|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 16:12:26, szombat
|
| |
| |
Vas István - Párbeszéd két ismeretlen között
És megint a rózsák.
És megint a nyár.
Még észreveszed?
Egyre sűrűbben.
Fut az év.
És egyre rövidebb.
Lassan kifogysz az időből.
Kifogyok.
No és mi lesz?
Mi lenne? Az, amire azt mondják, természetes.
Szóval, eltűröd?
Nem. Csak kibírom azt, ami tűrhetetlen.
És mivel készülsz rá?
Semmivel.
Most is mi van a kezedben?
Hát az, ami szokott. A cigaretta, a pohár, a toll.
Persze, a szánalmas kacat, amihez ragaszkodol,
A személyes holmi, az emlék, az arcok, a tulajdonod.
Meddig akarod tartani? Jobb lesz, ha eldobod,
És üres kézzel elindulsz és elmégy az utakon túlra,
A domb tetejére.
Minek?
Addigra ősz lesz újra,
És a domb tetején, ahol egy fa, egy bokor sem akad,
Hideg eső veri az árvalányhajat,
És a csupasz domb tetején az eső téged is csupaszra ver,
És kimossa belőled azt, amit ma fontosnak hiszel,
És kihullanak belőled az arcok és adatok,
És a lényegig csupaszon átléphetsz, tudod, hová.
Nem akarok
Átlépni sehová, ha nem úgy, aki vagyok.
És nem megyek föl a csupasz dombra.
Ne légy konok.
De konok vagyok és még mindig gyűjtöm azt, ami megtelít,
És konokul nem akarok lecsupaszodni a lényegig.
Tudom, kifogyok az időből. De nem akarok kifogyni
Abból, ami a hideg esőben is tán fel tud majd lobogni.
És mit gondolsz? Azzal a lobogással megnyered
Azt, ami vár? Vagy annak is tán feltételeket
Szabnál?
Nem. Csak a feltételeit nem fogadhatom el,
És aminek nem én kellek, az énnekem se kell.
Mert lettem, ami lettem, és magamat meg nem adom.
Elveszi úgyis.
Vegye el, ha van ilyen hatalom.
Kifogysz az időből. Készülj, mert készül rád az, ami vár.
És mi lesz addig?
Megint a rózsák és megint a nyár
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 15:59:51, szombat
|
| |
| |
Korunk hősnője vékony, mint a cérna, tekintve, hogy nullaszázalékos joghurton és műanyag müzlin él, bár igaz, ami igaz, szereti a bonbonokat is. Tizenkilenc évesen már vannak ősz hajszálai, de sebaj, mert így legalább naponta tudja váltogatni a hajszínét. Soha nem fakul ki a pulóvere, és nincs az a folt, amit ő ki ne tudna venni a munkásruhából. Esténként négykézláb mászik a bárpulton - hol egy üveg sör, hol az azt kortyolgató jóképű férfi után. Ha hazamegy, mindent szanaszét dobál, még sincs soha rendetlenség nála. Nem vízköves sem a fürdőszobája, sem a mosógépe, és ha vacsorát készít, azt hozzávetőlegesen másfél perc alatt teszi, ami annál is könnyebben megy neki, mert például a retkek maguktól ugranak a tálcájára. Imádók sorakoznak az erkélye alatt, és vetik magukat az autója elé. Ha van gyereke, az gyönyörű, és rendszerint a vécé közelében játszik. Elképesztő gyakorisággal zuhanyozik, mégsem száraz a bőre. Gyakran fáj a feje, a gyomra, a lába, de olyankor bekap valami pirulát, és a baj fél perc alatt megszűnik. Csak kétféle időjárás létezik körülötte: vagy ragyog a nap, vagy zuhog az eső. Az előbbiben boldog, de az utóbbiban sem fázik meg, és nem megy tönkre a frizurája..."
(Hulej Emese)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 09:50:10, szombat
|
| |
| |
Vargáné Éva - Orgonák
Kertünkben áll évek óta
két orgonafa,
ők mutatják, mikor fordul
tél a tavaszba.
