|
2022-12-29 21:30:44, csütörtök
|
| |
| |
Grandpierre K. Endre: A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE
Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. - Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató. Nemesi származású ősei Franciaországból elűzött hugenották voltak. Fiai Grandpierre Attila csillagász, író, költő, a fizikai tudományok kandidátusa, zenész, valamint Grandpierre Károly festőművész
Történészként a magyar történelem azon oldalát kutatta, amivel nem igazán foglalkoztak kortársai, például a ,,Fekete hóesés" című művében arról írt, hogy Zrínyi Miklóst 1664-ben nem vadkan, hanem egy merénylő sebezhette halálra. A magyarságkutatás témájában publikált munkáit a fősodorbeli magyar történettudomány képviselői nem fogadták el. A ,,nemzeti ősvallás" alapjainak lerakására irányuló erőfeszítései gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak.
Történészi munkásságának eredménye, hogy közvetlenül László Gyula 1978-as ,,kettős honfoglalás" elmélete után tette közzé a Tárih-i-Üngürüsz ismertetését (1979-ben). Az ősgesztát az 1860-as években Vámbéry Ármin és Budenz József is ismertette és az 1960-as években Törökországban török nyelven Hazai György több írást is publikált a műről. Grandpierre K. Endre érdeme, hogy a krónika magyar nyelven is elérhetővé vált, hiszen ő küzdötte ki ezt a minisztériummal folytatott levelezésével és nagy hatású tanulmányával. Az 1970-es években felhívta a figyelmet arra is, hogy a közismerttől egészen eltérő csodaszarvas-történet található a krónikában.
Huszonöt történelmi, őstörténelmi könyve jelent meg 1989 után, majd két posztumusz műve, az Atilla és a hunok (2006) és a Történelmünk központi titkai (2011). Munkássága a magyarság Kárpát-medencei őshonos mivoltának bizonyítására irányult, ellentétben a magyar honfoglalás általánosan elfogadott elméletével, illetve a magyar nép kialakulásának, etnogenezisének mind a finnugor nyelvrokonságot, mind a hun-magyar rokonságot valló nézeteivel. Ezek közül A magyarok eredete című munkája Bakay Kornél szerint egyfajta népkönyvvé vált.
A hunok titkos története teljes film
Link
A hun Attila 1. rész - 1/2. video
Link
Kovács-Magyar András : A hun Attila 2. rész - 2/2. video
Link
Grandpierre K. Endre: A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE
GRANDPIERRE K. ENDRE
A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA
AVAGY
A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA
KIADVA: 1993.
A könyv terjedelme nem teszi lehetővé a teljes közzétételét, csupán a fejezetek cimeit illusztráltam, de a végén a Link alatt a könyv teljes tartalma olvasható.
Szégyenletes ugyanis, hogy az elmúlt századokba menő évtizedek magyarnak nevezett kormányai és a MTA teljes egyetértésben és sajnos eredményesen végezte a népünket elhitetlenitő, romboló munkáját. Népünk magas lelkiségének legfényesebb bizonyítékaként, még szó nélkül tűrte ezt az aknamunkát, végezte a maga, Istentől rábízott, megőrző és építő munkáját. Az egyre erősödő romboló munka ezt az önmegvalósító munkát lassan aláásta, s ma már némely területen az életképtelenség határát súrolja mesterségesen és erőszakosan elsorvasztott öntudata. Népünk nem ismeri múltját, egy-egy valóban magyar egyéniség és kis csoport kivételével nem tudja hová tartozik, mik a gyökerei, a feladata. Hazát fenntartó feladata helyett feladja lelki és szellemi szabadságát, s folytonosan idegenek felé fordul igazolásért, nem eszmélve fel arra, hogy ott csak a MTA által terjesztett torzító tükrök torz képével szembesül, de segítséget nem kap soha. Hamis bálványokat sorakoztatnak fel előtte, néha tetszetős cifra, idegen köntösben, néha kegyetlen szürkén. Ezek lényege és feladata a magyar nép önfenntartó figyelmének elterelése, öntudatának elpusztítása, ősi történelmének eltörlése.
E folyamat megállítására és megfordítására elkerülhetetlenül fontos feladat, amit mindenkinek saját hatáskörén belül kell elsősorban elindítani, s egymás fénykörének egyesítése által erősödve egyetemessé tenni. Lelkünk fényét nem tompíthatják mesterséges, az élet szentségéhez és valóságához nem tartozó akadályok; párt, pénz az alacsonyabb ösztönöket kiszolgáló szenny és népirtás ezernyi változata, s már az idegenek által írt történelem majmolás, rólunk írt hamis befeketítés, közlés. Megengedhetetlen, hogy ismét idegenek kezébe kerüljön történelmi írásunk, magyarságkutatásunk. Több mint ezer év tapasztalata int ez ellen bennünket. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy szellemi értékeinket tartalmazó könyvtáraink anyaga, táltos íróink, költőink, zenészeink, művészeink magyarul a világ legősibb nyelvén hangzó életművei olvasatlanul idegen népek szemét kosarába kerüljenek rövidesen. Hogy így vesszen el Hazánk, nyelvünk, ősműveltségünk. Mindez biztosan bekövetkezik, ha e folyamatnak gátat nem vetünk. Ha elherdáljuk atyai jussunkat, Hazánkkal együtt romba döntjük a világot is. Hazug volt minden, amit az általunk állítólagos elnyomott kárpát-medencei kisebbségi népekkel kapcsolatban közöltek.
