|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2022-12-18 22:01:54, vasárnap
|
| |
| |
Mit tegyünk, ha a Krisztusban való reményünk halott és el van temetve?
Lekció: Jn 11,1-44
Textus: Jn 11,5-6
Ez a történet részben egy családról szól: Márta, Mária és Lázár családjáról. Mi volt az oka, hogy ez egy boldog család volt? Azt látjuk, hogy jó anyagi helyzetben volt ez a család, hiszen többször is vendégül látták Jézust és a tanítványait. A ház ahol laktak elég nagy kellett legyen ahhoz, hogy akkora tömeget be tudjon fogadni amely Jézussal volt együtt. Azt is látjuk, hogy ez a család köztiszteletben álló, és jó hírnévnek örvendő család volt akiket sokan ismertek Betlehemben és Jeruzsálemben hiszen amikor Lázár meghalt akkor nagyon sokan meglátogatták a gyászoló nővéreket a környékről. Egy közismert családról van itt szó. De nem ez okok miatt volt boldog ez a család. Olyan család kell legyünk mi is akiket úgy ismer a környezete mint boldog családot, békés otthont, akik jó hírnévnek örvendünk. Akikhez szívesen eljárnak mások. Van sok olyan család amelyről elmondható, hogy anyagilag és társadalmilag jó helyzetben vannak, de ugyanakkor nincs meg közöttük az egység, a szeretet, a békesség. Nem boldogok.
Az igazi oka annak, hogy ez a család, ez az otthon boldog volt, hogy sokan szívesen jártak hozzájuk az volt, hogy: Jézus szerette őket és ők is szerették Jézust.
Ott ahol ez megvan, ott boldog és egységes család, otthon van.
De nincs olyan otthon bármennyire is boldog legyen, bármennyire is elkötelezett legyen Krisztus iránt amelyet ne látogatna meg a nagy Kaszás, a halál. A betegségek ezeket az otthonokat sem kímélik.
Lázár halálosan megbetegedett. A nővérek Jézus után küldtek. Jézus amikor megkapta az üzenetet, akkor még két napig távol maradt.
El tudjátok képzelni, hogy mi történt e két nap alatt Betlehemben ebben a családban. Márta és Mária minden reménye Jézusban volt. Jézus volt. Hogy ő majd idejében megérkezik és meggyógyítja a beteg testvérüket és minden jó lesz és minden megoldódik. Mennyire várták Jézust. Mindegyre kinéztek valószínű az ablakon, hogy mikor tűnik fel a láthatáron Jézus, a Mesterük. De ahogy teltek az órák és Jézus nem jelentkezett és testvérük állapota egyre súlyosbodott úgy gyengült meg és fogyatkozott meg a reménységük. Nem értették, hogy Jézus miért nem érkezett meg. Miért nem segít. Míg végül bekövetkezett az amitől féltek, meghalt a testvérük és vele együtt meghalt a reménységük is. Eltemették és vele együtt eltemették a reménységüket is, azt a reménységüket, hogy Jézus meggyógyítja a testvérüket, hogy Jézus segít rajtuk. Azt gondolták, hogy többé ebben az életben nem látják a testvérüket. Az ő életének vége.
Mit tegyünk, ha a Krisztusban való reményünk halott és el van temetve?
Mindnyájan kerülünk hasonló helyzetben amikor nagy szükségünk van Isten szabadítására, segítségére, arra, hogy Isten közbeavatkozzon és kimentsen szorult helyzeteinkből. Például, hogy tegyen valamit a gyerekeink életében, hogy elhozza számukra a szabadulást; vagy hogy tegyen valamit a gyülekezetünkben, vagy a személyes életünkben vagy a munkahelyünkön, hogy segítsen minket egy bizonyos problémát megoldani.
Elküldjük mi is az üzeneteinket neki az imádságainkon keresztül. Közöljük vele kétségbeesésünket, szorongásainkat és azt hogy ha nem siet, akkor elveszünk, akkor romlás és pusztulás vár ránk, akkor végünk stb. Minden reményünk tőle függ, rajta múlik.
Krisztus pedig nem érkezik meg, nem jön és a dolgok, a helyzet egyre rosszabb, egyre rosszabbra fordulnak, egyre tarthatatlanabbá válik a helyzet, amíg Isten gyermeke eljut oda, hogy úgy érzi minden Jézusban való reménye abban a szóban forgó dologgal, üggyel kapcsolatosan odalett, meghalt.
Mit tegyen a hívő ember ilyen időkben, ilyen helyzetekben, amikor elfogyatkozott, meghalt a Jézusban való reménysége?
1.Értsük meg, ismerjük fel, hogy Jézus megengedte, hogy meghaljon a reménységünk jó okok miatt.
