|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2022-02-21 16:29:35, hétfő
|
| |
| |
Más tavasz
Ha már nem érzed a neszeket,
a békés illatszereket,
már nem talál rád senki sem,
nem tetszik a gyermekláncfű sem,
akkor már túl öreg lettél ahhoz, hogy
csak úgy szakassz...
Elkényelmesít lám a tavasz,
nem pedig fellelkesít,
vitalitást szít benned
ezen évszak.
Az egyoldalú szerelem szervezhetne
elképzelt légyottokat,
de jóllakottságod már csupán
halogat.
Már nem baj, ha nincs,
de az is jó, ha van:
a létezés lényege így kialakulóban.
Más tavasz immár ez,
ám nincs mit bánni sem;
mindenki azért van úton,
hogy mindenki ideérjen.
Varga Árpád, Verse
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-21 16:15:39, hétfő
|
| |
| |
Gépem, ha végleg lemerült,
ki imád, lájkol és derül?
Szmájlit ki tehet fel egy szájtra?
Ki kerül föl majd az Instára?
Vágykeltő szőkévé a tini-
buborékot ki retusálja?
Ki posztol falra gifeket,
hajakat, verő gyereket?
S kúl nickeknek kicsoda állít
mámorosztásból millenárist?
Gépem, ha végleg lemerült,
ki pötyögi be a betűt!
S ki veszi át adat-halászva
a Merevlemezt Luleában!
Varga Árpád verse |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-21 15:27:47, hétfő
|
| |
| |
A hajléktalan is ember!!!
Purzsás Attila: Hajléktalan
Dermesztően hideg délután volt. Hazafelé tartva bármerre néztem autómból, jegesen meredező faágakat láttam az út szélén. Cudar, amolyan nemszeretem idő volt.
A belváros rég mögöttem maradt, egy forgalmas külvárosi úton próbáltam haladni, de igazából ez csak araszolás volt. A kemény üzemanyag árak ellenére meglepően sok autó tolongott az úton. Megálltam a pirosra váltó lámpánál, és elmerengve ücsörögtem jól befűtött kocsimban. Jól esett a meleg ebben a barátságtalan időben. Ilyenkor még a kutyát sem verik ki az utcára. Gondolataim már otthon jártak, a meleg szobában, a finom vacsoráról, párom öleléséről álmodoztam.
Egyszer csak kiabálás zökkentett ki éber álmomból. Körbenéztem, honnan jöhetett az artikulátlan hang. Aztán a tükörbe nézve rájöttem. Mögöttem egy hatalmas, fekete autó terpeszkedett, szinte az egész sávot elfoglalva. Sofőrje, aki félig kilógva az ablakon üvöltözött, elég fura figura volt. Hogy is jellemezhetném? Talán elég csak annyi, hogy nem szívesen keverednék vele összetűzésbe.
Rövidesen megláttam oldalsó tükrömben az ordítozás szenvedő alanyát is, egy szerencsétlen, féllábú hajléktalant.
- Takarodjál innen, te szutyok! - üvöltötte a kopasz sofőr, nyáltól fröcsögő szájjal.
- Inkább mennél el dolgozni, mint hogy itt lejmolsz! Hozzá ne érjél az autómhoz, mert kitépem a kezedet is! - ordította nagyon szimpatikus stílusban.
A hajléktalan lehajtott fejjel, megszégyenülten bicegett tovább mankójával, és lassan odaért mellém.
- Drága, Uram! Segítsen ki egy kis pénzzel, hajléktalan vagyok - mondta halkan.
Az előzmények hatására elhatároztam, adok neki egy kis aprót. Tényleg csak aprót, mert sajnos nagyja nekem se nagyon volt. Sikerült a kesztyűtartóban összekaparnom százegynéhány forintot, és odanyújtottam neki.
- Tessék! Sajnos csak ennyit tudok adni, mert én sem állok valami jól. Vegyen belőle ennivalót - mondtam.