Grandpierre K. Endre könyve jelenlegi történelmi ismereteink kritikája is, amivel sokan talán majd nem értenek egyet. Olyan információk halmaza, amit eddig sokan csak elvétve hallhattunk, ismerhettünk, de talán beszélni kell ezekről a történelmi tényekről is, ahogy az a bevezetőben is ki lett hangsúlyozva. Magyarországon nyomtatásban még soha nem látott merész ellenvélemények, amelyek biztosan felnyitnák az olvasók szemét nálunk is.
Grandpierre K. Endre az Árpádkori legendák elemzését közlöm végezetül.
Az elfogult, becsmérlő hangot csak ritkán színezik dicséretek, vagy reális jellemzése. Jobbára csak akkor, ha egyes népek védelmi érdekei megkívánják a magyar segítséget, ha szükségük van a magyarok vitézségére, harciasságára. A bizánci Bajazid szultán véleménye szinte kivételnek számit: ,,A magyarokat a földkerekség népei közt a legderekabb" nemzetnek tartja. Más írástudók szerint: a magyar nép szereti a függetlenséget, és érzéke van a szellemi és lelki kiválóságok iránt; továbbá elismerik vendégszeretetét, szíves és barátságos modorát. A török hódítás idején a vad, félelmetes magyarok hirtelen a kereszténység nemes védői, Krisztus atlétái, a hit pajzsai lettek. (Jóval később a pán-germanizmus, pán-szlávizmus, majd a bolsevizmus gátjai!) Ám a ,,kegyes" Nyugat hamar felejtett: egyes források szerint Európát nem a magyarok, hanem a németek mentették meg. A magyar csak hadakozni tud, műveltségre képtelen, továbbá gőgös, önző, lusta, szűklátókörű, kétszínű, zsarnok és népnyúzó, csekély kultúrája, tudománya, művészete, ipara és kereskedelme csak külső (német, szláv) hatás eredménye, a magyar városi életre képtelen, igazi otthona a puszta stb." Talán még a németeknél s a franciáknál is jobban gyűlöltek minket a csehek, tótok, rácok és oláhok. Öntudatra ébredésük után elterjesztették rólunk a turáni féktelenséggel elnyomók mítoszát; akik kóbor cigány-életet élnek, s Ázsiából előtört rabló nomádok. Ebben a nyomasztó légkörben üde szigetként a lengyelek jóindulattal néznek minket: testvérüknek tudnak, felismerik nemzeti karakterünk, természetünk, szokásaink hasonlóságát. (. . . ,,Egy néppel sem egyezünk annyira, mint a magyarral.") A ,,kultúrnépeknél" a cigány képe szorosan összeforr a magyaréval, sőt olykor azonosítják a cigány és a magyar jellemet. (Ez persze jó részt saját idegenforgalmi propagandánk és filmjeink hibája! 1848-49-ben végre olyannak látta Európa a magyart, amilyen a világban: diadalmas harcaiban a szabadság bajnokának, tragikus bukásában szerencsétlen áldozatnak; a hősi nemzetképe Petőfi eltűnése, majd Kossuth emigrációja nyomán csak erősödik. (,,Lovagok, hősök és költők népe a magyar.") Talán még 1956 után él rólunk hasonlóan kedvező kép a világban.
Általában tehát negatív, olykor elismerő, de legtöbbször hamis, irreális véleményt alkotnak fajtánkról: azaz lóra termett és lovagias, nemes arcélű úri nép, mely örömmel harcol, mulatozik és cigányozik; mindamellett barbár ázsiai jövevény, vad szittya-hun őseire emlékeztett, ezért idegen test a nagy indó-germán Európában. S hogy megítélésünk ma se legyen kedvezőbb és hitelesebb, arról gondoskodnak (pártfogóink). Elsősorban a hazai és nemzetközi zsidóság (ki-ki ismeretei szerint sorolhatja a neveket!). Szüntelen össztüze rendkívül ártalmas: bűnös nép, fasiszták, német bérencek, utolsó csatlósok, följelentgetők, bosszú szomjasak, szélsőségesek, anti-szemiták, primitívek, bőgatyások - ilyesmiket terjesztenek rólunk.