Jézus megérkezhetett volna időben Betlehemben. Meggyógyíthatta volna Lázárt a távolból. Jézus tudta, hogy mennyire beteg Lázár. Tudta, hogy mennyire aggódnak, szorongnak a nővérek. Tudta azt is, hogy mennyire szomorúak lesznek amikor leáll a testvérük légzése. Mindent tudott és továbbra sem érkezett meg. Megengedte, hogy meghaljon a reménységük erre a dologra nézve, ebben a helyzetben. Miért?
1A. Először is, és legfőképpen azért, hogy Ő megdicsőüljön.
4vers: ,,Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia."
Jézus arra tanít bennünket, hogy népének szenvedései olyan felület amelyen bemutatva van az Ő dicsősége. Ezen keresztül mutatja meg Isten, hogy Ő milyen dicsőséges és jó. Az életünkben, az otthonainkban, a szíveinkben. Példa: a gyereked lelkileg meg van halva, el van veszve. Imádkozol évek óta érte. Egyre rosszabb a helyzete, az állapota. Oda a reményed Krisztusban rá nézve. Jézus nem mentette meg őt, nem mentette meg őt a bűneiből. Nem érkezett meg. Oda lett a reménységed.
Azt kell megértsd, hogy a legfontosabb nem az érzéseid, nem a félelmeid, nem a szorongásaid, nem a szavaid, nem a gyógyulásaid, nem a problémáid vagy azok megoldása, hanem Jézus Krisztus hírneve, dicsősége. Isten tisztelete. Hajlamosak vagyunk isteníteni magunkat, kis istenekként élni, gondolkodni. Hogy mindenki körülöttünk forgolodjon és mindenki azt tegye amit mi akarunk és teljesítse kívánságainkat. Hogy Isten is nekünk szolgáljon, Elfelejtjük, hogy Ő az Isten és hogy itt az Ő dicsőségéről, tiszteletéről, hírnevéről van szó. Az kell legyen a legfőbb kívánságunk hogy Ő megdicsőüljön, megdicsőitve legyen és ez kell jelentse számunkra a legnagyobb elégtételt. A legelégedetebbek kell legyünk amikor és ahogyan a leginkább megdicsőül ő.
Az egyetlen ami számít a szenvedéseinkben is az, hogy megmutatkozzanak az Ő tulajdonságai, hogy megszentelve legyen az ő neve, hogy dicsősége nyilvánvaló legyen, a hatalma, a jósága, a szeretete, a bölcsessége felmagasztalva legyen, kijelentve, dicsőítve legyen, megelégedést adjon ez nekünk. Hogy az életem által Isten ismertebbé váljék mások számára, hogy életem jobban bemutassa másoknak hogy milyen Isten Ő és eszköz legyen az ő megismerésében mások számára." A Te akaratod legyen meg."
Lázárt feltámasztotta. Teljesen reménytelen eset volt Lázár. Milyen hatalmasan megdicsőült Krisztus a Lázár feltámasztása által. A hatalma, a nagysága, hogy ő a Messiás aki Istentől jött.
Következmény: ,,sokan hittek Benne." Megérkezik és cselekszik hogy még jobban megdicsőüljön.
1B. Másodszor, azért engedte meg, hogy meghaljon Lázár és vele együtt a reménységük, hogy még jobban megmutassa a szeretetét népe iránt.
5-6 versek: ,, Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt. Amikor tehát meghallotta, hogy beteg, még két napig azon a helyen maradt, ahol volt."
Itt azt vártuk volna, hogy mivel Jézus szerette őket, ezért amikor meghallotta, hogy beteg azonnal felkel és sietve hozzá megy. De nem ez történt. Hanem ,,még két napig azon a helyen maradt, ahol volt."
Szerette őket. Tudta, hogy szükségük van Rá. Mégis még két napig azon a helyen maradt, ahol volt. Hagyta, hogy meghaljon a reménységük azért, hogy megmutassa a szeretetét irántuk. Ez olyan furcsa, olyan érthetetlen a mi gondolkodásunk számára. Mi úgy gondolkodunk, hogy ,,Uram, ha szeretsz minket, akkor most hozzánk jössz és segítesz és meggyógyítasz és megszabadítasz". ,,Nem." ,,Majd amikor én jónak látom akkor jövök és segítek."
Példa: Izráel népe, pusztai vándorlás, szomjúság, nincs víz, aztán vizhez jutnak, de keserű a víz Márában; Isten meggyógyítja a vizet. ,,Ez szeretet Uram, hogy ide hoztál ahol ihatatlan a víz?" ,,Igen, ez szeretet." Igen, mert Isten megmutatta nekik a hatalmát és megismertette magát velük még jobban és a szeretetét."
1C. Harmadszor, azért, hogy elmélyítse azok hitét akiket szeret.
