|
2022-11-16 21:30:44, szerda
|
| |
| |
"Ekkor kérni kezdték Jézust, hogy távozzék el a határukból." Mk 5,17
Az emberek kérését: "Hagyd el a határunkat!" - meghallgatta az Úr. A nemrégen még megszállott kérésének azonban: "Uram, hadd maradjak melletted" - nem engedett. Elgondolkodhatunk e jelenségen. Bölcs dolog meghallgatni az ellenség kérését, barátja kérését meg elutasítani? Igen, olykor ez bölcs dolog!
Az első esetben, amikor azt kérték tőle, hogy távozzon, - elment.
Ó, barátaim, ha Krisztus közel jön hozzátok és megérinti lelkiismereteiteket, és ha megéreztek valamit a lelki életből, akkor ne kérjétek arra, hogy távozzon el tőletek. Mert ha elmegy és magatokra maradtok, az megpecsételi a sorsotokat. Hiszen egyetlen reménységetek az ő jelenlétében van.
Jézus eltávozott ettől a néptől, mivel hiábavaló lett volna ott maradása. Ha azt kívánták tőle, hogy távozzon el, mit tehetett volna értük? Hiszen, ha beszélt volna hozzájuk, biztosan nem hallgattak volna rá. Ha élő igét és mennyei üzenetet adott volna is át nekik akkor sem hallgattak volna rá. Viszont jobban eltölthette az idejét máshol. Az Úr Jézus tudta, ha elutasították a gadarénusok, a tenger másik partján szívesen fogadhatják.
Miért nem hallgatta meg Jézus a megszabadított ember kérését?
Ennek az volt a fő oka, hogy otthon lehetett hasznos. Jobban dicsőíthette Istent azáltal, hogy elmondta saját családtagjainak és a gadaraiaknak: mit cselekedett vele Isten, mintsem azzal a személyes szolgálattal, amit az Úrnak végezhetett volna.
Figyelemre méltó, hogy az Úr Jézus senkit sem fogadott el személyes testi szolgájának földön töltött ideje folyamán. Nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon. Nem óhajtotta, hogy ez az ember hozzájáruljon kényelméhez, hanem megparancsolta neki: térjen vissza családjához, hirdesse Krisztus hatalmát, és törekedjen embereket megnyerni Isten számára.
C. H. Spurgeon |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
Offline
