Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
Ismeretlen: Iskolai dolgozatokból
  2022-01-30 09:24:19, vasárnap
 
 

- IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.
- Mikor II. Endre a Szentföldről hazatért, országát és feleségét fenekestül feldúlva találta.
- A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák.
- Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.
- Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.
- Pongrácz István magyar vezér női ideálja Britney Spears.
- A lovag a földesúr edzett változata.
- Lilla férjes asszony volt, és fogalma sem volt róla, hogy Csokonai valamilyen érzelmet táplál iránta. Egyébként is, őt Vajda Juliannának hívták, honnan tudta volna, hogy neki írta a Lilla-verseket?
- Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.
- Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt.
- Kölcsey 1815 januárjától 1816 tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.
- A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.
- A víz oxigénből és folyadékból áll.
- A szomorú elhanyagolt sírok mellett élettel teli sírhalmokat is találhatunk.
- A mocsári vész 1526-ban volt.
- A Szent Jobb István király bal keze.
- Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.
- Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel fejünk belül üres és sötét.
 
 
0 komment , kategória:  Viselkedés kultúra  
Kohut Katalin: Kérdés (pundurka)
  2022-01-26 17:52:04, szerda
 
  Kohut Katalin: Kérdés (pundurka)

Várakozom némán,
zilál a tüdőm,
lesz-e vége,
nem tudom.

Miskolc, 2022. január 26.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Az igazi művész
  2022-01-25 15:48:37, kedd
 
  Ki csak a kezével dolgozik, az munkás. Aki a kezeit és a fejét is használja, az mesterember. Aki kezeit, fejét és a szívét is használja, az már igazi művész.

Assisi Szent Ferenc
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Kohut Katalin: Fabula a szívből sarjadt jobb világról
  2022-01-24 11:47:54, hétfő
 
  Kohut Katalin: Fabula a szívből sarjadt jobb világról

Gonosz volt a világ, féltek az emberek,
sötétség legmélyén több család rettegett,
hiába a szép szó, nem volt foganatja
mert a nép vagyonát alvilág aratta.

Sokgyermekes család élt egy kis faluban,
elkerülték őket nevetve oly' sokan,
mert szorgalmuk nagy volt, becsület a nevük,
éhkoppon tengődtek, üres volt a zsebük.

Fizettek lustának, tolvajnak is vámot,
munkájuk értékét elvitték a cárok,
egy bánatos család tanakodott ezen,
merre is menjenek, hol igazság terem.

A legkisebb mondta, galamblelkű Panna,
szépségét az árnyék sem fedte, takarta,
indulok világgá szerencsét próbálni,
hátha akad remény, akár egy fűszálnyi.

Vándorolt erdei, városi utakon,
messzire utazott gyalog, és vonaton,
míg ösvényére lelt a Remete-hegynek,
melynek csúcsívei csillagokat vernek.

Tábort vetett ott a szép kékség lágy ölén,
egyre törte fejét a szikla hűs kövén,
szeretettel ölelt minden fát, virágot,
nézte madár röptét, benne Szabadságot.

A Mindenfeletti egyszer csak megjelent,
lángszeme ölelte az egész végtelent,
látta gondolatát, tudta, hogy mi bántja,
miért is indult el a kedves leányka.

Visszhangoztak sziklák mennydörgő hangjára:
emberi jóságnak bölcsesség az ára,
szívtörvény az erény, mivel változtatna
nem lesz ki szavától ostobán maradna!

Ajándékot adott, erőt és hatalmat,
vigye véghez tervét, hozzon forradalmat,
káoszból rend legyen, a Szépség arasson,
felülemelkedjen mindenféle rangon.

Elindult hát haza okos Panna végre,
világnak dolgait hozza majd egységre,
amerre elhaladt, szétvált minden ösvény,
szívében ragyogott örök élet-törvény.

Változott a világ, minden helyre került,
szorgalom, akarat szándéka kiderült,
igazságot mondtak minden gonosz felett,
a szeretet fénye óv már dolgos kezet.

Miskolc, 2021. november 22.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
  2022-01-22 15:47:29, szombat
 
  Petőfi Sándor: A XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.

Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!

Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.

Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.

(Pest, 1847. január)
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Edgar Allan Poe: A Holló
  2022-01-19 13:58:22, szerda
 
 
·
Edgar Allan Poe: A Holló

Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón mintha roppant halkan roppanna a zár,
"Vendég lesz az", így tűnődtem, "azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?"