Márta és Mária hite Jézusban nem volt olyan nagy amilyennek lennie kellett volna. Mivel szerette őket, ezért azt akarta, hogy a hitük erősebb, nagyobb legyen Benne.
Amikor elhisszük hogy szeret minket, akkor szeretjük Őt. Szeret minket úgy ahogy vagyunk. Minden erőtlenségünkkel, fogyatkozásainkkal, hibáinkkal és bűneinkkel együtt. Amikor ezt elhisszük, akkor fogjuk őt szeretni. Ezt akarja a mi Urunk: hogy szeressük Őt.
1Jn 4,19: ,,Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket."
Ezt várja tőlem, ezt akarja tőlem, ezt munkálja bennem:
Mk 12,30-31: ,,Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből!" A második ez: ,,Szeresd felebarátodat, mint magadat!"
Kételkedünk sokszor az Ő szeretetében. Ő pedig megmutatja hogy mennyire szeret.
Ez próba volt, hogy elmélyítse a Benne való hitüket. Hogy megtanuljanak Benne bízni teljesen.
1D. Negyedszer, azért, hogy valami rendkívülit tegyen azokért akiket szeret.
Ha a betegségéből gyógyította volna ki az bizonyos értelemben nem lett volna rendkívüli, hiszen sokakkal megcselekedte azt. Olyant tett értük amit másokért nem tett meg. Valami rendkívülit tett értük.
2. A halott reménységedet vidd oda Krisztushoz.
Nagy hibát követünk el ha nem visszük oda a halott reménységünket Krisztushoz, ha elkezdjük vádolni Istent, ha megharagszunk Rá.
Márta és Mária az esetüket, a fájdalmukat, a csalódásukat, a reménytelenségüket odavitték Krisztushoz.
Sokan megharagszanak Rá, ,,hagyta hogy meghaljon a testvérem, nem megyek Hozzá." Ostoba gondolkozás, nagy hiba. Márta és Mária nem így gondolkodott és nem így viselkedett, Nem ezt tette. Odamentek Jézushoz.
Márta: kicsi hite volt; nem ismerte elég jól Jézust, de odavitte Hozzá az esetét, az ügyét, a szívfájdalmát, a gondját, az értetlenségét, a halott reménységét.
Mária: leborul, sír, könnyeivel mossa meg Jézus lábát.
,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem."
Álljon meg a menet! Egy pillanat. Krisztus ott kellett volna legyen, hogy ne haljon meg a testvére? Vajon megrövidült az ő karja és nem lett volna képes hogy távolról meggyógyítsa Lázárt? De igen. Képes lett volna. Nem ismerik az ő hatalmát úgy ahogy kellene. Hiányos az ismeretük. De ennek ellenére Hozzá mennek.
Elmondjuk másoknak a problémáinkat, de más nem tud segíteni. Jézusnak kell elmondjuk. Ő segíthet. Világos látásunk kell legyen Jézusról, hogy a halott reménységünk feltámadjon. Oda kell vigyük a halott reménységünket Jézushoz.
Jel 5,1-6: ,,És láttam a trónon ülő jobb kezében egy könyvet, belül és kívül teleírva, hét pecséttel lepecsételve; és láttam egy erős angyalt, aki hatalmas hangon hirdette: Ki méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és feltörje pecsétjeit? De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki felnyitni a könyvet, sem beletekinteni abba. És keservesen sírtam, mert senki sem bizonyult méltónak arra, hogy felnyissa a könyvet, és hogy beletekintsen. Ekkor az egyik vén így szólt hozzám: Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid utóda, és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét.
És láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány."
Mire volt szüksége Jánosnak? Mire volt szüksége Mártának és Máriának? Mire van szükséged neked és nekem? Arra, hogy világos látásunk legyen arról, hogy kicsoda Jézus, hogy világosan értsük, hogy ki Jézus.
2a. Világos látás Jézusról. Homályos a lelki látásunk. 2b.Világos látás Jézus hatalmáról. Helyes ismeret Jézus hatalmáról. Korlátolt látás, ismeret, hiányos ismeret.
Jn 11,25-27: ,,Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt? Márta így felelt: Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba."
2c.Világos látás Krisztus tervéről és céljáról. Egyik hiba amit elkövetünk, hogy a figyelmünk kis, ideiglenes dolgokra irányul és szem elől tévesszük a Mindenható Isten nagy, örök, dicsőséges célját. Azt, hogy Ő mindent öröktől fogva eltervezett, elrendelt aminek meg kell történnie. Az Ő tökéletes terve alapján történik minden és nem véletlenül. Isten szuverén akarata szerint megy végbe minden. Az ördög semmit nem tud azon kívül megtenni mint amit az Úr megenged neki. Minden esemény, minden történés a legkisebbtől a legnagyobbikig része Isten tervéne és céljának. És ezt szem elől tévesszük. A szemünk a jelenre figyel, a jelenre összpontosítunk, az átmeneti, ideiglenes dolgokra. ,,Márta vedd le a tekintedet a jelenről és irányítsd az én örök célomra és tervemre" - Jézus mondja.