TARTALOM - jegyzék
A LEFEJEZETT TEST: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán,
áthatolhatatlan köd, látásrontó homály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16
Résnyitás-titkos tényekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Jótanácsok e könyv kézbevevőinek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Az igazság isteni erő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI
LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Vád alá helyezett magyar nemzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai,
vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Pogányok voltak-e a régi magyarok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29
Vallási türelem és tolerancia - Főbenjáró bűncselekménnyé vált az
évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása . . . . 30
Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében . . . . . . . . . . . .33
Bűnös nép" . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33
Árpád neve bűnös név, tilos kiejteni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok . . . . . . . . . . . . . .34
"Veszett dühű ellenség" - a magyar! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37
Kereszt avagy halál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
A kényszerítés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39
Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok . . . . . . . . . . .40
A magyarok leveretése, szolgaságravetése, végső kétségbeesése
és menekülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Vert vadállatként visszavicsorító, barbár műveletlenségű magyarok . . . . 44
Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel,
az idegen igába kényszerítéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45
Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Kik pusztították el Magyarország ereklyéit, történelmi és néphagyományait, ősidőktől fennállott gyepű- és védrendszerét?
Ördögi sugallat melyik felet vezette? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51
KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL,
KULTÚRÁJÁRÓL, VITÉZSÉGÉRŐL, MÉRHETETLEN
SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . .53
Világhírű hindu tudós (J. J. Modi) a régi magyarok nagyságáról,
viselt dolgairól, faji őseredetéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59
Kis nemzet-e a magyar? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60
Száznyolc hajdani magyar nemzetségről .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister)
védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között . . . . . . . . . .63
Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe . . . . . . .64
A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön . . . . . . . . . . . . . . .65
Ázsia urai a szkíta népek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67
Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában . . . . . . . . . . . . 67
Európa ősbetelepülésének titkai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy
eurázsiai pusztaságokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Magyarország területi nagyságáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak . . . . . 73
Magyar-itáliai-bizánci közös határ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .73
Moldováról és Havaselvéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75
Miért volt Isten szava a magyar nép szava?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
A Magyarok Istene legfőbb jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79
A régi magyarok erkölcséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? . . . . . . . 80
ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
A HAMISÍTÓK ELLEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
A nemzeti vallás jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Arany János és X-XI. századi nemzeti tragédiánk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Emlékezetfosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95
Aranyhíd ível át történelmünk fölött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! . . . . . . . . . . . . . . . . . .97
Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
A Magyarok Istenének vezérnyomdokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Hadúr és a hamisítók. Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? . . . . . . . . . .107
Porbadűlt istenszobrok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK
MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .117
Bűnné bélyegzett erény, szégyenné gyalázott dicsőség . . . . . . . . . . . . . . .119
Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi
magyar katonai offenzívát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Miről volt szó tulajdonképpen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
Régi magyarok vitézségéről, ellenállhatatlan erejéről . . . . . . . . . . . . . . . . .130
A Szent Gallen-i eset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132
A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata
Liudprand cremonai püspöktől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
A pozsonyi csata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .137
Ismétlődő világtragédiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140
VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT
AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .147
Európa magyar nyomás alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
A történelmi események leárnyaltságáról, titkos voltáról . . . . . . . . . . . . . . 150
Mi történt Augsburgnál? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
1. A csata lezajlásának körülmén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
2. Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet?. . .153
3. A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .155
4. Könnyű és holtbiztos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .157
5. Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? . . . . . . . . . . . . . . 162
6. Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? . . . . . . . . . . . . .163
7. Az ütközet további titkai. Miért maradtak el a támadások? . . . . . . . . . . . . 164
8. I. Ottó császár gondjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .171
9. Az ütközet további titkai - 2.
"Egészen Konstantinápolyig mentek ők". . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .172
10. Az agyonhallgatott másik Botond . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .172
11. Bosszúálló Botond serege visszavág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
12. A második visszavágás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .176
13. Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA
A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .179
Nyomtalanított titkok nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .181
Taksony titokzatos halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .183
Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei . . . . . . . . . . . . . . . 186
Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén
Titokzatos követ járások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .187
A király esküje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .188
Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .189
Az ország- és nemzetrombolás mindenkori titkos programja . . . . . . . . . . . .193
Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193
Gyújtogató Adalbert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .194
PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .197
1. A békevágy csalétke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .199
2. A megvesztegetés művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
3. Az arannyal megrakott szamár - világtörténelmi bomba . . . . . . . . . . . . . . . . 205
4. Ottó császár jósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .207
5. Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele. . . . . . . . . .208
6. Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .212
MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .215
I. A mérgezett alma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .217
II. A tizenkettek talánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
III. A "békéért könyörögve házaló" magyarokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .220
IV. Különös szerepcserék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
V. Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau
városát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . .. . . . . 225
VI. Zsákbamacska-királyné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .225
VII. A magyarság ártalmatlanná tétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .228
VIII. Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .229
ZÁRÓRÉSZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .232
A könyv az alábbi Link alatt ITT olvasható
Link
Csak két ELGONDOLKODTATÓ vélemény rólunk, magyarokról
VI. Pál pápa:
"A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását. Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére. Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot."
Glatz Ferenc az MTA volt elnöke:
"Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek és nőgyilkosság régi tradíció... görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén csak makognak, s a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el..."
Forrás: Ancient Hungary
Szép estét Budapest, szép estét Magyarország!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
Offline
