|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2022-12-30 19:47:43, péntek
|
| |
| |
Isten az utcasarkon
Isten vacog az utcasarkon
nyomorúságos hajléktalanként
átlépnek rajta mintha heverne
bűzlő rongyként élő kacatként
kövér pap vihogó csitri
senki nem áll meg egy falat kenyérrel
mocskos fény csorog alá a falakról
meg a szégyen a piros szégyen
egy kislány tétovázik csak de édesanyja
odébb vonszolja: részeg a bácsi
nem részeg csak nagyon fázik
mondja a kislány és hatalmasat ásít
egy elesett véna csontsovány asszony
ránéz és aztán megsajnálja
egyél! nyújt át egy falat kenyeret
ne legyél olyan nagyon árva
és akkor egy csillag odafönt
fényesebben kezdett ragyogni
megszületett a megváltó
hullt a hó majd elkezdett sűrűn havazni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-30 11:09:17, péntek
|
| |
| |
Pihenéssel, rendezkedéssel telnek a napok. Néhány cikk írása, számlák elrendezése. Unokázás. Sandra velünk van, Zsóka és Tibor holnapután jönnek, de csak rövid időre állnak meg, mennek haza. Sandrát mi visszük majd Drezdába, a német nagyihoz. Aztán fogászat, Győrbe bejelentkezek egy magánklinikára, ahol elvégeztetek egy vizsgálatot. S a verseskötetet is össze kell rakni, véglegesíteni.
Marad a cím: A végső kihallgatás.
Most befűtök, még le kell mosni a kocsit. Aztán jó átcsúszást kívánok magunknak is az új esztendőbe. Ahogyan a német mondás tartja. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-28 06:15:24, szerda
|
| |
| |
Nem is tudtam sokáig, hogy van ilyen nevű település, amit románul Jimboliának hívnak. De, hogy lányom Németországban megismerkedett egy onnét való férfival, s elhatározták, hogy összeházasodnak, rá kellett jönnöm, hogy hagynom kell a dolgokat a maguk medrében csordogálni. Főként, hogy unokám is elfogadta, megkedvelte Tibort, aki saját gyermekeként kezeli.
S a leendő nászasszonyom rávett bennünket, hogy töltsük ott a karácsonyt.
Feleségemet nem volt könnyű rávenni, de a gyermekek boldogsága mindenek előtt, így a fiatalok előre mentek, mi pedig az unokával 23-án autóba ültünk. Aztán sokáig ültünk, mert fél Európa a Balkán felé vette az irányt. Kiskunfélegyházán aztán ne tovább! Tömegkarambol a pályán, mi gyorsan lementünk Heves, Hódmezővásárhely, s Makó felé. Jó ki kerülő volt, de még ez tűnt a legjobb megoldásnak.
Kiszombor volt az átkelő, innét Bánát.
Temesvártól jó negyven kilométerre van ez a település, amit eredetileg Jugoszláviához csatoltak a darabolós gyilkosok Trianonban, majd a két ország - Románia és Jugoszlávia területcserét hajtott végre, így Zsombolya Romániához került 1922-ben. Elképesztő: Más holmiját hogyan cserélgetik a rablógyilkosok.
Az eredmény ismert, a hajdan gazdag Bánát senki földje lett, s ma is csak éledezik: takaros porták mellett lepusztult házak. A szász lakosság nagy része Nyugaton keresett munkát, vendég otthon, aki maradt, az próbál élni ahogyan tud.
Mindenütt látni még a régi építkezés jellegzetes házait, magyar szinte alig, szerb, román inkább. Most már román.
Zsombolya is átmenetnek tűnt nekem, az újdonsült rokonok viszonylagos jólétben élnek, kedvességük páratlan volt. Ők félig magyarok, félig szerbek. És most már elrománosodnak, hiszen ezen a nyelven kell élni.
