|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2023-05-16 10:45:46, kedd
|
| |
| |
Kicsit leültem!
Néztem ahogy az emberek jöttek mentek! Ahogy egy hajó úszott a vízen!
Csak néztem közben rád gondoltam!
Vajon boldog volt velem ez a kevés élet?
Vajon adtam e neked annyi szép emléket,amit te énnekem?
Annyi mindent kellett volna még át élni,annyi mindenről lehetett volna még mesélni! De most egyedül ülök felnézek az égre hiszen te onnét vigyázod a mi léptünk!
Nehéz mert benned megvolt amire ember csak vágyott!
Barát voltál, társ, szerető párom!
Most is így van csak másképp kicsit máshogy!
Itt hagytál, nem vittél magaddal mert az én időm most még nem jött el!
De tudom ott újra találkozunk és akkor boldogabb lesz a pillanat!
Lona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-16 08:23:55, kedd
|
| |
| |
Dsida Jenő: Az én kérésem
Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
Immár tudom, hogy nem maradnak itt,
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben, -
Az élet erre lassan megtanít.
Mert mi az élet? Percek rohanása;
Fagyos viharként száguld mindenik,
Mögöttük sír a kertek pusztulása,
S a rózsabokrot földig letörik.
Illatos szirmok, zöldelő levélkék!...
A vihar szárnyán mindez elrepül,
S aztán ragyoghat, nevethet a kék ég:
Ott áll a kert siváran, egyedül.
Én sem számítok semmi kegyelemre,
Én felettem is végigzúg a szél,
Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertje
Jobban megvédve nincs a többinél.
Én készen állok minden fájdalomra,
Nem hall ajkamról senki sem panaszt,
De most szivemnek még egy vágya volna,
S ha jó az Isten, meghallgatja azt:
Ne vágtassanak szegény rózsakerten
Az összes szelek, mind, egyszerre át,
Ne várjon rájok elfásulva lelkem,
Ne törjenek le minden rózsafát;
Tépjék szirmait egyenként le, lassan;
Mind külön fájjon, sajogjon nekem,
És mindegyiket nagyon megsirassam
És minden könnyem egy-egy dal legyen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-16 07:37:18, kedd
|
| |
| |
"Nem szégyen az, ha néha elfárad az ember és ki meri mondani:
nekem most lett elegem ebből az egészből.
Nem szégyen az, ha nem tud magából kipréselni semmi jót, semmi építőt.
Ha képtelen tovább menni, tenni, harcolni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.
Nem szégyen néha megállni és csak úgy semmit sem csinálni - semmi pozitívat, semmi produktívat.
Nem szégyen az, ha néha csak úgy létezik az ember és épp nem kerget álmokat és nem munkálkodik a jövőn.
Mert végtére is, egyszer mindenkinek elfogyhat az ereje, egyszer mindenkit elhagyhat a hite.
Mert van az úgy néha a fene egye meg,
hogy a lelkemet roskadozva viszem,
de engem valahogy mégsem akar átölelni az az Isten. "
Horváth Szilvia 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2023. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
261 db bejegyzés |
| e év: |
2051 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1700
- e Hét: 18448
- e Hónap: 37421
- e Év: 266358
|
|
|
Offline
