|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2022-08-16 23:49:18, kedd
|
| |
| |
A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők rizikója is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége igen, illetve kiiktatható.
Hasonlóan minden más izomhoz, a szívizomnak is állandó vérellátásra van szüksége. A szív sejtjeit friss vérrel ellátó artériákat koszorúsereknek (vagy koronária ereknek) nevezik, mivel ezek koszorúként fonják körül a szívet.
Az elzáródást leggyakrabban véralvadék eredményezi, ami ott alakul ki, ahol a koszorúsér belső felszíne az évek során már károsodott, és fokozatosan el is záródott koleszterin és néhány más anyag lerakódása miatt. A szívizom saját keringésének zavara sejtkárosodást okoz, ami fájdalmat, illetve nyomásérzést vált ki, továbbá rendszertelen szívritmushoz (aritmia) vezethet, ami halálos kimenetelű is lehet. Ha a megfelelő mértékű véráramlás nem áll helyre, a szívizomsejtek elpusztulnak, majd hegszövet alakul ki a működő izomszövet helyén.
A szervezet ereiben található koleszterin és egyéb anyagok lerakódásai - amit összességében plakkoknak nevezünk - az érelmeszesedés (ateroszklerózis). A koszorúserek érelmeszesedés miatti beszűkülését koronária betegségnek is nevezik. A koronária betegség a legjelentősebb oka a szívinfarktus kialakulásának.
Ritkábban a szívinfarktus úgy alakul ki, hogy egy vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva (embólus) beékelődik egy koszorúsérbe.
Egy másik ritka oka a szívinfarktusnak a koszorúserek görcsös összehúzása (spazmus), ami beszűkíti az adott érszakaszt és károsítja az általa ellátott területet. Bizonyos kábítószerek, pl. a kokain, képesek ilyen életet veszélyeztető spazmus kialakítására.
A szívinfarktus valójában nem állapot, hanem folyamat: általában néhány óra alatt fejlődik ki. Minden egyes perc elteltével nőhet az a terület, aminek nem megfelelő a vérellátása, és ezért az ott lévő sejtek elhalnak. Ha azonban sikerül a vérellátást időben helyreállítani, a szívkárosodás megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető.
Rizikófaktorok
Az infarktus rizikófaktorai
A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:
A dohányzás. A dohányzás és a hosszú távon fennálló passzív dohányzás károsítja az artériák belső falát, ide értve a szívet ellátó artériák belső falát is, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.
Magas vérnyomás. A magas vérnyomás károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. A magas vérnyomás lehet örökletes probléma. A szerzett okok között gyakori a túl nagy sótartalmú étrend (de csak a genetikailag erre fogékony embereknél) és az elhízás (főleg akkor, ha 2-es típusú diabétesz áll a háttérben). A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
Magas koleszterin- és zsír (összefoglaló elnevezéssel: lipid) szint. A koleszterin egy lapos, merev szerkezetű molekula, ami a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, vagy genetikai hajlam miatt fokozott mértékben termeli a szervezet, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. A meszes plakkok fokozatosan beszűkítik az ereket (a szívben ez angina pektóriszhoz vezet), továbbá könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t "rossz koleszterin"-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a "jó koleszterin", ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát. Élelmiszerek koleszterintartalma
Mozgásszegény életmód. A mozgásszegény életmód könnyen elhízáshoz vezethet. Ennek megfelelően azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob mozgásformákat (vagyis olyanokat, amelyek növelik a pulzus- és a légzésszámot), jobb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) állapotban vannak, beleértve a kisebb szívinfarktus-kockázatot is. A mozgás mindemellett jótékony hatású a vérnyomásra is.
Elhízás. Elhízásról akkor beszélünk, ha a testzsír a testtömeg nagy százalékát teszi ki. Az elhízás növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel. Számítsa ki testtömegindexét!
Cukorbetegség. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni, vagy a vérben keringő inzulinra nem reagál kellően. Az inzulin egy a hasnyálmirigy által termelt hormon, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet inzulinigényes sejtjei hasznosíthassák a cukrot. A cukorbetegség kialakulhat gyerekkorban (1-es típus), azonban leggyakrabban a középkorú/idős, elhízott emberek betegsége (2-es típus). A cukorbetegség nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre. Bővebben a cukorbetegségről
Stressz. Ha Ön nem tudja jól feldolgozni a mindennapi életével együtt járó stresszt, vagy életmódja az átlagosnál jóval nagyobb mértékű stresszt okoz, akkor Önnek fokozott esélye van a szívinfarktusra. Ennek egyik, de nem az egyetlen oka, hogy a túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.