Tibi bevitt bennünket Temesvárra, a városra rá sem ismertem, pedig jártam ott két ízben is harminc éve. Még mindig vannak szász ízek benne, de modernesülő román nagyváros lett.
S aztán egy távoli rokon révén részt vettünk egy pravoszláv temetésen is. Számomra egyszerre volt viszolyogtató a nyitott koporsó, a pópa majd egy órás énekelgetése, A temető mögött a szerb határ rögtön, távol Nagykikinda.
Két napot töltöttünk ott, majd haza. Visszafelé üres volt a pálya.
Szép kirándulás volt, sokat tanultam, s megtapasztalhattuk újra, hogy mit követtek el a "győztesek" ellenünk és a velünk élők ellen. Hogy a népirtásnak ez a fajtája milyen nehezen gyógyuló sebeket okozott. Nyugat, a barbár Nyugat adósa az itt élőknek is. Nincs felejtés. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-27 13:25:40, kedd
|
| |
| |
2022 karácsonya
fények kint, sötétség belül
hit remény minden összedűl
múlt a régmúlttal lassan összenő
korhadt remény elmúló jövő
ricsaj újra lejátszott lemez
háború béke egyremegy
fulladásig tele temető
tört kenyér beszántott jövő
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-21 07:14:54, szerda
|
| |
| |
Még adós vagyok egy beszámolóval, annak okán is, hogy egy régi kapcsolatot gomboltunk újra. Még Görföl Jenő kért meg, hogy menjek el velük a Csemadok és Muravidék kapcsolatáról szóló szerződés aláírására. Szívesen tettem, hisz néhány év szünet után találkoztunk ottani barátainkkal újra. Nekem Bence Lajos külön öröm volt, jót tudunk beszélgetni (amikor engedtem szóhoz jutni). Néhány dolgot tisztáztunk.
Az én feladatom Száraz Pali bemutatása volt egy kis irodalmi esten.
AZ út oda ködös, nyálkás volt, aztán egy kis hó a szőlőhegyen. Kepe Liliék kedvessége fűszerezte az estet, Csibi Kriszti Tamási Áron emléktáblát avatott - szóval jó társaságba kerültem. Este a szőlőhegyen aludtunk, vacsora, borozgatás, jó szállás, s reggel Pest, ahol az MTA székházában Huszár Laci posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. (Erről később.)
Bencével megegyeztünk, hogy küld verseket a szél-járásba, s csodák csodája, ezt meg is tette egy kedves levél társaságában.
A sértődés oka az volt, hogy Deák Ernőnek küldött évekkel ezelőtt egy verset, amit ő nem közölt. S mivel az én nevem is ott a Bécsi Naplón, azt vélte, van ehhez némi közöm. Fogalmam sem volt róla, Ernő csak azt mutatja meg, amit nagyon akar. Szerintem a vers ajánlás nem tetszett neki, a burgenlandi egyházi méltósággal, akinek ajánlódott ő nem volt túlságosan jóban. Ilyenkor csak ez számít - érti az, aki ismeri Ernőt.
Úgy tűnt Lajos öreg remete lett, s jól esett neki a vidámkodás. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-19 17:27:44, hétfő
|
| |
| |
Mezey Laci ígérte, hogy ír a Feljegyzésekről, s meg is jött a "reakció". Ennek rövidített változatát a Magyar Nemzetnek ajánlja föl. Köszönet neki. Idemásolom ismretetését:
Mezey László Miklós
,,Megjöttem, újra elmentem"
Böröndi Lajos 2007-2010 közötti naplója
Naplót az ember azzal a kíváncsisággal olvas, hogy beleláthat az írója fejébe. Ez még akkor is így van, ha eközben tudja, hogy a kinyomtatott szöveg nyilván kozmetikázott, a spontán megnyilatkozásokat szerzője kigyomlálta belőle. A naplóolvasás természetesen akkor az igazi, ha írója eléggé érdekes személyiség, olyan valaki, akire érdemes odafigyelni. Nos, Böröndi Lajos költő, szerkesztő, tanár, művelődésszervező, közéleti ember igazán érdekes személyiség a szónak abban az értelmében, amit az intellektuális érdekesség jelent. A nyugati végeken élő szerző a kortárs magyar líra figyelemre méltó alkotója, hatalmas munkabírású ember, és olyan rokonszenves egyéniség, aki 2007 és 2010 között rögzített naplójegyzeteivel közel engedi magához az érdeklődőket. Olyannyira közel, amennyire csak jóízlése engedi, erre utal kötetének címe - Feljegyzések a Hold túlsó oldaláról --, amely egyértelmű jelzés arra nézve, hogy életének és gondolatainak máskor és másutt nem látható mozzanataiba is bepillantani enged.