Vannak nagyobb dolgok az érzéseidnél. Van egy örök terv és cél amit meg kellett valósítania Jézusnak és ezt kellett megtanulnia Máriának és Mártának. És a Lázár feltámasztása ennek a része volt.
2d. Azzal, hogy odavitte Márta és Mária a halott reménységét Jézushoz, világos látást kaptak Jézus irgalmáról, könyörületéről, és együttérzéséről.
11,35: ,,Jézus könnyekre fakadt."
,,Sírjatok a sírokkal együtt..." Jézus ezt tette. Jézus együtt érzett Mártával és Máriával. Neki gyöngéd, könyörülő szíve van. Ő ma is ugyanilyen. Nem változott meg. Hogy meglássuk mennyire együttérez velünk. Öntsük ki szívünket Neki, Előtte.
3. Amit tennünk kell még ilyenkor amikor meghal a reménységünk az, hogy figyeljünk és hallgassunk az Úr szavaira.
Jézus szavaira támadott fel, elevenedett meg a reménység: ,,Lázár, jöjj ki!"
Az Úr az Ő írott és hirdetett szava által hozza vissza az életre népe halott reménységét. Olvasnunk, tanulmányoznunk, hallgatnunk kell az Ő szavát. Krisztus szólt, Lelke által erővel és feltámadott a reménységünk, megelevenedett a szívünk, a hitünk megújult. Megtapasztaltuk. Erre van szükségünk. Dicsőség Neki. Áldott legyen szent Neve! Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-18 21:55:12, vasárnap
|
| |
| |
Tegyünk rosszat, hogy jó következzék belőle?
Textus: Jn 11,49-53
Van olyan filmsorozat amelyben gyakran előfordul, hogy a sorozat hőse vagy egy másik jó ember a sorozatban azért gonoszkodik, mert a rosszfiúk elrabolják a feleségét, lányát vagy más családtagját. A hős ideiglenesen együttműködik és segít a rosszfiúknak, hogy megmentse a szerettét. Azért teszi a rosszat, hogy jó következzék belőle.
1993-ban az "Életben maradtak" című film néhány uruguayi rögbijátékos helyzetét mutatta be. Repülőgépük lezuhant az Andokban. Az utasok közül néhányan meghaltak a balesetben, de néhányan lényegében sértetlenül megúszták. A túlélők közül néhányan (ha nem is mind) kannibalizmusra tértek vissza a túlélés érdekében. Egy ilyen helyzetben úgy okoskodtak, hogy vagy ezt teszik, vagy meghalnak. Úgy ítélték meg, hogy jobb élni.
Néha a forradalmak során az emberek egy egész csoportjának az volt az elképzelése, hogy a gonosz embereknek meg kell halniuk, és még ha néhány ártatlan embert tévedésből meg is ölnek, ez rendben van, mert a forradalom sikere sokkal fontosabb. Ez történt a francia forradalomban az 1700-as évek végén és az 1917-es orosz forradalomban. A francia forradalomban ártatlanok haltak meg a bűnösök mellett, mindkettőt guillotine-ra ítélték. De ők egy új társadalmat építettek, és úgy gondolták, hogy ez az, ami a legfontosabb.
Ez a gondolat, hogy rosszat cselekedni, hogy jó következzék belőle, ez visszanyúlik Évának a Sátán által való megkísértéséhez az Édenkertben. Isten azt mondta Ádámnak és Évának, hogy ne egyenek a tiltott fáról, különben meghalnak. Az evés gonoszságot jelentett. A Sátán azonban így szólt Évához (1Mózes 3:4-5):
,,Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz."
A Sátán azt mondta neki, hogy ő és Ádám olyanok lesznek, mint Isten, ha vétkeznek. Arra buzdította őket, hogy tegyenek rosszat, hogy jó következzék belőle.
Amikor Sztálin fiatalember volt, a rendőrség körözte. Felkeresett egy fiatal papot, aki pont egyidős volt vele. Sztálin félrevonta a papot, és megkérte, hogy vezesse át a közeli hegyeken, hogy el tudjon menekülni egy bizonyos városba. Sztálinnak szüksége volt a pap szamaraira is, hogy azokon szállítsa az útipoggyászát. A pap segített Sztálinnak. Az út során néha megálltak aludni. A pap később úgy emlékezett, hogy Sztálin néha az ő lábára hajtotta a fejét, amikor szundikált. Évekkel később, Sztálin diktatúrája idején a pap azt kívánta, bárcsak megölte volna Sztálint, amikor lehetősége volt rá. De amikor Sztálinnak segített, még nem is sejtette, hogy milyen szörnyeteg volt Sztálin. Később azonban valóban azt kívánta, bárcsak megölte volna. Azt kívánta, bárcsak gonoszságot tett volna, hogy a világ megmeneküljön Sztálin kegyetlenkedéseitől.
