Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Térden állva jövök Hozzád
  2023-03-25 21:30:05, szombat
 
 










TÉRDEN ÁLLVA JÖVÖK HOZZÁD




Térden állva jövök hozzád Gianni Morandi - Videó

Link



Térden állva jövök hozzád (Film - 1964)

Link



SlidePlayer

Link








Igazán bölcs, aki egyetlen szót ismer: SZERETNI!

(Svéd Szent Brigitta)







Ámor mondja:
Boldogok az összekulcsolódó szeretők: úgy kapnak, hogy adnak, s úgy adnak, hogy kapnak; adott és kapott ajándékot itt nem lehet megkülönböztetni, sem adományt és zsákmányt. Sebezve sebesülnek és sebesülve sebeznek. Egymás iránti féktelen szomjukban tulajdonképpen vágytalanok, hiszen karjukban tartják a kielégülést, aki éppúgy szomjazik. Dulakodnak, sírnak, haragusznak, de dulakodásuk ölelés, könnyük ékesség, haragjuk szerelem.

(Weöres Sándor: Fairy Spring III.)







Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek halandók,
amíg meg nem halnak.

(József Attila: Óda)







Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.

Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.

Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.

Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!

(Goethe: A kedves közelléte)

Szabó Lőrinc fordítása







Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Juhász Gyula: Szerelem?







Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.

Shakespeare: AZ VAGY NEKEM /LXXV. szonett/







Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.



Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.

(Szabó Lőrinc: Szeretlek)







Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.

(Radnóti Miklós: Tétova óda)







Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

(Radnóti Miklós: Két karodban)







A csönd csendjével susogja a szám,
az esővel esengem szaporán,
a hóval, mely szűk szobád ablakán
bedereng, -- álmomban s álmom után;

tavaszi éjszakán gondolj reám,
és nyári éjszakán gondolj reám,
és őszi éjszakán gondolj reám,
és téli éjszakán gondolj reám.

(Jevgenyij Jevtusenko: Bűvölő)







Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság -
Minek nevezzelek?

(Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?)







Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek --
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

(Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú)











T. TVN!

Az utolsó 2 kép miért lett törölve máris - már a felvitel másnapján??? A képek a Képtáram képei! a Korlátozás indokolatlan. Egyetlen WEB oldalon nincs ennyi törlés. Sőt - van olyan, ahol 2x is felteszik!

23.03.26. eMGé

 
 
0 komment , kategória:  Lelkem szirmai  
Rejtőzködő villák és történetek a budai hegyekben
  2023-03-25 19:30:52, szombat
 
 







REJTŐZKÖDŐ VILLÁK ÉS TÖRTÉNETEK A BUDAI HEGYEKBEN - A LEGHÍRESEBB LUXUSKÖRNYÉK, AVAGY SÉTA A RÓZSADOMBON
We Love Budapest


Budán lakni világnézet - vallotta Márai Sándor. A Rózsadomb pedig a budapesti konyhanyelvben nem is egy környék elnevezése, hanem inkább egy életstílus, a luxus szinonimája lett. Sokáig a legdrágább, legnagyobb presztizsű városrésznek tartott villanegyedbe csak a kiváltságosok építkezhettek, és ez nem változott a második világháború után sem. Az akkor ,,Káderdűlőként" ismertté vált környék végig a pártelit kedvelt lakhelye volt. És hogy miért télen kerekedjünk fel, ha látni szeretnénk a rózsadombi villákat? Mert ez az egyetlen évszak, amikor a magas kerítések mögött, a buja növényzet hiányában van esélyünk teljes pompájukban megcsodálni az elmúlt évszázad villáit, a klasszikustól a szecesszióson át a gyönyörű modern, bauhausos beütésűig.


Csodás Svábhegyi kalandozásaink és az Ó-Mátyásföldi szecessziós nyaralótelep után a talán leghíresebb villanegyebe indultunk, a Rózsadombra. Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor a földrajzi értelemben vett Rózsadomb területéről ugyan el-elkalandoztunk, de a hangulatában és jellegében viszonylag egységes környékbeli hegyvidéken nem igazán tűnt fel, hogy már rég a Szemlőhegyen vagy a Rézmálon sétálgatunk. Érdekesség, hogy az egzotikus hangzású II. kerületi városrész nevéből a mi 21. századi fülünk már csak a réz szót hallja ki, pedig a fémhez vajmi kevés köze van a területnek. Budapest teljes utcanévlexikona szerint amit mi már réznek hallunk, az a rózsa régies elnevezése volt, a 'mál' pedig a mellel azonos finnugor tőről származó szó, ami jelenthette a nyaktól lefelé az alhasig a testrészt, és ezekből a domborulatokból és oldalból áttételesen a hegyoldalt is. Szóval a Rézmál valójában Rózsadomb, ki hitte volna.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest




És hogy került ide a sok rózsa? A legendák szerint a török uralom alatt telepítették be a domboldalakat Gül baba rózsáival. Később aztán inkább a praktikus hasznosítás került előtérbe, az 1880-as évekig szőlőhegy volt itt, ekkoriban indultak meg az első elegáns villaépítkezések. Eleinte főként nyaralóknak, később fokozatosan költözött ki a zöldbe a korabeli elit: gyártulajdonosok, gazdag vállakozók, kereskedők. A második világháború után a kommunista rendszerben az eredeti tulajdonosoktól elkobozták az elegáns villákat, és a saját pártfunkcionáriusaiknak, a jó kádereknek osztották ki, innen ered a pesti népnyelvben az ötletes, gúnyos ,,Káderdűlő" elnevezés.


Szépvölgyi út 88/B / Zentai vagy Hoffmann-villa

A Fischer József tervezte gyönyörű villa a legkülönlegesebb rózsadombi villák egyike, a hazai modern építészet kiemelkedő példája.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest




A Bauhaus befolyása tagadhatatlan, maga Fischer vallotta be, hogy nagy hatással volt rá az iskola és stílusa, ismerte Gropiust is, de hasonlóképp mélyen hatott rá az építészet szociális elköteleződését megtestesítő, korabeli bécsi építkezések is. A modernista építészet hazai szószólója volt, Breuer Marcellal és Molnár Farkassal együtt hozta létre a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa, a CIAM 1928-as megalapítása után a szervezet magyar szekcióját. Az 1933-34-ben épített villán Fischer feleségével, Pécsi Eszterrel együtt dolgozott, aki az első hazai diplomás mérnöknő volt, a megrendelő dr. Hoffmann Dezső ügyvéd vot.

A kétszintes villaépület nagy nemzetközi visszhangot is kapott, amikor az angol Architectural Review a hónap házaként publikálta. A közelmúltban szerencsére felújították, megszabadítva a 20. századi sufnituning minden ráépítésétől, így szinte az eredeti fenségét kapta vissza az épület.


Baba utca 14. / Járitz-villa

A szintén Fischer József és Pécsi Eszter által tervezett modern luxusvilla történetét a Kép-tér Blog dolgozta fel hihetetlen mélységben, az egykori építtető Járitz István fiával készült interjú keretében. A villa 1943-ra készült el, másfél évre rá már a lángok martaléka lett - Budapest második világháború ostroma alatt bombatalálat érte és kiégett. A család még újjépítette, de öt év múlva már költözhettek is, az államosításkor elvették tőlük a villát.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest




Az épület nagy átalakítása, a hozzáépítés és a tetőterasz lefedése akkor történt, amikor az 50-es évek elején tomboló poliovírus, azaz járványos gyermekbénulás alatt kórházzá alakították át. Ma a János Kórház Légzésrehabilitációs Osztálya működik benne, légzésbénult betegek laknak itt.

Mindkét villa korabeli fotókkal, részletes alaprajzzal és leírással megtalálható Ferkai András Buda építészete a két világháború között című - az Akadémia honlapjáról ingyenesen letölthető - munkájában, és reméljük, az idei, a (sokszor lebauhausozott) magyar modern építészetet a zászlajára tűző Budapest100-on is sokat hallunk majd róluk.


Áfonya utca 3.

Ha a környéken sétálunk, a Vérhalom tér szomszédségában álló modern villa is megér egy-két pillantást. Persze érthető, ha valaki nem rajong (elsőre) a korszak építészetéért, hiszen lehet azt mondani, mennyivel izgalmasabbak vagy szebbek a várnegyed középkori-barokk keverék házai, vagy a Szabadság tér szecessziós bérházai.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest




De ez csak az avatatlan szem számára tűnhet így, a két világháború között épült modern épületek igazi csodája tényleg nem a hű de régi történetükben, vagy a gazdag díszítésükben van, hanem a részletek forradalmi újításaiban. Az anyaghasználatban, hogy a mai napig használható, minőségi mestermunkát végeztek, abban, hogy mennyivel emberbarátibb, humánusabb életteret teremtettek a nagyvárosi ember számára. Az igazi luxus amit nyújtottak a napfény, a teraszok, a praktikus konyha és fűtés, a tágas gyerekszoba vagy fürdőszobák voltak.

Az Áfonya utcai kétszintes, lapostetős, szintenként egy lakással megépülő villát 1935-36-ban tervezte feltehetően id. Janáky István, akinek a margitszigeti Palatinus Strandot is köszönhetjük. A hivatalos papírokon ugyan Pogány Móric neve szerepel, de Janáky ebben az időben mint az ő irodavezetője dolgozott.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest





Áfonya utca 7/A

Szintén Pogány Móric irodájában készültek a tervei 1934-ben. Kettővel odébbi szomszédjához képest itt lágyabb ívek törik meg a homlokzatot. A villában összesen két lakás kapott helyet, egy földszinti, és egy kétszintes emeleti. A kert felé nagy ablakok és lépcsőzetes teraszok uralják az épület arculatát, jól kihasználva a hegyvidék nyújtotta előnyöket.