Érdemes megnézni, melyek a Böröndi-napló sajátos vonásai. Elsőül az, hogy az olvasását érdemes hátulról kezdeni; a kötet végén található ugyanis a Magánbeszéd című vallomása gyermekéveiről, valamint a 2020-2021-ben rögzített Kérdezz - Felelek című életinterjú. Mielőtt az olvasó a naplójegyzetekbe belefogna, jól teszi, ha elolvassa ezeket a vallomásokat, mert így a napi bejegyzésekben meg nem magyarázott utalások, illetve a különböző részek közötti összefüggések java része megvilágosodik előtte.
A szerző a rendszerváltozás évétől a mai napig rendületlenül vezet naplót - egy ideje blogot ír --, ezért adódik a kérdés: miért a 2007 és 2010 közötti esztendők anyagát emelte ki följegyzései tömegéből. Aki végig olvassa a negyedfélszáz oldalt, apránként magyarázatot kap: ez az időszak a rendszerváltozás utáni magyar közélet egyik legsötétebb korszaka, és nem mellesleg a szerző pályájának is eléggé kritikus periódusa. A négy esztendő alatt született sokszáz bejegyzés szembetűnő vonása, hogy a magánélet eseményei kevéssé hangsúlyosak, a naplóíró sokkal többet foglalkozik a munkájával, hivatásával, közügyi gondokkal, kultúrával, irodalommal, illetve az előbbiektől meghatározott pályája alakulásával. Nem érdektelen sajátossága naplójának, hogy sokszor közli az újonnan megszületett versét vagy esszéjét, újságcikkét, netán az élete mozzanataihoz fűződő dokumentumok szövegét. Ami pedig egészen eredeti a naplójegyzetek sorában, az az, hogy mint szakácskodásban jeles családfő, megosztja az általa elkészített étkek receptjét, ilyenformán ízelítőt ad a nyugat-dunántúli vagy épp a felvidéki magyar és szlovák konyha ínyencségeiből.
Aki a költészetén túl valamelyest ismeri a szerző munkásságát, tudja, hogy abban milyen óriási szerepe van a határon túli magyar művelődés és irodalom szolgálatának, támogatásának. Ennek egyik fóruma a Szél-járás című negyedéves folyóirat, amelyet a Mosonmagyaróvár - Bécs - Pozsony ,,háromszögben" szerkeszt Deák Ernővel és Görföl Jenővel hármasban. Az igényes kivitelű lap, a hármashatári ,,szélen járás", az egyetemes perspektívájú magyar kulturális együttműködés példája immár másfél évtizede. Böröndi Lajos a munkája során úgy jár-kel heti rendszerességgel Bécsbe, Pozsonyba, Somorjára, Lendvára, őrvidéki és felvidéki iskolákba, könyvtárakba, művelődési házakba, szerkesztőségekbe, mint a köznapi ember a piacra vagy a patikába. Ezért is roppant találó egyik hazaérkezése után született bejegyzése: ,,Megjöttem, újra elmentem". A tömör megfogalmazású, ám lendületes stílusú, magukkal ragadó bejegyzések sorában követhetjük a szerzőt villámsebes vagy épp kitérőkkel tarkított útjain, amelyek alkalmával rendszerint valamilyen ,,ügyben" jár. Olykor kényszerűségből Budapesten is megfordul, de mielőbb igyekszik haza, hogy főzzön egy ízletes kakastöke-pörköltet, húsgombócos káposztát, netán a frissen szedett gombából valami ínyencséget.
