|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2022-04-05 14:29:01, kedd
|
|
|
Megváltoztam. Múlnak az évek.
Ma már egészen más vagyok,
másképp látom az őszi kertet,
másképp érzem az illatot.
Nemrég még hamvas rózsa nyílott
a sűrű, zöldülő bokrokon,
ma már lehulltak, s ott hevernek
a dértől gyöngyöző pázsiton.
Elhervadtak, ahogyan én is,
bár a szívem még úgy dobog
mint rég, amikor ifjú voltam,
s nem voltak ráncok arcomon.
De a szívem még ugyanúgy érez,
ma is éppen úgy szeretek
minden jót, amely boldoggá tesz,
s megszépíti az életem.
Ha eső mosott, én bőrig áztam,
s habár a testem remegett,
szívemből olyan melegség áradt,
mely messze űzte a hideget.
Ha vihar volt, gyakran megtépázott,
összetörve a lelkemet,
s mégis: annyiszor talpra álltam!
Mindig volt, ami éltetett.
Ha hideg volt, remegve, félve
őriztem azt, akit szeretek,
meleg kabátként átölelve,
hogy elűzzem tőle a hideget.
S most itt vagyok. Hajamra dér hull,
arcomra sűrű köd szitál,
egyedül, mint egy gyönge nyárfa,
amely oltalmat nem talál.
Mégsem félek, hisz van miért élnem!
Van két gyönyörű gyermekem!
S szeretnék értük többet tenni,
hogy ők boldogok legyenek.
Istentől már csak annyit kérek,
csak annyit adjon még énnekem,
hogy tudjak még nekik valamit adni,
amíg a földön megleszek.
Meggyesi Éva - Múlnak az évek
|
|
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
2022-04-05 08:58:14, kedd
|
|
|
Osvát Erzsébet: Zenélő fa
Nézz csak,
nézz csak
fel a fára!
Mint kis tükrök
garmadája,
villognak a levelek.
Napsugárban fürdenek.
Mennyi madár
a fa ágán:
rigó, cinke,
pici sármány -
Ücsörögnek körben-körben,
nézik maguk a tükörben.
Felcsendül most
a madárdal.
Versenyeznek
mind egymással.
Hangverseny ez a javából!
Zenélő fa lett a fából.
|
|
|
0 komment
, kategória: Tavasz |
|
|
|
|
|
2022-04-05 08:08:50, kedd
|
|
|
Varjú Zoltán
NINCSENEK SZEBB SZAVAK
Hited nélkül a földi lét Ős-kárhozat,
nélküle káoszt teremt a pokol.
Démonod tudja jól, te vagy az áldozat,
ha lelkedben tort ülve Ő honol.
Életed a kezedben, sorsod kovácsa
csak Te vagy... önmagad.
Ha nem hiszed létedet, a képzelet
anélkül nem lehet szabad.
Isten nélkül a holnap nem jön el,
jelenét temeti magába a múlt.
Nem lesz majd, ki feloldoz, ha vétkezel,
szárnya tört angyalod földre hull.
Életed a kezedben, sorsod kovácsa
csak Te vagy... önmagad.
Ha nem hiszed létedet, a képzelet
anélkül nem lehet szabad.
Lélek nélkül csupán sírhalom a lét,
testbe zárt céltalan élet.
Hiába jön ébredés, ha az ébrenlét
örökké tartó álomra ítéltet.
Életed a kezedben, sorsod kovácsa
csak Te vagy... önmagad.
Ha nem hiszed létedet, a képzelet
anélkül nem lehet szabad.
Szeretet nélkül az élet halotti lepel,
örökké tartó, fagyos éjszaka...
Harag-gyűlölet a bűn előtt térdepel,
jégszíve... a fájdalom otthona.
Életed a kezedben, sorsod kovácsa
csak Te vagy... önmagad.
Ha nem hiszed létedet, a képzelet
anélkül nem lehet szabad.
Szerelem nélkül magány a létezés,
kínok közt áradó könnypatak...
"- Szívemből szeretlek, kedvesem!"
Nincsenek náluk tán szebb szavak. |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2022. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
385 db bejegyzés |
e év: |
3217 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1552
- e Hét: 7209
- e Hónap: 46821
- e Év: 275758
|
|
|