Orgona utca 8.

A frissen felújított, szecessziós jegyeket viselő villaépület 1904-ben készült el, Gabinyi Sámuel tervei szerint.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest




Az épület jelenleg helyi védettség alatt áll. Homlokzati jegyeiben, a szétfutó téglaszalagokkal megidézi, igaz sokkal szerényebb keretek között az azonos időben épült, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervezte Vakok Iskoláját a Hermina úton. Ha szeretnénk szecessziós villákat nézegetni, például a Városliget környékén rengeteget találunk, kezdésként elég, ha végigsétálunk a Városligeti fasoron. Az új stílus, az Art Nouveau, vagy ahogy itthon nevezik, a szecesszió a századfordulón jelent meg itthon is, és az iparművészet után az építészetre is jelentős hatással volt. Legismertebb hazai zsenije Lechner Ödön, akinek amúgy Baumgartenék is a követői közé tartoztak.

Az egykori építtetőről vagy a villa történetéről a Műemlékem.hu sem tud többet, de ott is kiemelik az igencsak jól sikerült felújítást.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest





Szemlőhegyi út 8.

Szomorúbb sors jutott a még felújítatlanul álló Szemlőhegyi úti klasszikusabb villaépületnek. Még ha kinézetre nem is olyan feltűnő, mint az eddig látott modern vagy szecessziós épületek, stílusában ez idézi meg a környék korai nyaralóépítészetét a leginkább. Érdekessége még egykori lakója, Ungár Imre, aki a leghíresebb magyar vak zongorista volt.


Aranka utca 10.

A soktornyos, sárga villa a környék mesebeli várkastélyaként magasodik a többi épület fölé. A kívülről még inkább eklektikus jegyeket mutató villát belül már szép, szecessziós részletek díszitik, a csempétől a színes üvegablakokig.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest




A tervező és építtető Gerstenberger Ágost Emil építész volt, aki nemcsak saját irodáját költöztette ide, de egész családjával itt is lakott. Úgy tűnik, nem hiába volt a várkastélyszerű külső, egy királyi hercegnek, József Ferencnek is megtetszett a villa. Egy-két vargabetű után - mivel a szokásjog szerint főhercegként nem vásárolhatott egy mezei polgártól, így előbb egy Erdődy gróf kezébe került épület,és onnan a főúrhoz - aki be is költözhetett 1924-ben, újdonsült feleségével, III. Frigyes szász fejedelem lányával, Anna Monikával, akivel 18 éven keresztül éltek itt.

A második világháború után egy ideig a Statisztikai Hivatal költözött be, majd a 1949-től 1964-ig az épület Hóvirág Gyermekotthon néven 120 állami gondozott óvodás otthona volt, később Hetes Otthonként a három műszakban dolgozó szülők gyerekei lakhattak itt hétközben. Jelenleg pedig gyermekvédelmi feladatokat ellátó kollégiumként működik Tapolcsányi Általános Iskolai és Középiskolai Kollégium néven.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest





Marczibányi tér 6.

A polgári lövöldék régen hozzátartoztak a város mindennapjaihoz, és még ahhoz a nagyon régi hagyományhoz nyúltak vissza, amikor a polgárjoggal rendelkező lakóknak is feladata és kötelessége volt a város megvédése támadás esetén. A 19. században persze már úri passziónak és presztízsnek számított a fegyvergyakorlás.

Fotó: Rockstar Photographers - We Love Budapest




A Budapesti Polgári Lövészegylet által építtetett lövőcsarnok és gyakorlóterep mellett közösségi helyeket - mint díszterem, játékterem és étterem - is kialakítottak, amiket gyakran látogatott a felső tízezer és a jómódú polgárság is.


Nyúl utca 6.

Hosszú séta után le is értünk a Városmajor mellé. A Nyúl utcai 1909-es Gyenes-villa legszebb része a gazdagon faragott, erdélyi népművészeti hatásokat mutató erkély. A tervező, Ágoston Emil nevéhez számos budapesti bérház is kötődik, kedvelte az észak-német építészet jellegzetességeit, a meredek manzárdtetőket, fa oromzatokat és díszes részletmegoldásokat.


Link





Szép estét Budapest, szép estét Magyarország!


 
 
0 komment , kategória:  Életmód   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2023.02 2023. Március 2023.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 251 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 289
  • e Hét: 1785
  • e Hónap: 18929
  • e Év: 156301
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.