Jegyzeteinek ugyancsak sajátossága, hogy publikálás előtt nyilván megfésülgette a szöveget, de biztosan nem sterilizálta, mert számos helyen megmaradtak a pillanatnyi érzelmeit híven tükröző, olykor indulatosabb megjegyzései, kivált a politika akkori, napi fejleményeire reflektálva. Így aztán a kötetben sarkosabb, nem igazán lesorjázott mondatokkal is találkozhatunk, főképp a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok ügyködésére, vagy az akkori kulturális és nemzetpolitikára vonatkozóan, nem is szólva a helyi, mosonmagyaróvári közélet ügyes-bajos dolgairól.
A több száz följegyzés tartalmáról még hozzávetőlegesen sem lehet tájékoztatást adni egy könyvismertetés keretében, inkább csak fölvillantani érdemes fontosabb témákat, kérdésfölvetéseket, gondolatfutamokat, érzelmi megnyilvánulásokat, aktualitásokhoz fűzött megállapításokat, intellektuális tartalmú reflexiókat. Ízelítőül álljon itt néhány olyan bejegyzés, amelyek sejtethetik Böröndi Lajos szellemi portréjának körvonalait. 2007-2008-as közérzetéről sokat elárulnak az alábbiak: ,,Egyébként sem szeretek Pestre menni, szürke, beteg város" (2007. III. 23.). Vagy Németországba indulva ezt veti papírra: ,,Jó elhagyni ezt a beteg országot" (2007. III. 14.). Pozsonyról így beszél: ,,Nem tudom, járt-e már Bratislavában, én Pozsonyban sokszor. Tolerancia sosem jutott eszembe ebben a politikai gyűlölettől átitatott városban. (...) Amely mellesleg koronázó város volt, s tele van a történelemhamisítás sebhelyeivel" (2010. V. 14.). Irodalomról, költészetről így vall: ,,Nem tudom, hogyan kell verset írni. Egyszer csak, néha hosszú idő után jön a vers és eltalál" (2007. VIII. 8.). ,,»Üres kondér körül ülünk. Ez jellemzi a posztmodern világot« -- mondta tegnapelőtt Jelenits atya" (2009. VIII. 28.). A sok-sok politikai tartalmú megjegyzés közül egyetlen: ,,Romlik minden. Nincs jogbiztonság, az életlehetőségek beszűkülnek, nincs véleményszabadság, a demokrácia szót már nem is mondja ki az ember pirulás nélkül" - írja bő egy évvel a 2006. őszi rendőrterror után és egy évvel a gazdasági krízis beütése előtt (2007. XI. 29.). Deprimált hangulatára ugyancsak jellemző e kesernyés bejegyzés: ,,Egy percre elhitte az ember, hogy ilyen az élet. Pedig csak kivételes pillanat volt" (2008. IV. 11.). Végül a magának is szóló intelem: ,,Konokul csak az igazat kell mondani" (2008. IV. 30.).
Böröndi Lajos csakugyan konokul az igazat mondja; még legjobb barátairól is - mint Nagy István agrárminiszter vagy Sárándi József költő - megírja, ha valamiben nem értenek egyet. Kiterjedt munka- és pályatársi, elvbaráti, rokoni kapcsolataiban is az őszinte szó híve, és többnyire kendőzetlenül nyilatkozik meg, még olyan trendi kérdésekben is, mint a ,,Föld órája", amikor évről évre világmozgalom indul, hogy egy órára mindenki kapcsolja le a villanyt - erről ezt írja: ,,álliberális hülyeség".
