bádog vasutak és törött hajók,
künn hull a hó az ablak előtt.
Künn hull a hó. A nagy erdők alatt
mint néma árny oson a róka.
Surran a patak mohos híd alatt,
sziszegő szél sepri a partokat,
s dúdol magának tegnap óta.
Régi a dal és régi az ünnep,
a tél havas csókja most meleg,
és tiszta, mint a szálló, szűzi hó,
mint az imádság, a legutolsó...
Itt nem múltak el az ünnepek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fekete István |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 08:55:50, szerda
|
| |
| |
Kiss Tamás: - Semmi sem történt...
A korhadt csupasz ágak meghasadnak
Fagyott hó gyilkolná őket
De már rég nem élnek
Szűzhóra durranva hullanak
Miközben csak vagdalkoznak a széllel a hópelyhek
Egyre mélyülve incselkedik a csend
Pattanásokkal veteti észre magát
Surranó emlékek könnyeket hoznának
De lényegében nem történt semmi...
Hideg van
Lelked foszló galacsinjából kigurult a menny
A talpak a végső elmúlás felé ropognak
Hangfoszlányokat idéznek a széllel
Eltörik és forróvá lesz a múlt
De csak egy pillanatra
Megint elmúlik minden a következő virradatra
Szárnyak susognak
Keresnek valahol valamit
Boldogtalan fázós madarak
Fagyott étert csapkodnak
Kihűlt lelkeket
Végleg eltűnt sorsokat
Az idegek mint elpattant gitárhúrok
Felajzottan örök álmot alszanak
Megkövült rögök régi vágyakat gyilkolnak
Szinte egész nap csak este van
Hideg lepedékké válnak egykor forró lángok
Az utcákon egymásnak sikítanak kihalt sikátorok
A hajléktalan is csak titokban fázik
Dúdolna egy dalt de nincs többé kíváncsi
Inkább lezuhan valahonnan részeg józansággal
Mint korhadt ág rég halott fájáról
Hadd vesszen minden jövendő pillanat
Mindegy mert mindig csak hideg van
A magányt sohasem lehet összesöpörni
Így aztán jobb mindent befejezni
Úgysem venné észre senki, ha...
De hát megint nem történt semmi...
/Kóbor János emlékére/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 08:46:47, szerda
|
| |
| |
Az orosz író,Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin tollából.
Ha akarjátok, itt helyben megmagyarázom, mi az élet lényege, mi az élet titka és értelme. Ne fussatok ábrándok után, ne törekedjetek címre, vagyonra! Évtizedek idegőrlő munkája kell ezek eléréséhez, s egyetlen éjszaka elrabolhatja tőletek. Őrizzétek meg fölényes egykedvűségeteket az élettel szemben, ne rettegjetek a bajoktól s ne sóvárogjatok a boldogság után, hisz úgyis mindegy: a keserűség nem tart örökké, s ami édes, az sem fenékig az.
Örüljetek, ha nem fáztok, s ha éh és szomj nem gyötör benneteket, ha nincs megroppanva a gerincetek, ha lábatok járni, kezetek fogni, szemetek látni, fületek hallani képes - van-e még, akire irigykednetek kellene? Ne irigyeljetek másokat. Aki irigy, elsősorban önmagát emészti.
Dörzsöljétek meg a szemetek, mossátok tisztára szíveteket, s becsüljétek, nagyon becsüljétek meg azokat, akik szeretnek benneteket, akik jó szívvel vannak irántatok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 08:37:47, szerda
|
| |
| |
Amikor nem simogatnak a napsugarak,
Mert lustábban kel fel a Nap,
Amikor nem hallatszik tücsök-hegedű,
Mert fakóbban zöldell a fű:
Játssz el egy dalt - csak úgy magadnak halkan,
Segít elfeledni, hogy valahol baj van.
Amikor nem csengetnek rád a barátok,
Mert kihűltek már a régi álmok,
Amikor ürességtől hideg az ágyad,
Mert ellustultak benned a vágyak:
Játssz el egy dalt - csak úgy magadnak halkan,
Segít elfeledni, hogy valahol baj van.