Óh, az emlék hogy szíven ver: padlómon a vak december
Éjén fantóm-rejtelmmel húnyt el minden szénsugár,
És én vártam: hátha virrad s a sok vén betűvel írt lap
Bánatomra hátha írt ad, szép Lenórám halva bár,
Fény leánya, angyal-néven szép Lenórám halva bár
S földi néven senki már.

S úgy tetszett: a függöny leng és bíborán bús selymű zengés
Fájó, vájó, sose sejtett torz iszonyt suhogva jár, -
Rémült szívem izgatottan lüktetett s én csitítottam:
"Látogató lesz az ottan, azért roppan künn a zár,
Késő vendég lesz az ottan, azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?"

Visszatérve lelkem mersze, habozásom elmúlt persze,
S "Uram", kezdtem, "avagy Úrnőm, megbocsátja ugyebár,
Ámde tény, hogy már ledobbant álmos főm és Ön meg roppant
Halkan zörgött, alig koppant: alig roppant rá a zár,
Nem is hittem a fülemnek." S ajtót tártam, nyílt a zár,
Éj volt künn, más semmi már.

S mély homályba elmeredten, szívvel, mely csodákra retten,
Látást vártam, milyet gyáva földi álom sose tár,
Ám a csend, a nagy, kegyetlen csend csak állott megszegetlen,
Nem búgott más, csak egyetlen szó: "Lenóra!", - halk, sóvár
Hangon én búgtam: "Lenóra!" s visszhang kelt rá, halk, sóvár,
Ez hangzott s más semmi már.

S hogy szobámba visszatértem s még tüzelt javába vérem,
Hirtelen, már hangosabban, újra zörrent némi zár,
S szóltam: "Persze, biztosan csak megzörrent a rácsos ablak,
No te zaj, most rajta kaplak, híres titkod most lejár,
Csitt szívem, még csak egy percig, most a nagy titok lejár,
Szél lesz az, más semmi már!"

Azzal ablakom kitártam s íme garral, hetyke-bátran
Roppant Holló léptetett be, mesebeli vén madár,
S rám nem is biccentve orrot, meg sem állt és fennen hordott
Csőrrel ladyt s büszke lordot mímelt s mint kit helye vár, -
Ajtóm felett Pallasz szobrán megült, mint kit helye vár,-
Ült, nem is moccanva már.

S ahogy guggolt zordon ében méltóságú tollmezében,
Gyászos kedvem mosolygóra váltotta a vén madár,
S szóltam: "Bár meg vagy te nyesve, jól tudom, nem vagy te beste,
Zord Holló vagy, ős nemes te, éji part küld, vad határ,
Mondd, mily néven tisztel ott lenn a plútói, mély, vad ár?"
S szólt a Holló: "Soha már!"

Ámultam, hogy ferde csőrén ilyen tártan, ilyen pőrén
Kél a hang, okos, komoly szó alig volt a szava bár,
Ám el az sem hallgatandó, hogy nem is volt még halandó,
Kit, hogy felnézett, az ajtó vállán így várt egy madár,
Ajtajának szobra vállán egy ilyen szörny, vagy madár,
Kinek neve: "Soha már."

S fenn a csöndes szobron ülve az a Holló egyedül e
Szót tagolta, mintha lelke ebbe volna öntve már,
Nem nyílt más igére ajka, nem rebbent a toll se rajta,
S én szólék, alig sóhajtva. "Majd csak elmegy, messziszáll,
Mint remények, mint barátok...holnap ez is messziszáll."
S szólt a Holló: "Soha már!"

Megriadtam: csend ziláló replikája mily találó,
"Úgy lesz", szóltam, "ennyit tud csak s kész a szó- és igetár,
Gazdájának, holmi hajszolt, bús flótásnak búra ajzott
Ajkán leste el e jajszót, mást nem is hallhatva már,
Csak rémének gyászdalát, csak terjes jajt hallhatva már,
Ezt, hogy: "Soha - soha már!"

S gyászos kedvem újra szépen felmosolygott s párnás székem
Szemközt húztam, ott, ahol várt ajtó, szobor és madár,
És a lágy bársonyra dőlten tarka eszmét sorra szőttem,
Elmerengtem, eltűnődtem: mily borongó nyitra jár,
Átkos, ős, vad, furcsa Hollóm titka mily bús nyitra jár,
Mért károgja: "Soha már!"