A csöves bánatos, könnyes szemeivel rám nézett, és remegő kezét felém nyújtva azt mondta:
- Nézze, Uram! Mondhatnám azt, hogy ennivalóra fogom költeni, de őszintén megmondom, piát fogok venni, mert jobban fázom, mint amilyen éhes vagyok. Ha így is adja, köszönettel elfogadom, ha nem, akkor azt köszönöm, hogy egyáltalán szóba állt velem.
Döbbenten hallgattam szavait, és most már tisztelettel néztem rá. Beletettem koszos, remegő kezébe az aprót.
- Tudja, mit? - mondtam fellelkesülve. Mivel ilyen őszinte volt, keresek még hozzá. Azzal kitúrtam zsebeimből még egy kis aprót, és azt is odaadtam az öregnek.
Persze, lehet, hogy nem is volt olyan öreg, csak az utcai élet vésett mély ráncokat az arcára, mindenesetre nagyon öregnek nézett ki.
Egy halovány mosoly, és egy nagy köszönöm kíséretében eltette a pénzt, majd bánatos hangon azt mondta:
- Tudja, majd negyven évig dolgoztam egy helyen. Amikor beteg lettem, és levágták a lábam, már nem kellettem sehova. Azóta se munkám, se pénzem, még a lakásomat is elvesztettem. Drága párom is már az égbe költözött, úgyhogy se kutyám, se macskám.
Még szeretett volna mondani valamit, de hirtelen éktelen dudaszó szakította félbe diskurzusunkat. Ismét a mögöttem álló autóból jött az áldás, eltorzult hang formájában:
- Induljál már, te köcsög, mert eltiporlak a roncsoddal együtt! - üvöltötte a szimpatikus fiatalember.
Úgy belemerültünk a beszélgetésbe új barátommal, hogy észre sem vettem, közben a lámpa zöldre váltott. Gyorsan a gázra léptem, még odaintettem az öregnek, aki hálásan intett vissza. Távolodóban még hallottam, mikor azt mondja:
- Szerencse, hogy még vannak ilyen emberek, mint ön. De sajnos többen vannak olyanok, mint ő! - bökött a mögöttem induló kocsi felé megvetően.
A nagy batár szinte tolt maga előtt, olyan közel jött mögöttem, még sokáig dudálva, villogva.
Egy darabig még láttam a hajléktalant a tükörben, aki hosszasan integetett utánam, de aztán szép lassan beleolvadt az autók sokaságába.
Pár sarok után végre kikerült kedves kísérőm nagy terepjárójával. Mellettem elhaladva egy el nem téveszthető kézjellel fejezte ki irántam érzett szimpátiáját, majd nagy megkönnyebbülésemre végre eltűnt a messzeségben.
Mindez december 3-án, a Fogyatékos Emberek Világnapján történt.
Fura időket élünk...
Bejegyezte: Purzsás Attila
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-21 11:43:34, hétfő
|
| |
| |
Az emberek többsége keresi saját útját élete során. Van aki minden nap számot vet cselekedeteivel, levonja a tanulságot és ezáltal egyfajta egyensúlyt teremt önmaga számára. Van aki vallásba menekül és van aki teljesen eltéved és poharat, vagy drogot szorongat kezében. Nem vagyunk egyformák és ne ítéljük el a gyengéket sem.
Éljük az életünket ahogy szeretnénk csak legyen mérték és arány, ne alázzuk meg embertársainkat, ne akarjunk mindent magunknak és találjuk meg a mindennapok szépségét és harmoniáját - én így gondolom... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-21 11:00:08, hétfő
|
| |
| |
A Camino története
A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, középkori zarándokút, mely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűkagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. Itt eltemették azon a helyen,ahol most Santiago de Compostela található.
El Camino állomásai:
Estella, Los Arcos, Logroño, Nájera, Santo Domingo de la Calzada, Belorado, San Juan de Ortega, Burgos, Frómista, Sahagún, Léon, Astorga, Ponferrada, Villafranca del Bierzo, O Cebreiro, Sarría, Portomarín, Arzua, és végül a célpont, Santiago de Compostela.