Alkohol. Mérsékelten fogyasztva az alkohol növeli a HDL-szintet, ezáltal védőhatást gyakorol a szívinfarktussal szemben. A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.
Homocisztein, C-reaktív-protein- és fibrinogénszint. Azok az emberek, akiknek magas a vérében a homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szintje, nagyobb valószínűséggel kapnak szívinfarktust. Ezeket a tényezőket csak nemrégiben azonosították, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőket. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy meghatározzák a pontos szerepüket. A homociszteinszint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén- és a C-reaktív-protein-szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.
Szívinfarktus a családban. Ha az Ön testvéreinek, szüleinek, nagyszüleinek volt már szívinfarktusa (különösen, ha viszonylag fiatalon), az genetikai hajlamot sejtet, vagyis Önnél is nagyobb a kockázat. A magas vérnyomás szintén lehet családi betegség. Előfordulhat persze, hogy a család generációról generációra áthagyományozott életviteli szokásai is szerepet játszanak, pl. a családtagok dohányoznak és magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak.
A fenti rizikófaktorok közül számos módosítható illetve kiiktatható, ezáltal csökkentve az első, illetve a további szívinfarktusok kialakulását. Azonban vannak olyan rizikótényezők, amik nem módosíthatók, ilyen az öröklés és a nem. A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők. A nők kockázata azonban a menopauza után megemelkedik. Abban az esetben, ha az Ön édesapjának 55 éves kora előtt, vagy az Ön édesanyjának 65 éves kora előtt voltak ilyen jellegű problémáik, akkor az Ön esetében nagyobb a kockázata annak, hogy kialakul a betegség.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-16 23:46:16, kedd
|
| |
| |
Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete, ugyanis a keringés megállását követően néhány perccel maradandó károsodást szenved az agy, ezért az újraélesztést lehetőség szerint haladéktalanul el kell kezdeni.
Ha a szeme láttára valaki rosszul lesz, nem mozdul, felszólításra, a váll megrázására sem reagál, kiáltson segítségért és tartson légzésvizsgálatot. A hátán fekvő beteg fejét kissé hajtsa hátra, hajoljon közel az arcához úgy, hogy nézzen a mellkasa irányába. Ilyen módon hármas érzékeléssel ellenőrizheti a légzést. Láthatja a mellkas emelkedését, süllyedését, hallhatja és érezheti a légzés közbeni levegő áramlását. A légzés vizsgálata tartson 10 másodpercig.
Ha nem észlel légzést, kezdje meg a mellkasi nyomásokat és szóljon a segítőnek, hogy hívjon mentőt újraélesztéshez, és ha van, defibrillátort is hozzanak! A telefont hangosítsa ki! A segélyhívást fogadó személy iránymutatást fog adni a további teendőket illetően. 30 mellkasi nyomást kövessen 2 levegőbefúvás szájból orrba. Ha a levegőbefúvásokat valamilyen oknál fogva nem tudja megtenni, alkalmazzon folyamatos mellkasi kompressziókat. A mellkasi nyomások során legalább 5, de legfeljebb 6 cm mélységig nyomja be a mellkast, percenként 100 nyomást végezzen.
Angina és szívroham(infarktus)
Angina: A koszorúér-szűkületek miatt (más esetekben a koszorúér görcsös összehúzódása miatt) kialakuló oxigénhiány okozta tünetegyüttes. A szívizomzat átmeneti működészavarát okozza, de infarktusba is átmehet. Az angina során a szívizomzat még nem károsodik maradandóan.
Infarktus: Az infarktus vagy szívroham a szívizomzat - a koszorúerek beszűkülése vagy görcsös összehúzódása, illetve vérrög miatti érelzáródása következtében kialakuló - olyan súlyos vérkeringési zavara, ami a szívizomzat maradandó károsodásához, elhalásához vezet. A szívinfartus korai szakaszában bekövetkező halálozásért a szívizomzat oxigénhiánytól szenvedő sejtjeiből kiinduló életveszélyes kamrai ritmuszavar a felelős a legtöbb esetben. Az elhalt terület - ha a beteg túléli az életveszélyes állapotot - hegszövetté alakul, ami már nem vesz részt többé a szív összehúzódásában.
Ha Ön kerül bajba
Rosszullét, mellkasi fájdalom, izzadás, légszomj esetén azonnal hívja a mentőket! Abban az esetben se késlekedjen, ha akár csak gyanítja, hogy szívinfarktusa van!