Ekként ültem, szőve-fejtve bús eszméket s szót se ejtve,
Míg a madár szeme izzott, szívemig tüzelve már,
S fejtve titkot, szőve vágyat, fejem halkan hátrabágyadt,
Bársonyon keresve ágyat, mit lámpám fénykörbe zár,
S melynek bíborát, a lágyat, mit lámpám fénykörbe zár,
Ő nem nyomja, - soha már!

Ekkor, úgy rémlett, a légnek sűrűjén látatlan égnek
Füstölők s a szőnyeg bolyhán angyalok halk lépte jár,
"Bús szív!", búgtam, "ím, a Szent Ég szállt le hozzád, égi vendég
Hoz vigaszt és önt nepenthét, felejtést ád e pohár!
Idd, óh idd a hűs nepenthét, jó felejtés enyhe vár!"
S szólt a Holló: "Soha már!"

"Látnok!", nyögtem, "szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok,
Sátán küldött, vagy vihar vert most e puszta partra bár,
Tépetten is büszke lázban, bús varázstól leigáztan,
Itt e rémek-járta házban mondd meg, lelkem szódra vár:
Van...van balzsam Gileádban?...mondd meg!...lelkem esdve vár!"
S szólt a Holló: "Soha már!"

"Látnok!", búgtam, "szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok,
Hogyha istent úgy félsz mint én s van hited, mely égre száll,
Mondd meg e gyászterhes órán: messzi Mennyben vár-e jó rám,
Angyal néven szép Lenórám, kit nem szennyez földi sár,
Átölel még szép Lenórám, aki csupa fénysugár?"
Szólt a Holló. "Soha már!"

"Ez legyen hát búcsúd!", dörgött ajkam, "menj, madár, vagy ördög,
Menj, ahol vár vad vihar rád és plútói mély határ!
Itt egy pelyhed se maradjon, csöpp setét nyomot se hagyjon,
Torz lelked már nyugtot adjon! hagyd el szobrom, rút madár!
Tépd ki csőröd a szívemből! hagyd el ajtóm, csúf madár!"
S szólt a Holló: "Soha már!"

A szárnyán többé toll se lendül és csak fent ül, egyre fent ül,
Ajtóm sápadt pallaszáról el nem űzi tél, se nyár,
Szörnyű szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló,
Míg a lámpa rája omló fényén roppant árnya száll
S lelkem itt e lomha árnyból, mely padlóm elöntve száll,
Fel nem röppen, - soha már!

( Tóth Árpád fordítása)

Edgar Allan Poe (1809. január 19. - 1849. október 7.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Mikszáth Kálmán: Madárfészek
  2022-01-18 18:29:25, kedd
 
  A nap lement. Az alkony ráborította fátyolát az egész vidékre. Benépesült a levegő zümmögő bogárral.

A göröngyös, kátyús úton egy szekér ballag csöndesen. De egyszerre csak nagyot zökken, s a rajta ülők felriadnak.

- Hophó! Eltört a tengely! - hangzott az egyik utas szava.

A másik leugrott, csakugyan leült a szekér hátulsó fele.

- Nagy baj - dörmögte fejét vakarva. - Megroppant biz az, kátyúba estünk. Most már mit csináljunk?

- Ha legalább valami fa volna, valami husáng, hogy átköthetnők vele.

- Van is itt! Furcsa tartomány ez erre!

- Nem nő itt meg fa, csak a nadragulya!

- Haj, haj. Mihez fogjunk, mihez?

- Emelem én a szekeret - ajánlkozott az egyik -, föl is tartom addig, míg fát érünk. Kend pedig vezesse a lovakat.

Bizony jó darabon kellett vinni a szekér hátulját, s fa még sehol sem volt. Mind a ketten lihegtek a fáradtságtól.

- Ahol ni! - kiált fel egyikök. - Ott bólingat egy kis vékony nyárfa. Nekünk való éppen.

Csakugyan egy karcsú fának az árnyéka feküdt, táncoló fekete csíknak, a szántóföldön, mindjárt az út mellett. A hold éppen most bújt ki, s meg lehetett látni a tájat. Több fa sem volt annál.

