|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2022-09-14 00:58:16, szerda
|
|
|
Nem az számít, amit mondasz, hanem, ahogyan mondod...
Sokan nem figyelnek a beszélő kifejezési módjára, a stílusra vagy a hangnemre, mert csak a tartalommal utaznak. Ezeket az embereket könnyű megvezetni, megtéveszteni. A hogyan néha sokkal fontosabb, mint a tartalom. Az ember ugyanis képes elválasztani a saját életét, hitét és magatartásmódját attól, amit képvisel. Egy valamit azonban nem tud kontrollálni: a hogyant.
A tudatos megtévesztéstől a kiszámított marketing csomagolásig sokfajta manipuláció létezik, ami tervezhető és kiszámítható hatást vált ki. Ami tervezhetetlen az a tartalmat kísérő tudattalan, de árulkodó stílus vagy metakommunikatív jelzésrendszer. A figyelmes hallgató ezekből könnyen felismerheti, hogy a beszélő hiteles-e, azaz kongruens-e a mondanivalójával. A stílus maga az ember, de felismerni a mesterkélt stílusjegyek mögött rejtőzködő hamiskártyást, sajnos csak kevesen tudják-akarják. Néha pedig a meggyőződés (megszállottság) olyan brutális erejű, hogy a beszélő maga is elhiszi, azt, amit mond, úgy is, hogy semmi köze az életének a hirdetett tartalomhoz. Ezt hívják önszuggessziónak.
Megemlítek néhány árulkodó jelet, ami könnyen leleplezi a beszélő hiteltelenségét:
Amikor a beszélő:
• Magas fejhangon beszél. Olyan mértékben a meggyőzésre koncentrál, hogy az energia feltolul a fejébe, a hangja pedig színtelenné válik és elvékonyodik. A háttérben a minden áron való meggyőzés, a nagyot mondás és a manipulatív befolyásolás áll.
• Torokhangon beszél. Ez akkor történik meg, amikor a beszélő felsőbbrendűnek gondolja magát és úgy érzi, hogy magasan a hallgatóság felett áll, kiemelkedik, kimagasodik a tömegből. Megoszt néhány információ morzsát a teljes képből...
.
• A mondat végét nem zárja le, a hangsúlyt folyamatosan felemeli és beszédének egyfajta mesterséges emelkedettséget és fontosságot színlel. A beszélő számára fontosabb a figyelem fenntartása, a figyelmi energia elnyelése, mint a saját mondanivalója...
.
• Csúnya szavak versus finomkodó kifejezések használata. Mindkettő lehet mesterséges, amikor a személyiség a puhaságát akarja nyers kifejezésekkel erősebbé tenni vagy épp az agresszivitását szeretné elrejteni a finomkodó stílus mögé.
• Lehalkított adás. A beszélő szinte suttogva, egészen halkan fejezi ki magát, amivel teljes figyelmet és rezzenéstelen csendet teremt maga körül. Ez is agresszió és a figyelem elnyelés rejtett formája.
• A harsogó, hangos beszéd a teljes érzéketlenséget, az önreflexió hiányát jelzi,
- Felnőtteknél is gyakran előfordul a mutáló hangszín, ami gyermeki lelkületre, éretlen, instabil személyiségre utal...
Sorolhatnám még, de azt gondolom, hogy ennél sokkal fontosabb az érzékeny belső figyelem kiélesítése, amikor a hallgató a szavak mögé érez és lát. Fel szeretne ébredni és nem engedi meg magának sem az alvás, sem az altatás illúzióját.
Fotó: Grooveinjector on DeviantArt
Sárvári Györg
|
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
2022-09-14 00:51:33, szerda
|
|
|
Judit Szegő - Én
.
Már nem lehetek az éjszaka lánya.
Korom sem engedi, így hát hiába
zárom le szememet, kipattan és les.
Hisz' jövő időm már annyira véges.
.
Gondolatom pillanatragasztója
rímként kort ken, mint guanót a gólya
oszlopra. Ráncaim foncsorba égtek.
Vannak még pillanataim merészek.
.
Hallgatom az éj csalóka hangjait.
Félem emlékek huhogó baglyait.
Riaszt a kevés, tán még jobban a sok.
Egyébként, asszem, tökéletes vagyok.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2022-09-14 00:46:20, szerda
|
|
|
Góth László - Öreg vagyok.
Öreg vagyok. Vénséges költő.
Egy kocsma mellett nőttem én.
Sár volt, virág, eperfa, szőlő,
bennem meg sok-sok költemény.
Belső zenéim. Mind saját dal,
kocsmánk zaján is áttörő.
Talán-talán most is dalolja
sereg felfeslett utcakő.
|
|
|
0 komment
, kategória: Góth László |
|
|
|
|
|
2022-09-14 00:28:49, szerda
|
|
|
Czinka Panna (1711 - 1772 )
Czinka Pannával legtöbben Jókai Mór: ,,Szeretve mind a vérpadig" című regényében találkoztunk először. Sem a kor, sem a tartalom nem tükrözi a valóságot, de alkalmas arra, hogy felhívja személyére a figyelmet.