Ha Ön ismert szívbeteg és az orvosa már felírt nitroglicerin (vagy más nitráttartalmú) gyógyszert, akkor alkalmazza azt előírás szerint. Természetesen a rohamoldásra való készítményt kell alkalmazni, nem késleltetett felszívódású (retard) készítményt. Ha panaszai nem rendeződnek 20 percen belül, valószínűleg infarktusa van, nem egyszerű anginája.
Ha nem tudja a mentőket elérni, akkor kérjen meg valakit, hogy vigye el kocsival a legközelebbi kórházba.
A reflux- és a szíveredetű mellkasi fájdalom elkülönítése:
A reflux okozta mellkasi fájdalom - a szívbetegség miatti mellkasi fájdalom:
Reflux :
Éles, égető érzés közvetlenül a szegycsont alatt, illetve a szegycsont mögötti területen vagy a bordáknál. Előfordulhat savas érzés is a torokban. A panaszok változó intenzitásúak és időtartamúak.
A fájdalom általában nem sugárzik a vállakba, nyakba és a karokba.
A fájdalom általában evés után, gyakran nyugalomban, illetve lefekvéskor jelentkezik.
A fájdalom a reflux elleni gyógyszerekkel csillapítható.
Nagyon ritkán jár izzadással.
Infarktus :
Szorító érzés vagy nyomás, ami a mellkas középtáján vagy a bal oldalán jelentkezik. A fájdalom eleinte gyakran terhelésre vagy jelentős stressz hatására jelentkezik, és pár perc alatt szűnik.
A fájdalom kisugározhat a vállakba, hátba, nyakba, karokba.
Nitroglicerin (értágító hatású gyógyszer) hatására a fájdalom csökken.
Légszomj.
Izzadás.
Fontos!
A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szíveredetű, akár nem szíveredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-08-16 23:36:06, kedd
|
| |
| |
Napjainkban nagyon sokan fogyasztanak kávét. A kávé azonban koffeint tartalmaz, amely nem más, mint egy stimuláns. Mivel egy legális szerről van szó, így senki sem gondol a kávéra és a benne található koffeinre drogként, hiszen nem is az. Azonban mégis el lehet mondani a koffeinnel kapcsolatban, hogy függőséget is okoz és mind testi, mind pedig lelki, mentális betegségeket is kiválthat, ha valaki nagy mennyiségben fogyasztja.
A koffein stimuláns hatással van a központi idegrendszerre, ezért érezzük magunkat éberebbnek és energikusabbnak az első kortyok után. A koffein a hangulatot is javítja és sokan azért is fogyasztják, mert hatására mind a teljesítményük, mind pedig a produktivitásuk fokozódik. Azonban néhány óra elteltével egy neurotranszmittert blokkol az agyban, ami megnöveli az ingerlékenységet.
A szakértők szerint mértékkel fogyasztva még javíthatja is a mentális teljesítményt a koffein, beleértve az éberséget vagy az információ feldolgozását. Azonban hiába iszunk több kávét, egyik pozitív hatás sem fog megduplázódni, sőt minél több kávét iszunk meg a nap folyamán, annál negatívabb lesz a koffein hatása, azaz sem a teljesítményünk nem fog megnőni, sem más pozitív hatás nem lesz tapasztalható.
A koffein kisebb mennyiségben fogyasztva javítja az éberséget, nagyobb mennyiségben azonban számos negatív hatással kell számolnunk. Többek között ilyen a nyugtalanság, az idegesség, az izgatottság, az álmatlanság, a gyakori vizelés, a gyomor- és bélrendszeri panaszok, az izomrángás vagy éppen a zavaros beszéd.
A koffein mértékkel fogyasztva javítja a hangulatot, de ha nagyobb mennyiségben visszük be a szervezetbe, akkor növekvő mértékű szorongást tapasztalhatunk meg.
A koffein megnöveli a pulzusszámot és szívritmuszavart is okozhat, amennyiben képtelenek vagyunk tartani a mértéket. A koffeint, pontosabban a rendszeres kávéfogyasztást gyakran javasolják azoknak, akiknek alacsony a vérnyomásuk. Azonban mivel vérnyomásemelő hatása van a kávénak és minden koffeines italnak, így magas vérnyomásban szenvedőknek nem javasolt a fogyasztása. Ha mégis szeretne továbbra is kávézni, mindenképpen konzultáljon ez ügyben a kezelőorvosával.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Natúr kezelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2022. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
224 db bejegyzés |
| e év: |
3235 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 10114
- e Hónap: 23863
- e Év: 228564
|
|
|
Offline