A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.
Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Camino-t, vagy annak egy részét végigjárják. 1993-ban július 25-e, Szent Jakab ünnepe vasárnapra esett, ezért ún. Szent év volt. Ebben az esztendőben Galícia tartomány különös figyelmet fordított az útra, elindította a Xacobeo 93 nevű kampányt, melynek keretében számos zarándokszállást, útjelzőt felújítottak. A zarándokok száma az ezredforduló után 50 000 felett van. A 2004-es szent évben pedig minden addigi rekordot megdöntött. Ebben az esztendőben a zarándokok száma megközelítette a 180 000-et, de ezt is felülmúlta a 2010-es szent év látogatottsága.
(forrás: Wikipedia)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-21 10:53:44, hétfő
|
| |
| |
Legalább egyszer mindenkinek végig kell mennie ezen az úton! De sok ,,Pállá" váló (azaz megváltozó) a legfontosabb mozzanatot hagyja ki, azt, hogy mindent be kell vallani: szembenézni, vállalni, újrakezdeni.
Vajon e bűnök elkövetői közül hányan mentek végig a damaszkuszi úton?
Bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik. Benjamin törzséből származott, gyűlölte Jézust és tanítványait. Ám a damaszkuszi úton olyan esemény történt vele, ami megváltoztatta egész életét:
TUDOD, ki fekszik ott a földön? Saul. Ugye emlékszel még rá? Ő vigyázott azoknak a köpenyére, akik megkövezték Istvánt. Nézd a ragyogó világosságot! Mi történik itt?
Miután Istvánt megölik, Saul ádázul üldözni kezdi Jézus követőit, hogy ártson nekik. Házról házra jár, hogy elfogja és börtönbe vesse őket. Sok tanítvány elmenekül, és más városokban kezdi hirdetni a jó hírt. Saul azonban más városokba is elmegy, hogy felkutassa Jézus követőit. Éppen Damaszkuszba tart, amikor meglepő esemény történik.
Hirtelen világosság ragyog fel Saul körül az égből, mire ő a földre esik, ahogy itt láthatjuk. Majd egy hang hallatszik:
- Saul, Saul, miért üldözöl engem?
A vele utazó férfiak látják a világosságot, és hallják a hangot, de nem tudják kivenni, hogy mit mond.
Ki vagy, Uram? - kérdi Saul.
Jézus vagyok, akit te üldözöl - feleli a hang.
Jézus azért mondja ezt, mert amikor Saul a követőit üldözi, úgy érzi, mintha őt magát üldözné.
Mit tegyek, Uram? - kérdezi erre Saul.
Kelj fel, és menj Damaszkuszba! - mondja Jézus. - Ott megmondják, mit kell tenned.
Mikor Saul feláll, és kinyitja a szemét, nem lát. Megvakult! A vele levő férfiak ezért kézen fogják, és Damaszkuszba vezetik.
Jézus ekkor ezt mondja egyik damaszkuszi tanítványának:
Kelj fel, Anániás! Menj el az Egyenesnek nevezett utcába. Keress Júdás házában egy Saul nevű embert. Különleges szolgálatra választottam ki őt.
Anániás engedelmeskedik. Amikor megtalálja Sault, ráteszi a kezét, és így szól:
Az Úr küldött el, hogy visszanyerd a látásod, és betelj szent szellemmel.
Egyszeriben valami pikkelyszerű esik le Saul szeméről, és újra lát. Isten nagyszerű módon felhasználja Sault, hogy sok nemzetnek prédikáljon. Pál apostol néven válik ismertté.
Sokat mond a nevek jelentése is:
Saulus: jelentése nagy, a Paulus-é: kicsi.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2022. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
132 db bejegyzés |
| e év: |
1995 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 640
- e Hét: 1606
- e Hónap: 11192
- e Év: 80112
|
|
|
Offline