A Feljegyzések a hold túlsó oldaláról című könyv egy Közép-Európában, összmagyarságban, Kárpát-hazában gondolkodó, ám ízig-vérig lokálpatrióta ,,vidéki értelmiségi" naplója, éspedig élete egyik kritikusan nehéz korszakáról. Talán épp az egzisztenciáját is megingató ,,éles helyzet" epizódjainak megörökítésével, apránkénti dokumentálásával lesz műve igazán hiteles önportré, amely a rendszerint láthatatlanul maradó életoldalból is sok mindent megmutat. Így lehet naplója hitvallás, egyben dokumentum az olvasó számára írója emberi és alkotói példájáról.
Böröndi Lajos: Feljegyzések a Hold túlsó oldaláról. Napló 2007-2010. Feketeerdő, 2022. Mosonvármegye Lap- és Könyvkiadó, 382 old.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-17 19:00:12, szombat
|
| |
| |
Csütörtökön végül autóval mentünk Pestre, a minisztérium/miniszter úr karácsonyi ajándékáért. Szakály barátunk intézetének udvarán parkolhattunk, ez jó ötletnek bizonyult. Időben hazaértünk, s elmentünk a Kossuth gimnázium kollégiumának karácsonyi ünnepségére, ahol verseskönyveimből nyílt egy kis kiállítás, s néhány nebuló elmondott egy-egy verset. Ami meglepett angolul, ukránul oroszul szlovákul és németül is hangzottak el opuszok. A gyerekek fordították.
Megható, kedves ünnepség volt, nehezen tudom földolgozni, mint minden váratlanul ért szeretetmegnyilvánulást.
Köszönet Simon Zsuzsának önzetlen munkájáért. Hálás vagyok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-12 06:21:29, hétfő
|
| |
| |
Feleségem néhány napot a nővérénél volt, vasárnap Csabussal elmentünk érte. Viharos nap volt, szél, hó az úton. Jöttünk és mentünk.
Az előttem lévő hét még viharosabb lesz: csütörtök Pest, majd a Kollégium karácsonya, péntek Lendva, ott is alszunk Jenőékkel. Szél-járás est, versek. Szombat Pest, az akadémián Magyar örökség díj átadás, majd a rá következő hét már karácsony. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-08 07:08:26, csütörtök
|
| |
| |
Hónapok óta véletlenül lehet vásárolni cukrot. Mi elég keveset fogyasztunk a befőzési időn kívül. Jászapátiról telefonált ismerősünk, hogy ha megyek a hét végén, vigyek neki. Nem kaptam egyetlen boltban sem. Így az egyszerűbb megoldást választotta, átmentünk Köpcsénybe (Kittsee), és vettem a Lidliben. Nem volt olcsó, de volt.
Miért is kellett bezárni a magyar cukorgyárakat? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-07 18:48:45, szerda
|
| |
| |
Cudar időket élünk. Amikor a hamisság és az igazság találkozik. Magyaróvár első polgármesterére emlékeztek azok, akik nem tudják, hogy milyen felelősség terheli a város vezetőjét, szörnyű időszakokban is. Sattler könnyűnek találtatott. Polgárai lemészárlásában így bűnössé vált. Meghalt, békén kellene hagyni elporladni. De valami hülyeség folytán zászlójára emelte a város - Mosonmagyaróvár - mai vezetése. Így a bűnben részesévé vált. Mellesleg nem halála napján kellene emlékezni rá, főként ha ez a halál önkezűen jött el, bocsánatkérés nélkül.
Kemény szavak ezek. De a tényeket nem lehet átírni. Hiába próbálják méltatlan utódai. Nem értettek meg semmit a város elmúlt századából.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2022. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
18 db bejegyzés |
| e év: |
148 db bejegyzés |
| Összes: |
3563 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 286
- e Hét: 1098
- e Hónap: 11061
- e Év: 56034
|
|
|
Online