Az igeszakaszunkban Kajafás hasonló módon gondolkodik: tegyünk rosszat, hogy jó következzék belőle. Azzal érvel, hogy Jézust meg kell ölni (jobb nekik és a népnek is, hogy Jézus meghaljon), hogy megőrizzék a pozíciójukat, és a nemzet megmeneküljön. A nagy kérdés az, hogy:
Helyes-e valaha is rosszat tenni azért, hogy jó következzék belőle?
Még néhány bibliai érvet is fel tudnánk használni ennek az elméletnek az alátámasztására - például azt, hogy a héber bábák nem gyilkolták meg a zsidó fiú csecsemőket, amikor megszülettek, hanem azt mondták a fáraónak, hogy a héber nők nem olyanok, mint az egyiptomiak, hogy ők már az érkezésük előtt megszülik a magzatukat. Hazudtak a fáraónak? Kétségtelen, hogy becsapták őt.
Ma reggel szeretném áttekinteni ezt a témát, és megvizsgálni néhány bibliai érvet az ellen, hogy tegyünk rosszat, hogy jó következzék belőle.
Minket, keresztyéneket Isten arra hívott el, hogy szentek legyünk. Isten Igéje felszólít bennünket, hogy győzzük le a kísértést és kerüljük a bűnt. Az Efézus 6:13 azt mondja nekünk, hogy:
,,vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok."
Az 1Korinthus 10:13 azt mondja, hogy a bűnre soha nincs elfogadható mentség. Pál azt írta:
,,Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni."
A Róma 12:21 világosan elmondja nekünk, hogy :
,,Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat."
E versek fényében úgy gondolom, hogy ha valaki azt gondolja, hogy rosszat kell tennie ahhoz, hogy jó következzék belőle, az teljesen téved. Ezeken a verseken kívül számos bibliai érv szól ez ellen a felfogás ellen. Ma reggel ezek közül néhányat megvizsgálunk.
1.Először is, jegyezzük meg, hogy Kajafás érvelése teljesen téves volt.
Kajafás gonosz ember volt. A gondolkodása teljesen eltorzult. Nem tudta, mi a helyes és mi a helytelen. Az a vágya, hogy Jézust megölesse, ezt mutatta. Jézus soha semmi rosszat nem tett. Kajafás mégis valahogy azt hitte, hogy Jézus gonosz. Azt is hitte, hogy ő és cselszövőtársai jó emberek. Ő és társai valójában a világtörténelem legszörnyűbb bűntettét tervelték ki és hajtották végre. Megkínozták és megölték Isten szeplőtlen Bárányát. Péter pünkösd napján azt mondta a zsidóknak (ApCsel 2,23):
,,ti a bűnösök keze által keresztre szögeztétek és megöltétek."
A bűnösök, akikre Péter itt utal, a rómaiak. A múlt héten azt mondtam, hogy Poncius Pilátus gonosz ember volt. Mégis Kajafás és a zsidó nagytanács messze felülszárnyalta a rómaiakat a gonoszságban. Emlékeztek, mit mondott Jézus Pilátusnak a János 19:11-ben?
,,annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne."
Utalhat itt Júdásra . De valószínűbb, hogy Jézus Kajafásra utal, mert Júdás a zsidóknak adta át Jézust és nem a rómaiaknak. Kajafás és a zsidó nagytanács volt az, aki átadta Jézust Pilátusnak. Ha ez igaz, akkor Jézus azt mondja, hogy Kajafás nagyobb bűnös volt, mint Pilátus, az igazságtalan római bíró. Micsoda bűnt követett el Kajafás. Az 1Korinthus 2:8-ban Pál apostol úgy beszél Jézus haláláról mint a ,,dicsőség Urának" megfeszítéséről.
Az Apostolok Cselekedetei 3:13-15-ben, miután Péter meggyógyította a nyomorékot, ezt mondta Izrael férfiainak:
,,Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette Szolgáját, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok Pilátus színe előtt, pedig az úgy döntött, hogy elbocsátja őt. De ti a Szentet és Igazat megtagadtátok, és azt kértétek, hogy egy gyilkost bocsásson szabadon a kedvetekért, az élet fejedelmét pedig megöltétek. Őt Isten feltámasztotta a halálból, aminek mi tanúi vagyunk."