Amikor hiába vársz egy őszinte szóra,
Mert por rakódott rá a jóra,
Amikor eleged van magad körül mindenből,
Mert csak a neheze jut az életből:
Játssz el egy dalt - csak úgy magadnak halkan,
Segít elfeledni, hogy valahol baj van.
Amikor már csak feledés az élet,
s nem férnek bele lázadó remények,
mikor mindenki mást mond mint amit gondol,
s lelkedben a meg nem értés tombol:
Játssz el egy dalt, csak úgy magadnak hallkan,
segít elfeledni, hogy valahol baj van...
Amikor nem nézel körbe, mert körbenézni fáj,
mert fáradt, sápadt s kiégett a táj,
amikor nem férsz bele abba a körbe,
ahonnan rád néznek utálva s röhögve:
Játssz el egy dalt, csak úgy magadnak hallkan,
segít elfeledni, hogy valahol baj van...
Amikor csak vagy, mintha nem is lennél,
s már reggel az esti gondokkal keltél,
amikor már nem emlékszel arra a napra,
mikor feltettél mindent egy elátkozott lapra:
Játssz el egy dalt, csak úgy magadnak hallkan,
segít elfeledni, hogy valahol baj van...
Amikor igaznak festi arcát a hazugság,
szégyenlő szemüket az égiek is lehunyják,
amikor hűvös fuvallattal készül a vihar,
testedből, lelkedből minden érzést kicsavar:
Játssz el egy dalt, csak úgy magadnak hallkan,
segít elfeledni, hogy valahol baj van...
Amikor ostoba törvények ostora ver nyakon,
elítélnek s megítélnek gőgösen s vakon,
amikor magadra maradsz a magad igazával,
s nem rendelkezel már sem házzal sem hazával:
Játssz el egy dalt, csak úgy magadnak halkan,
segít elfeledni, hogy valahol baj van...
Játssz el egy dalt - csak úgy magadnak halkan,
Játszd azt, hogy te is benne vagy a dalban,
Játszd azt, hogy mosolyogsz s nem érdekel semmi,
Játszd, hogy érdemes minden nap embernek lenni,
Játssz koldust vagy királyfit,
Játszd, hogy nem ördög de Isten irányít,
játszd, hogy piros fákon fehér levelek közt zöld virág nyílik,
játszd, hogy fárad az Isten de még bízik,
játszd, hogy jobb lesz,
játszd, hogy szebb lesz,
játszd, hogy még lesz....
Játssz el egy dalt - csak úgy csendben magadnak,
Játszd azt, hogy a dolgok rendesen haladnak!
Liebe Attila: Játssz el egy dalt
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dalok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-05 08:21:57, szerda
|
| |
| |
Gyógyulás (1869-ben írták)
És az emberek otthon maradtak
És olvastak könyveket és zenét hallgattak
És pihentek és tornáztak
És művészkedtek és játszottak
És új módokat tanult meg, hogy legyenek
És megálltak
És mélyen hallgattak
Valaki meditált
Valaki imádkozott
Valaki táncolt
Valaki ismerte az árnyékát
És az emberek elkezdtek másképp gondolkodni
És az emberek meggyógyultak
És a tudatlan módon élő emberek hiányában
Veszélyes, értelmetlen és szívtelen,
Amíg a Föld gyógyulni nem kezdett
És amikor véget ért a veszély
És összejött az emberek
Gyászolták a halottakat
És új döntéseket hoztak
És új víziókat álmodtak
És új életformákat teremtettek
És teljesen meggyógyították a földet
Kathleen O ' Meara verse (1839-1888)
Forrás Tóth-Baranyi Zsuzsnna facebook
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2022. Január
| | |
|
|
| ma: |
8 db bejegyzés |
| e hónap: |
186 db bejegyzés |
| e év: |
1995 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2775
- e Hét: 6591
- e Hónap: 16177
- e Év: 85097
|
|
|
Offline
