|
2023-05-15 20:16:39, hétfő
|
| |
| |
Tegnap Jészapátiról jövet hívott Jenő: Meghalt Margitka. Polák Margit. Súlyos beteg volt, tudtuk, hogy bekövetkezik, de mégis fáj. Lepergett előttem a közel negyven év, amit együtt éltünk meg. Szencen, Ostry Grunban, Jabloncán, Kolozsváron, s mindenhol ahol megfordultunk. Ugratva sokszor neveztük őt Szenczi Molnár Albert feleségének.
Utoljára tavaly (vagy tavalyelőtt) lehetett nálunk, Görföl Jenő hozta át .
Ő volt nekem Szenc, Szenc lelke, a magyar könyvtáros. Ő sütött nekem számtalanszor gombás rétest, de olyant, amilyent még soha nem ettem.
Szerettem, nagyon szerettem. Most már ő sincs, csak emlék, csak múlt. Micsoda világ ez, ahonnét váratlanul kilépnek azok, akiket szeretünk. Nem szerettünk, szeretünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