Kajafás tudta, hogy Jézus csodákat tett. Mégis azt tervezte, hogy megöli a dicsőség Urát, az élet szerzőjét, fejedelmét. Nyilvánvaló, hogy az elméje és a gondolkodásmódja teljesen romlott volt. A dicsőség Urának meggyilkolása mellett érvelt.
Mi bukott emberek vagyunk, és elménket, akárcsak Kajafás elméjét, megrontotta, elsötétítette, megfertőzte a bűn. Gyakran rosszul érvelünk. Igen, bennünk van a Lélek. Igen, Ő átalakít minket. Megújítja elménket. Ennek a folyamatnak az lesz a vége, hogy az elménket, gondolkodásunkat Isten akaratával összhangba hozza. Ahogy Pál írja az 1Korinthus 2:16-ban:
,,Bennünk pedig Krisztus értelme van."
De ez nem történik meg velünk azonnal, és talán soha nem is tökéletesen ebben az életben. Pál ezt a korinthusi keresztyéneknek írta, és akkoriban sokukban volt valami hasonló gondolkodás a Krisztus gondolkodásához. De ugyanakkor egymást perelték, (1Kor 6) nagy bűnt tűrtek el maguk között, olyan bűnt, amelyeket még a korabeli pogányok sem tűrtek el. (1Korinthus 5) Az érvelésük teljesen téves volt.
Ha valaha is azon kapod magad, hogy azon gondolkodsz, hogy rosszat teszel azért, hogy nagyobb jó következzék belőle, hogy Pál szavait használjam az 1Korinthus 5:7-ből egy másik témában, tudd meg, hogy ez kudarc, ez vereség számodra. Az egész gondolkodásod elferdült, fonák, helytelen, torz.
Péld 3,5-8: ,,Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féld az URat, és kerüld a rosszat! Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak."
2.A második bibliai érv az ellen a gondolkodás ellen, hogy cselekedjünk rosszat, hogy jó következzék belőle, azzal a ténnyel függ össze, hogy a bűn célja Isten és az Ő uralmának elpusztítása.
Isten erkölcsi törvénye nem önkényes. Nagy része Isten jellemét tükrözi. Nem szabad hazudnunk, mert Isten természete maga az igazság. Lehetetlen, hogy Isten hazudjon. Ez ellenkezik a természetével. Tehát a nekünk szóló parancs, hogy mondjunk igazat, Isten jellemén alapul.
Ez igaz arra a parancsra is, hogy szeressük felebarátainkat, ellenségeinket. Ez azért van, mert Isten természete maga a szeretet. Ahogy az 1 János 4:16 mondja:
"Isten szeretet".
Szereti az embereket, még az ellenségeit is. A Zsoltárok 145:13 azt mondja, hogy ,,Jó az ÚR mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez." Azért kell tehát szeretnünk másokat, mert Isten szeretet.
Ez azt jelenti, hogy amikor a gonosz elleni harcról van szó, soha nem szabad tűzzel a tűz ellen harcolnunk. Néha a tűzoltók megpróbálják megakadályozni a tűz terjedését úgy, hogy felgyújtanak egy területet, hogy amikor a tűz odaér, akkor megálljon, mert nincs ott semmi éghető dolog. Arról is olvastam, hogy vannak olyan katonai tankok, amelyeket úgynevezett "reaktív páncélzat" véd. A robbanó reaktív páncélzat egy olyan páncélzat, amely robbanótöltetekkel védekezik más robbanóanyagok ellen, amelyeket rá lőnek. A robbanásveszélyes reaktív páncélzat gyakran műanyag robbanóanyagból, például C4-ből áll, amelyet két fémlemez közé helyeznek. Ezek úgy néznek ki, mint a téglák, és a normál tankpáncélzat tetejére vannak felszerelve. Amikor a robbanófej eltalálja a harckocsit, a reaktív páncéltégla felrobban. A robbanás által keltett lökéshullám szétszórja a robbanófej olvadt fémsugarát. A felső lemez kifelé repül, és így segít az olvadt fémsugár szétszóródásában. Az ötlet lényege, hogy a tankban tartózkodók biztonságban legyenek, és a tank továbbra is használható maradjon.
De a gonosz és a bűn elleni harcban soha nem szabad tűz ellen tűzzel harcolnunk. Ha ezt tesszük, az olyan, mintha eldobnánk mind a támadó, mind a védőfegyvereket, és csatlakoznánk az ellenséghez.
2A. Ez azért van így, mert a bűn támadás Isten ellen, az Ő jelleme ellen.
Herman Bavinck szerint a bűn "lényegében lázadás Isten ellen...".