- No, hát ne legyen ez az egy sem ... Kiváglak, hogy ne búsulj itt magadban - dörmögött a haragosabbik.

Előkereste a fejszét, s átugorván az útszéli garádot, nekivágott a növendék fának.

Az összerázkódott, recsegve, hajladozva. Rásírta törzsére harmatkönnyeit leveléről. Gallyai is megropogtak a fejsze csapásai alatt. Egy madár felszállt megriadva, s kétségbeesve röpködte körül a növendék fa koronáját. Madárfiak síró csipogása felelgetett a fölkergetett öreg madárnak.

- Jó lesz-e tengelydorongnak? - türelmetlenkedett a másik.

- Jó biz az - szólt a fejszés atyafi kedvetlenül -, csakhogy baj van.

- Már megint?

- Hát izé ... fészek van rajta.

- No és aztán?

- Ej, lánchordta! Hát csak nem vághatom ki! Mi lenne az apróságból? Nem hallja kend, milyen szomorúan csipognak?

- De bizony hallom szegénykéket. Csakhogy aztán velünk mi lesz?

- Mi lesz? Hát mi lenne? - felelte a fejszés atyafi. - Majd tolom én még a szekeret egy darabon.

Úgy is volt. Haragudott ugyan egy kicsit, amint megint a tengelyt fogta kétrét görbülve. De csak tolta a szekeret körül-körülnézve, hogy egy élő fát nem lát-e valahol. A madarak szomorú csipogása fülébe hangzott mindig. S valami azt súgta a lelkében: mégiscsak jól tette, hogy azt a madárfészkes növendék fát ki nem vágta.

Nadragulya - erős szárú, bogyótermésű, mérgező növény harang alakú virággal

Garád - felhányt földből és sövényből álló kerítés
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások  
Kohut Katalin: Egészségszociológia - betegség szociológia
  2022-01-15 16:05:43, szombat
 
 
 
Munkám jellege egészségügynek mint társadalmi alrendszernek/mezőnek, és az egészségnek mint a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi kapcsolatok egyik kiemelt jelentőségű dimenziójának a vizsgálatát öleli fel. Az egészség nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem teljes testi, szociális jólétet
 
Biomedikális orvoslás: A betegségeket fiziológiai zavarokra, mérhető biológiai változókra vezeti vissza, amelyek hátterében fizikai sérülés, biokémiai egyensúlyzavar, bakteriális, vírusos vagy egyéb fertőzés áll.

Bizonyítékon Alapuló Orvoslás - BAO: Olyan, a gyógyító tevékenységhez, illetve a klinikai döntéshozatalhoz használt módszertan, amely a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok (eredmények) gyűjtése és kritikus értékelése alapján hoz döntéseket az egyes diagnosztikai, terápiás technológiák (eljárások), illetve egyéb gyógyító-megelőző tevékenységek gyakorlati alkalmazásáról. Egészségértés: Egészségügyi kérdésekben a megfelelő információszerzésnek, az információk megértésének és az egyén saját érdekében való alkalmazásának képessége

Endémia : Bizonyos földrajzi helyhez kötött állandó járványos megbetegedés rendszeres és tömeges előfordulása.

Epidemiológiai korszakok: Azok az időszakok, amelynek során a születéskor várható élettartam és a vezető halálokok viszonylag állandóak. (Orvosi szociológiai fogalomtár 2019-2020)
Pandémia: Fertőző betegség okozta járvány.

 
A 20. század második felében az orvoslásban a biomedikális modellt egyre inkább felváltotta a rendszerszemléletű bio-pszicho-szociális elmélet. E megközelítés szerint a megbetegedések hátterében mind a biológiai, mind a pszichológiai, mind pedig a társadalmi háttértényezőknek (és kölcsönös egymásra hatásuknak) jelentős szerepe van.  (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet)
 
A betegség magatartás:
 
Az egyén észleli magán a tüneteket, hogy egészsége valamiben megrendült. Itt fontos kiemelni a bizalom jelentőségét azzal kapcsolatban, mennyire bízik az orvosokban képes-e arra, hogy megkeresse őket bármivel kapcsolatban. Kezdetben foglalkozhat öngyógyítással, keresve, kutatja problémájára a lehetőségeket, hogyan, mi módon küzdhet az egészsége visszaállítása érdekében. Általában az orvoshoz fordulás a legvégsőbb esetben fordul elő, bár vannak kivételek, olyanok, akik minden apró tünet észlelésénél orvost keresnek fel.
 