A valóságban Sajógömörön született Czinka Panna (Cinka Panna) virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás. Zenészcsaládból származik, nagyapja és apja II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szépreményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. A kis Panna a jeles városi karmester tanításában részesült és rövid idő alatt rohamos haladást tett a hegedűjátékban és a zenében. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája.
Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigányzenészhez. Nemsokára férjével - Viola di Gamba cigányzenésszel - és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigány együttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vált magyar cigányzenekar.
Földesuruk kis házat építtetett Panna számára telekkel egybekötve, és szolgálatában tartotta, patronálta a cigányzenekart. Kétévente a banda minden tagja szép új vörös ruhát kapott. A Sajó partján élt boldog családi életet Panna, s később fiai alkották az egész zenekart. Amikor nem zenéltek, nemcsak a háztartást látta el, hanem kovácsmester férjének műhelyében is segített. Kortársai szerint Panna rövid pipát szeretett szívni, mert annak hossza nem zavarta a hegedülésben. Muzsikája sok pénzt hozott a konyhára, de egész életében takarékos maradt és a szép vagyont hagyott övéire.
Czinka Panna zenéit (,,A régi magyar zene kincsei" című gyűjteményében) gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna-nóta sem. A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt.
Czinka Panna legismertebb szerzeményei közé sorolhatók többek közt: a "Háromszáz özvegy nótája", a "Halotti tánc" és az "Ősapáink dala".
Közben hallgassunk egy kis zenét is tőle:
Kalamajka - Czinka Panna nótája és tüsszentős csárdás
Végrendeletében azt kérte, hogy díszruhájában temessék el gyémántos gyűrűvel, és helyezzék mellé kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik fellépése után. Sírja fölé földesura emléket emeltetett.
|
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
2022-09-14 00:24:21, szerda
|
|
|
Endrődy Sándor 1897 -ben írt verse
Czinka Panna hegedűje
.
Czinka Panna hegedűje -
hegedűje
Mintha csak a sátán maga
Hegedülne
Bűbájol a ringatója,
Bolondit a keserűje.
Ha vígan szól az a nóta,
Az a nóta
Szent Dávid is táncra perdül
Fenn a holdba:
A kerek ég csupa csillag,
A kerek föld csupa rózsa.
De mikor bús a nótája,
A nótája
Beborul a csillagos ég
Nagy rónája,
S mintha egész Magyarország
Hervadozna, sírdogálna...
Forrás: RomNet
|
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
2022-09-14 00:18:24, szerda
|
|
|
István Bőr - De szeretnék haza menni
.
Valamikor nagyon régen, gyermekkorom idejében
utca végén, domb tövében, e ház állt a faluszélen.
Ha a Nap rávilágított, ablakában fény csillogott,
éjjel ott jártában a Hold a szobába világított.
.
Dombok felől, ha a szél fújt azt nagy bátran feltartotta,
és az erdő irányába gyakorta megfordította.
Előtte ez a poros út, mely más irányba sietett,
kanyarogva lombok között az erdőbe elvezetett.
.
A dombok felől száguldó szél édes illatot hozott,
kikelettől késő őszig a rigó is ott trillázott.
Erre indult a falu népe ősszel rőzsét gyűjteni,
amíg a nagy hideg nem jött kandallójukba fűteni.
.
Sok-sok éve történt meg, hogy az utam arra vezetett,
üresen állt ott az a kis ház, vele mi történhetett?
Csend honol vén falai közt, hová lehettek a lakók,
merre vitte őket a sors, vagy a heti tennivalók?
.
Fájó szívvel tovább mentem, bár feltörtek az emlékek,
a környék és a virágillat most is épp oly kedvesek.
És amikor a dombok felől szélúrfi megérkezett:
Gyere haza! szívem dobbant, szállt felém e szép üzenet.
.
Szeretném én ezt megtenni, a sors másfelé vezetett,
félek talán meg sem tudnám szokni már ezt az életet.
Elindultam lassan haza, gondoltam vissza se nézek,
de szívemnek egy darabját itt tartották e szépségek.
De szeretnék haza menni.." című alkotásomhoz Bőr István remek tollforgatóként igazi, emlékidéző verset írt.
Tibold Katalin
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2022-09-14 00:12:40, szerda
|
|
|
Judit Hurt - A lélek éneke
Ha minden ember lelkében szép dal szólna,
ez a világ maga a mennyország volna.
Minden lélek tisztán érkezik a Földre,
csak hamis lesz a dal, mit vétkei szültek.
A szép éneket a bűnös nem is hallja,
mindenki más énekét is torznak tartja.
Így lesz a világban pokol és mennyország,
hamis dal szülte irigység és gonoszság.
Pokol-e vagy mennyország?
Mindenki maga választja a dallamát!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2022. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
211 db bejegyzés |
e év: |
1995 db bejegyzés |
Összes: |
9825 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 441
- e Hét: 1674
- e Hónap: 9484
- e Év: 67707
|
|
|