John Frame így ír a bűnről: "a bűn alapvetően kísérlet arra, hogy Isten legyen, hogy Istent helyettesítse a trónon."
Louis Berkhof a következőket mondja a bűnről: "Ez az Istentől való elszakadás, az Istennel való szembenállás, az Isten iránti gyűlölet...".
John Frame hozzáteszi: "a bűn radikális szakadás lényünk legmélyén. A bűnben elfordulunk Isten jó parancsolataitól, országától és dicsőségétől, hitétől és szeretetétől. Magába foglalja a lázadó engedetlenséget, a Sátán országát és a gonosz magatartást (gyűlölet, erkölcstelenség, viszálykodás, féltékenység, harag, irigység stb.)".
Bavinck azt mondja, hogy az eredendő bűn gyökér és, "egy szentségtelen forrás, amelyből a bűn folyamatosan fakad, egy olyan erő, amely az ember szívét mindig rossz irányba hajtja - el az Istentől és a Vele való közösségtől, a romlás és a pusztulás felé".
Minden bűn, még a legkisebb bűnök is, Isten és az Ő uralmának elpusztítására törekszenek. Ha azt gondoljuk, hogy a bűnt Isten javára használhatjuk, akkor teljesen tévedünk. A bűn csak ártani fog neked. Olyan, mintha egy időzíthető gyújtószerkezettel rendelkező kézigránátot dobnál el. Néhány háborús filmben láttam olyan jelenetet, amikor egy katona eldob egy gránátot az ellenségre, de mivel az idő túl hosszú a robbanásig, egy ellenséges katona felveszi, és gyorsan visszadobja oda, ahonnan jött - ami az első katona halálát eredményezi, aki eldobta. A bűn célja Isten elpusztítása. Célja, hogy téged is elpusztítson.
3. Harmadszor, szüksége van-e Istennek arra, hogy rosszat tegyünk, hogy megvalósítsa igazságos tervét és célját?
Nem. Isten általában az Ő népének engedelmességén keresztül valósítja meg igazságos tervét és célját. Néha a gonosz emberek engedetlenségét is felülbírálja, és ezzel megvalósítja igazságos tervét és célját.
József története is tartalmaz erre példát. Testvérei gyűlölték Józsefet, és megpróbáltak megszabadulni tőle. Eladták őt rabszolgának. De Isten jót hozott ki belőle, és Józsefet családja megmentőjévé tette. Egyiptom második legnagyobb emberévé emelte fel és megmentette őket József által az éhhaláltól. Ahogy József mondta a testvéreinek, hogy féltékenyek voltak rá, és eladták őt rabszolgának (1Mózes 50:20):
,,Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa."
Mi történt volna, ha József enged Potifár felesége csábításainak? József gondolkodhatott volna úgy, hogy jobb neki, ha enged a nő közeledésének, csábításainak. De nem. Ha József elbukott volna, ha kudarcot vallott volna, Isten máshonnan hozta volna el a szabadulást. Ahogy Márdokeus mondta Eszter királynőnek (Eszter 4:14):
,,Mert ha te most némán hallgatsz, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idők miatt jutottál-e királynői méltóságra?"
Jézusnak soha nincs szüksége arra, hogy rosszat tegyél, hogy segítsd Őt, miközben építi a gyülekezetét. Nincs szükségünk arra, hogy rosszat tegyünk, hogy Isten szándéka megvalósulhasson. Miért lenne erre valaha is szükségünk? Isten a Mindenható. Ő mindenható. Gyakran látjuk, hogy Isten a lehetetlennek tűnő dolgokat is megteszi, amikor az Ő népe állhatatosan engedelmeskedik Neki. Isten az Ő népének engedelmességét használja fel terve és célja megvalósítására.
4. Negyedszer, nem szabad rosszat tennünk, hogy jó következzék belőle, azért mert Isten törvénye egy.
Az egész törvény egybefügg. Nem lehet egyik parancsolatot a másikkal szembeállítani. A Jakab 2:10 azt mondja:
,,Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezik."
Hogyan lehetséges ez? Dan G. McCartney megjegyzi:
"Az Istennel való kapcsolat a cél, nem pedig valamiféle elvont engedelmesség különálló parancsok gyűjteménye iránt. Ezért van az, hogy akár egyetlen parancs megszegése is az egész megszegése".
R. C. H. Lenski egy tekés analógiát használ ennek illusztrálására. Azt írja:
"A törvény nem tíz bábu, amelyek közül egyet le lehet ütni, míg a többi állva marad. A törvény egy egység, az egysége a szeretet; ha egy ponton megsértjük, azzal a szeretetet mint olyat, az egészet sértjük meg."
Kálvin János azt mondja Kajafás javaslatáról, hogy a nemzet számára jobb, ha Jézust megölik:
"egy népet semmivel sem védi jobban egy ártatlan ember igazságtalan halála, mint az ember egész testét, ha csak a torkát vágod át, vagy a mellét szúrod át karddal."