A betegségmagatartás determinánsai:
 
Individuális esetben (D.Mechanik) az egyén személyi jellemzői a lényegesek, vagyis az, mennyire van tudatában annak, hogy fontos segítséget kérnie. Mennyire vállal felelősséget önmagáért, felismeri-e, hogy fontos megőriznie az egészségét. Mert míg az ember egészséges, nem gondol a betegségekre, nincs tisztában vele, milyen érzés kiszolgáltatottnak lennie, mert a beteg kiszolgáltatja jellemét, viselkedését, teljes személyiségét a szakembernek, akihez normális esetben fordulhat.
 
Szociális (kollektivista) megközelítésben a beteg képes felismerni a betegség társadalmi vonatkozásait, ,,Az egészséges ember veszélyeztetett: saját viselkedése, természeti és társadalmi környezete, genetikai adottságai a betegség fenyegetését hordozzák magukban. Az egészség megőrzése hovatovább ugyanannyi erőfeszítést követel, mint a betegség leküzdése, integráns részét képezi a mindennapi életnek, az életmódnak." (Dr. Szántó Zsuzsanna)..
 
Az egészséges ember tudatosan törekszik egészsége fenntartására, ezért mindent megtesz. Ez vonatkozik az egészséges táplálkozásra, a fizikai erőnlét fenn tartására, megőrzésére, egészséges életmód folytatására, például alkohol, káros anyagok fogyasztásának mellőzésére. Azt is tudja, hogy mindezzel fontos szerepet tölt be a társadalomban, a családjában, mint munkára képes személy és esetleg, mint a család egyik fenntartója, ellátója. A megbetegedés szorosan összefügg a becsülettel is, mert aki szorgalmas munkával, mentesen mindenféle politikai változástól kíván élni, általában kevesebb bevétellel rendelkezik, akár a kétkezi, fizikai munkások. Ezáltal rosszabb körülményekre számíthatnak nyugdíjba kerülésük után is.
 
Sokrétű és bonyolult folyamat a különféle társadalmi rétegek különbözősége a betegségek kialakulásával kapcsolatban. Itt felmerül az anyagi különbség, mert egészen más a helyzete egy jólétben élőnek (Dallas c. sorozat), mint egy szegénynek (Egy marék film c. fillm).
Itt fontos kiemelni, hogy a szegénység, a nyomor (esetleg háború) szinte gyártja a betegségeket, sőt a betegségek melegágya lehet. Még ha kapcsolatba is kerül egy rászoruló orvossal, nem biztos, hogy az utasításokat be tudja tartani, nem biztos, hogy ki tudja váltani a neki felírt gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket. Mindenki hallott már régi szájhagyomány útján fennmaradt történetekről arra vonatkozva, hogy régen az emberséges orvosok hogyan segítettek akár saját pénzükön vásárolt készítményekkel a szegényeken. Manapság ez nem megoldható, mikor személytelenné váltak az egészségügyi alkalmazottak. Nincs idő egy-egy esettel behatóbban foglalkozniuk, esetleg magánúton, ami szintén nem garancia a gyógyulásra.
 
Önmagában az egészségügy nem képes az emberek egészségi állapotán javítani, a legújabb kutatások szerint már nem tíz, hanem csupán nyolc százaléknyi szerepe van ebben - derült ki többek között “A nyomor ellátása" címen szervezett továbbképző programon.".. .   (Tacza Orsolya MedicalOnline)
Tehát ezeknek az éhezés, embertelen létforma nélküli embereknek a legfontosabb a pénz lenne, mely által felzárkózhat az egészségjobbítók közé. Az anyagiak viszont függnek egy-egy ország politikájától, tiszteletétől.
 
,,Ha egy szegénynek orvosi ellátásra van szüksége, az még szegényebbé teszi, és ennek következtében még korábban meghalhat, mert a kiadások csak tetézik a problémáit. Ha mindez nem lenne elég: a szegénység a génekbe is beleég. Az erről szóló kutatások Dániában és Illinoisban jelentek meg, de akár nálunk is készülhettek volna. (Meixner Zoltán Házipatika.hu)
 
Tehát a szegény hamarabb öregszik, így hamarabb jelentkeznek nála az öregséggel járó betegségek, így fokozatosan elkülönül a társadalomtól, különösen, ha egyedül él, vagy betegségével nem akar másokat, esetleg a családtagokat megterhelni.
 
