|
2022-04-21 07:35:37, csütörtök
|
| |
| |
"Mit adnátok nekem, ha kezetekbe adnám őt?" Mt 26,15
Júdás nem várta meg, míg a Sátán ment hozzá, hanem ő ment eléje. Felkereste a főpapokat és megkérdezte tőlük: "Mit adnátok nekem, ha kezetekbe adnám őt?"
A régi teológusok közül mondta valaki: "Nem így cselekszenek az emberek általában, hiszen ők szabják meg tetteik árát." De az élet és dicsőség Urát a vevők megszabott áron vásárolták meg.
Mit tudtak Júdásnak adni? Mire volt szüksége? Nem élelemre és ruházatra. Ezekkel gyakorlatilag ugyanúgy rendelkezett ő is, mint Mestere, és a többi tanítvány is. Mindene megvolt, amire szüksége volt, és mégis megkérdezte: "Mit adnátok nekem?"
Óh, némely ember hitét is ez a kérdés jellemezi. Csak akkor mennek templomba, ha valamilyen alamizsnát osztanak. De ha valahol valamivel többet kapnak, oda mennek.
Ezek között vannak, akik a Júdás eszéig sem érnek fel. Ismerek olyan férfiakat, akik ötszáz forintért is eladnák az Urat. Sőt, vannak olyan hitvallók is, akik a nálunk forgalomban lévő legkisebb pénzérméért is elárulnák Jézust. Készek letagadni az Urat, ha mégoly kevés is ezért a nyereség.
Ez közülünk mindenkit kísért, ne is tagadjátok! Mindnyájan szeretünk nyerni valamit. Ez a hajlam benne van minden emberben. De ha ez veszélyezteti Mesterünk iránti hűségünket, le kell győznünk, vagy meg kell semmisítenünk. Újra és újra vannak alkalmak, döntenünk kell: Isten vagy földi nyereség, Krisztus vagy harminc ezüstpénz.
Kérlek titeket, ne hagyjátok el Mestereteket, akkor sem, ha a világ a legjobb ajánlattal áll elő, ha előnyök tömkelegével kecsegtet is, sőt kiegészíti dicsőséggel, megbecsüléssel és tisztelettel.
C. H. Spurgeon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
Offline