Róm 3,7-8 mondja: ,,Mert ha Isten igazsága az én hazugságom által lett naggyá az ő dicsőségére, akkor miért kell még nekem bűnösként megítéltetnem? Vagy talán igaz az, amivel rágalmaznak minket, és amit állítanak némelyek, hogy tudniillik ezt mondjuk: Tegyünk rosszat, hogy jó következzék belőle? Az ilyeneket méltán sújtja az ítélet!"
Testvérek, ismerjétek fel, hogy a mai világ azt akarja, hogy ne engedelmeskedjetek Istennek. Azt akarják, hogy elfogadjátok a gonoszságukat, vagy legalábbis ne szóljatok ellene. Néhány keresztyén talán azt mondja:
"Hígítsuk fel az üzenetünket, hogy a nem keresztyének jobban érezzék magukat az istentiszteleteinken. Nem fogunk beszélni bizonyos tanításokról, például a megtérésről, mert a nem hívők ezt sértőnek találják. Nem fogunk megemlíteni bizonyos bűnöket, amelyeket a társadalmunk elfogadott. Így elfogadhatóbbá tesszük a gyülekezetünket számukra".
Nem. Közvetlenül azelőtt, hogy Jézus felment a mennybe, ezt mondta tanítványainak (Máté 28:20):
"tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek".
Testvérek, engedelmeskedjetek Isten Igéjének. Legyetek szentek, egyénileg és közösségileg is. Engedelmeskedjetek Istennek teljes mértékben. Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-12-18 21:42:36, vasárnap
|
| |
| |
Megválaszolatlan kérdések
,,Mindegyik egy helyre kerül, mindegyik porból lesz, és újból porrá lesz mindegyik. Ki tudja, hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok lelke a föld alá? Beláttam tehát, hogy nincs jobb, mint ha örül az ember a munkájának, mert ez jutott neki. Senki sem hozhatja őt vissza, hogy lássa, mi történik utána." (Prédikátor 3,20-22)
Sam tizenkét éves, és keresztény családban nevelkedett. Egy este felkúszik az ágyra, és könnyes szemmel felteszi a szívét nyugtalanító kérdést. "Mi van, ha amikor meghalunk, nincs Isten? Mi van, ha csak meghalunk, és akkor már nem tudunk gondolkodni?"
A halál annyira végleges, hogy néha elgondolkodunk azon, mi van, ha "semmi sem történik", amikor meghalunk. Te mit válaszolnál Sam panaszos kérdésére? Mivel egyszer mindannyian meghalunk - és mivel a temetőkben egyre több ember van, nem pedig kevesebb -, milyen alapon van a keresztényeknek olyan reményük, amely túlmutat a síron?
Az elmúlt húsz év alatt mindenféle ember temetését levezettem. A legtöbbjük idősebb ember volt, de időnként egy fiatalabb ember temetését is vállalom, és néha az a szomorú kötelességem, hogy egy gyermek vagy csecsemő temetésén szolgáljak. A körülmények változóak, de a halál biztos. A halál pillanatában kiderül az igazság az egyénekről. A legtöbb nap megjátszhatod a vallásodat, de nem tudod megjátszani, amikor a halál arcába nézel. Abban a pillanatban Jézus mindent megváltoztat a világon. A legszomorúbb pillanatokban is láttam Isten fényét azok arcán, akik elvesztették szeretteiket. Könnyeiken keresztül mosolyognak, mert ismerik Jézust, és Ő mindent megváltoztatott.
A 20-21. verseket azért támadták, mert a túlvilági életről egy nem keresztény nézetet tanítanak. Az igazság az, hogy Salamon egyáltalán nem foglalkozik a túlvilággal. Egyszerűen csak arra mutat rá, hogy földi szemszögből senki sem tudja megmondani, mi történik, amikor meghalunk.
De a mennyei perspektívából, Isten perspektívájából tudjuk. Jézus valóban a válasz a halálra mindannyiunk számára. Amikor D. L. Moody haldokolva feküdt, így kiáltott fel: "A föld távolodik, a menny közeledik. Ez az én megkoronázási napom". Sokan érezték így, amikor életük végéhez közeledtek. Azok számára, akik ismerik Jézust, a halál az átjáró, amely az örök életbe vezet.
Uram Jézus, sietek az a nap felé, amikor örökké Veled leszek. Meghaltál, hogy én örökké élhessek. Ámen.
Ray Pritchard
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2022. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
139 db bejegyzés |
| e év: |
1575 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 720
- e Hét: 6966
- e Hónap: 36278
- e Év: 224080
|
|
|
Offline