Mert mindaddig, míg van a betegben emberi méltóság valamennyi szikrája, nem képes arra, hogy másokat terheljen problémájával, hogy másokra terheljen, különösen nem a családtagjait. Mert be kell vallani, hogy egy-egy beteg ellátása huzamosabb ideig nehéz a családnak, főleg, ha anyagiakban is rászorult helyzetben van. Ez sokszor felőrli a szeretetet, vagy hatalmas próbára teszi. Pedig szeretet nélkül lehetetlen bármilyen betegségből a teljes felépülés.
 
Kisebb falvakban és városokban megnehezült a szegények orvosi ellátása. Néhol helyettesítő, betegeket személyesen nem ismerő orvoshoz kerülnek, ha egyáltalán van elegendő pénzük a közlekedés megoldására. Mert gondot jelent egy vonatjegy, buszjegy, vagy bérlet megvásárlása is, amivel az egészségügyi szakemberek talán nincsenek is tisztában. Mint ahogyan személytelenül néha felírják a legdrágább készítményeket, holott vannak olcsóbbak, amik ugyanolyan hatásfokkal rendelkeznek. Vagy gondot jelent egyes gyógyszerek mellékhatása, mint a hízás, cukorbetegség kialakulása, mégis annak ellenére használják ezeket, hogy tudják, az embernek egyetlen egy nyugtató már felborítja a szervezete működését, befolyásolja a táplálkozását.
 
A krónikus betegek is élhetnek teljes életet, ha megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, ezzel biztosítva a terápiák igénybevétele mellett a megfelelő étrend, emberi körülmény és mozgás elérése. Míg a szegények és munkából kiesettek lehetetlen helyzetben vegetálnak, a család jelenti számukra az egyedüli pénzforrást, mely a méltósághoz való jogát teljesen megsemmisíti. Ugyanilyen kihalásra ítélt emberi érzelmekkel rendelkeznek a nyomorban lévő egyedülálló betegek. Tehetetlenség és megoldásnélküliség jellemzi ezt a helyzetet.
A pandémia esetén a világegészségügyi szervezet megfékezésére ellenanyagokat állít elő, melyet vagy magából a betegségből vonnak ki, vagy kémiai anyagok bejuttatásával hozzák mintegy harci helyzetbe a test védekezését. Mint valamennyi járvány során a történelemben, akár a koleráéban, pestisében, meg kellett találni a megfelelő vakcinákat a súlyos kórtünet és halál elkerülése érdekében.
 
 
Az orvost úgy képzeli el az egyén, hogy emberfelettinek kell lennie, hiszen rábízza az életét, ezért biztosnak kell lennie abban, hogy az orvos döntései, diagnózisa, általa megfogalmazott utasításai, kezelése minden körülmények között megállja a helyét. Többféle orvosi magatartással találkozhat ezért a betegségtünetet magán észlelő páciensnek, ilyen a személytelen, az érdeklődő, a kioktató és a partner, ami ideális lenne minden kapcsolatban.
 
A személytelen kapcsolatot már az elején észleli a beteg, képtelen a bizalomra és nehezen, vagy nem teljesen nyílik meg előtte tüneteivel kapcsolatban.
Ha már érdeklődést mutat az orvos, a beteg őszintén elmondja a problémáit, ennek ellenére csalódást tapasztalhat a diagnózis felállítása során.
A kioktató orvos, akihez nem szívesen fordul az ember, mert ha jó szakember is, jó a felállított diagnózisa, az azt követő viselkedése lerombol szinte mindent, ami kölcsönös kapcsolatot feltételezne.
A partner, aki magával egyenrangúként bánik a beteggel, bizalmat ébreszt, ezért a beteg megnyílik előtte és minden gondját megosztja vele. Az orvos a legjobb tudása szerint kezeli a felállított diagnózist. Erre az ideális együttműködésre, mely egyedüli módja és helyes iránya a betegség gyógykezelésének lenne szükség egyedül, elegendő Idő ráfordítás mellett Magyarországon. A nyugati jólétben alkalmazott gyógymódokból a legfontosabb, amit át kellene tudni venni, a betegekkel való türelem és elfogadása az életmódnak, ami a betegséget kiváltotta, annak elfogadása, hogy a betegségi jogok kimondják, a beteg nem tehető felelőssé kialakult betegségéért. Persze, miután rendezték a karmikus eredettel, tettek alapján keletkezett betegek helyzetét.
 