Kopasz ágaik hegyén
az apró, pici rügyek,
mint a szőlő - áll fürtökben -,
mikor bimbózni kezd.
Simogató napsugarak
becézgetik őket,
s örülnek nagyon
a langymeleg esőnek.
Egy szép nap aztán a rügyek
kipattannak legott,
a két fácska, mint ifjú pár,
tündökölnek ott.
Egyikük mély, sötétlila öltönyt
vett magára,
a másik, gyönyörű menyasszony,
hófehér a fátyla.
A nászindulót alattuk
a gyöngyvirágok zengik,
ki látja őket, szíve annak
örömmel megtelik.
Illatukat szellő szárnya
messze repíti,
minden évben a tavasz jöttét
ezzel hirdeti.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 09:37:25, szombat
|
| |
| |
Berzsenyi Dániel - A tavasz
A tavasz rózsás kebelét kitárva,
Száll alá langyos levegőn mezőnkre.
Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek,
S illatot isznak.
Alkotó aethert lehel a világra,
Mellyre a zárt föld kipihenve ébred;
Számtalan létek lekötött csirái
S magvai kelnek.
Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki.
Nyomdokin rózsák s violák fakadnak,
A vidám Tréfák, Örömek, Szerelmek
Lejtnek utána.
Én is üdvezlő dalomat kiöntöm,
S egy virágbimbót tüzök, édes Emmim,
Gyenge melledhez: valamint te, olly szép,
S mint mi, mulandó!
[1800-1804 között]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 09:32:35, szombat
|
| |
| |
Grigo Zoltán - Hívatlan vendég
Nem szólított engem a világ,
De sorsom útja mégis elhozott,
Köztetek élek számkivetetten,
Mint falkából száműzött farkasok.
A véletlen szült engem a földre,
Most hívatlan vendégként itt vagyok,
Bár több ezer gyermeki estémen,
Nem ölelt más, csak a csillagok.
Nem vagyok bűnös, mégis vezeklek,
Múló életem néma alkonyán,
Ne fuss el tőlem kérlek messzire,
Hogyha a magány partján rám találsz.
Ne menekülj el gyáván előlem,
Szeress engem, mert én gyenge vagyok,
Nem vigyáznak rám többé az égen,
Nem simogatnak már a csillagok.
Ha majd egyszer, végre eljössz hozzám,
Úgy ölelj akkor, úgy szeress engem,
Hogy te is elhidd, én is elhiggyem,
Volt értelme, hogy megszülettem
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem és szeretet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 09:22:42, szombat
|
| |
| |
János Árpád: Lila orgona
Ifjúságom egyik májusának
harmatos tavaszi reggelén
kimentem a kertbe és vidáman
orgonából csokrot szedtem én.
Rigó fütyült fent a hársfa ágán,
szívemben a tavasz muzsikált,
lila orgonák fürtös virágán
sétált pettyes katicabogár.
Te jutottál akkor az eszembe,
Néked szedtem szép virágokat.
Nem tudtam, hogy játék a szerelmed.
Néked adtam első csókomat.
Tíz év múlt el, érett férfi lettem,
s asszonyoknak szép virága te,
csókjaidat lassan elfeledtem,
nem kísért a múlt emléke se.
Májusi szél dúdol kint a kertben,
rigó fütyül tavasz-operát.
Ma már "másképp", mégis a legjobban
szeretem a lila orgonát.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-05-20 09:19:03, szombat
|
| |
| |
amerikai költő, Edwin Curran gondolata
A virágok a föld zenéje. A föld ajkáról hang nélkül szólva."
Hang nélkül, de akinek kifinomult a hallása, aki nem engedi, hogy az üres fecsegés, és hiábavaló, semmitmondó zajok elnyomják a csendet, az hiszem, hogy mégis meghallja ezt a csodálatos zenét és hangtalan beszédet!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2023. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
218 db bejegyzés |
| e év: |
2071 db bejegyzés |
| Összes: |
10084 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 354
- e Hét: 2499
- e Hónap: 12085
- e Év: 81005
|
|
|
Offline