,,A megromlott egészségi állapot helyreállítása, az élet védelme mindig megoldandó feladatként jelentkezett az egyén, a közösség és az egész társadalom számára. A betegségek, bajok, sérülések megelőzésére és kezelésére; a halál ,,elkerülésére" a lehető legváltozatosabb módszereket dolgozták ki az emberiség története során." (Antal Z. László: A gyógyítás társadalmi beágyazottsága)
 
Tehát elsősorban az egyén az, aki felismeri a betegség tüneti változásait a szervezetében. Ennek megoldására, ha anyagi helyzeti engedi, szakorvosi beutalókkal élhet kivizsgálások céljából. A gyerekekről a szülők gondoskodnak ideális esetben, míg az öregek elkíséréséről a család, vagy valamilyen karitatív szervezet. A betegségek súlyossága és elszaporodása az egész társadalomra hatással van. Itt gondolok a megváltozott munkaképességűekre, akik rászorulnak az adott ország segítségére. Nehéz ezt a kérdést körbejárni, mivel a rokkantsági járadékok néha annyira kevesek, hogy hiába minden gyógyulásba vetett hit, vagy orvossal történő együttműködési hajlam, ha nem rendelkezik anyagi eszközökkel. Senki sem nyújt külön szociális támogatást annak, aki nem kapja meg a rokkantsági nyugdíjat, sőt ezek személyek nyugdíjazása esetén még lehetetlenebb nyomor állapotba kerülnek. A betegségek súlyosságának százalékát mindig az adott politikai rendszer változtatja, mint ahogyan volt példa erre 2011-ben, amikor 80 %-ot elért betegségekkel kaptak csak rokkantsági nyugdíjat, a többiekét megszüntették.
 
Egy-egy állam maga tehet a lakosság egészségügyi állapotáról és helyzetéről az általa képviselt politikai változásokkal, irányvonalakkal. Ezért vannak olyanok, akik szenvedői a helyzetnek, míg vannak élvezői, akik meg tudják váltani saját egészségüket, megbetegedés esetén elegendő hatalmuk és anyagi forrással rendelkeznek testi épségük visszaállítására. A szociális háló megléte is ritkán tudja orvosolni a nyomorban lévők gondjait, akik vagy hajléktalanok, különféle bőr- és egyéb betegségekkel megfertőződve, vagy kis lakásokban, családi házakban fagyoskodva élnek, mert a rezsit sem képesek fizetni. Ez a ,,szürke halál" egyik formája, amikor leválik teljesen a társadalomról, a hozzátartozóktól, ismerősöktől. Még néha a külseje is taszítja a ,,normális", egészséges embereket, hiszen a lemondás vitaminokról, friss zöldségekről utáni vitaminhiány különféle újabb betegséget produkál, mint a fogak elvesztése, test torzulása.
 
Fontos szerepe van a gyógykezelésben tehát a gyógykészítmények felírása mellett a patikusok munkájának is, hiszen nem mindegy, milyen áron kínálják a termékeiket. Mert a betegségmegőrzéshez való vitaminok, étrendkiegészítők, szolgáltatások megvásárlása, az étkezési szokások kialakítása nagyon költséges, ezt csak olyanok engedhetik meg maguknak, akik jól kereső munkában dolgoznak, vagy emelt nyugdíjakban részesülnek. A betegség együtt jár az állandó pénzkiadással, a havonta magas patika költségekkel. Néha sziszifuszi munkát végeznek a lelkiismeres orvosok, hiszen hiába követnek el mindent, hogy a beteg egészségét rendbe hozzák, ha nincsenek meg hozzá az emberi körülmények, pénzforrás. Az ilyen betegeket sokszor állandó megalázás kíséri mindenütt, amerre jár.
 
Ha a beteg-orvos kapcsolatban az orvos részéről olyan magatartás merül fel, mely sérti a beteg jogait, lehet fordulni panasszal a betegjogi biztoshoz, akinek a neve ki van függesztve minden egészségügyi intézményben.
 
Hippokratész esküje, mely a mai orvosi tudományok részét is képezi, kimondja: ,,Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok...Amit kezelés közben látok vagy hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben, - nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője".(Wikipédia)
 
 
Összefoglalva a tüneteivel orvoshoz forduló ember életét rábízza az emberfeletti hivatással felruházott orvosra, melyhez megelőlegezi a bizalmat. Az egészséges partner kapcsolatnak teljes bizalomra kell épülnie, ezt sem a beteg, sem az orvos egészséges esetben nem szegheti meg. Tudjuk, a szeretet és a tisztelet gyógyító hatással van mindenkire, eszerint kell művelni a szociális ellátásokat. Ehhez mindig a megfelelő személyek kiválasztására lenne szükség, akik valóban odavalók és szociális érzékenységgel rendelkeznek.


1.      Orvosi szociológiai fogalomtár 2019-2020)
2.      Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
3.      Dr. Szántó Zsuzsanna
4.      Tacza Orsolya MedicalOnline
5.      Meixner Zoltán Házipatika.hu
6.      Antal Z. László: A gyógyítás társadalmi beágyazottsága
7.      Wikipédia: Hippokratesz esküje

Miskolc, 2021. november 28.
 
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Nyelvi játék
  2022-01-13 09:37:05, csütörtök
 
  Régebben hosszú vonatutak alkalmakor mindig játszottunk a gyerekekkel. Kedvenc játékom a háromhangzós szavakban történő egy magán, vagy mássalhangzó változtatásos nyelvi játék volt. Addig tart a játék, míg tudunk alkotni új szót az előző szó egyik betűjének megváltozatásából.
Például: Fél, fék, fák, fáj, táj.... innen folytassátok!
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Eric Knight: Légy hű önmagadhoz
  2022-01-12 10:02:51, szerda
 
 
"Az ember zokszó nélkül meghal a szabadságáért. De ha a gyerekei gyomrát az éhség kínozza, akkor odaadja a szabadságát is egy darab kenyérért, és azt mondja, hogy jó cserét csinált."
"Az ember mindent összeolvas, fel akarja falni az egész világot, és egész vallást épít fel magának a könyvek tiszteletéből, amíg csak rá nem tör egy kiadós szellemi gyomorrontás. És ebből nem is gyógyul ki hamarább, csak amikor feldereng a következő nagy nap hajnala. Azé a napé, amikor az ember egyszerre csak rájön, hogy nem az olvasás, nem a tudálékosság, még csak nem is a műveltség a legfontosabb. Hanem az, hogy az ember önállóan tudjon gondolkozni és következtetni. Nem csak összeolvasni mindent, amit mások gondoltak, és nem ezeket a másodkézből kapott gondolatokat falni a sajátjai helyett. És nem elfogadni csak úgy vakon a dolgokat, ahogy a történelem állítja, hogy ennek meg ennek így kell lennie. Nem elfogadni. Mert akkor a világ megáll, és nincs többé haladás."

"Vannak rendes lányok, és vannak nem rendes lányok, ennyi az egész. És ha egy nem rendeset fogsz ki magadnak, akkor a pokol is az ígéretek földjének számít, ahol majd megnyugodhatsz egy kicsit halálod után. Ha meg egy rendeset kaptál, akkor a halálod után szívesen mész a pokolba is, mert tiéd volt az egész mennyország, amelyet férfi csak kívánhat magának."

"- De mégis, mi akar lenni?
- Csak önmagam. Ez minden. Csak ez az, amit elérhetek."

"Ha az embernek gyereke van, hát még ha egyetlen, először is úgy igyekszik nevelni, hogy tökéletes biztonságban érezze az otthonát. Ezután következik, amikor az ember arra tanítja, hogy ebben a nagyon bonyolult világban is megtalálja a biztonságát. De nem úgy, hogy az ember mindentől óvja, és megtiltja neki, hogy kilépjen a világba. Hanem azzal, hogy hagyja, hadd menjen bátran, tanuljon megállni a saját lábán abban a tudatban, hogy ott van mögötte az otthon biztonsága, ahová mindig visszavonulhat, ha úgy adódik."

Eric Knight: Légy hű önmagadhoz
 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
2021.12 2022. Január 2022.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 56 db bejegyzés
Összes: 7082 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 138
  • e Hét: 847
  • e Hónap: 2500
  • e Év: 121676
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2022 TVN.HU Kft.