|
2023-06-02 20:45:23, péntek
|
| |
| |
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS: A MAGYAROK MEGMARADÁSÁNAK TITKA
Bánó Attila 2023.05.31.
Százezreket vonzott Erdélybe a csíksomlyói búcsú, amelyet csupán pár nap választott el a nemzeti összetartozás napjától. A két jelentős esemény nemcsak naptári szempontból áll közel egymáshoz, hanem tartalmukat, üzenetüket tekintve is. A kereszténység és a nemzet együttes üzenetét közvetítik.
A magyar Országgyűlés tizenhárom évvel ezelőtt két vezető politikus, Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezésére törvénybe foglalta a trianoni békediktátum évfordulójára emlékező nemzeti összetartozás napját. Ezen a napon a magyarság méltó rendezvényekkel emlékezik, mert soha nem felejtheti a tragikus országdarabolás emlékét. Ezen az emléknapon a hangsúly már nem annyira a tragédiára helyeződik, mint inkább arra a lelki megújulásra, amely képessé tette a magyarságot a továbbélésre, annak a kultúrának, szellemi és fizikai erőnek a megtartására, amely több mint 1100 éve nemzetként őriz bennünket a Kárpát-medencében.
Honnan lehet tudni, hogy ma is létezik ez az erő? Ennek egyik − nem túl örömteli − bizonyítéka az a hosszú évek óta tartó barátságtalan igyekezet, amellyel nyugati ,,barátaink" próbálják megtörni a gerincünket, sarokba szorítani, illetve megdönteni nemzeti elkötelezettségű kormányunkat. Igen, ez az 1920-ban durván megcsonkított ország és nép, amely a két világháborúban hatalmas vérveszteségeket szenvedett, ma a legfőbb ellenfele a nyugati országokban uralkodó balliberális, globalista politikának.
Negyvenöt évi kommunista-szocialista diktatúra, majd ennek a mai időkre feltámadt, a balliberalizmus álarcát magára öltő nyugati változata sem volt képes elnyomni a magyarok szabadságvágyát, a keresztény hagyományokon és történelmi tapasztalatokon nyugvó világlátását. Ennek a szellemi erőnek a legfőbb mozgatórugója az a meggyőződés, amely szerint európai jövőnket csakis egységes nemzetként, családjaink és közösségeink megtartásával és erősítésével garantálhatjuk.
A nemzeti összetartozás napja arra is figyelmeztet bennünket, hogy nem engedhetünk a fegyverekre és a pénzre támaszkodó hatalom zsarolásának. Magyarországgal szemben évek óta folyik a permanens nyomásgyakorlás, az uniós pénzek megvonása. De a pénznél sokkal nagyobb ereje van a keresztény erkölcsiségből eredő szeretetnek, tisztességnek és normalitásnak. Ezektől nem foszthatnak meg bennünket, mert ezen értékek nem eladók, nem megvásárolhatók. Amikor fenyegetéssel és zsarolással arra akarnak rákényszeríteni bennünket, hogy fogadjuk el az elhibázott migránspolitika, a woke ideológia, a genderelmélet, az LMBTQ-mozgalom torz és ártó nézeteit, akkor tudnunk kell: nincs az a pénz, amelyért érdemes vállalni az agymosott állapotot.
Érdemes figyelni székely testvéreinkre, a magyarság példaértékű közösségére. Trianon elszakította őket az anyaországtól, s emiatt sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint a csonka hazában maradt magyarok. Az elmúlt évszázadban az elnyomás, az önrendelkezés megtagadása, az asszimiláció, az idegen hatalom alatti megaláztatások sora sújtotta őket. Lélekszámban kevesebben, de ma is szívós kitartással, büszkén őrzik székely-magyar identitásukat. Összetartásuk, vallásos hitük tiszteletet ébreszt. Nem véletlen, hogy a székelyföldi Csíksomlyó távoli vidékekről is százezreket vonz minden évben.
A magyarok többsége ragaszkodik a józan gondolkodás kiváltságához. Ennek birtokában képesek vagyunk reálisan megítélni a most is zajló ukrajnai háború okait és kilátásait, s elköteleződtünk a béke mellett. Nem illik Csíksomlyóval egy időben említeni az ukrajnai háborút, de tény, hogy ez a háború most és a közelünkben zajlik, a béke melletti kiállás pedig nem tetszik a nyugati héjáknak.
Amikor az Európai Unió balliberális vezetői azt állítják, hogy a fegyverszállításokkal közelebb hozható a béke, hogy Ukrajna védelmezi Európát, a szabadságot és a demokráciát, akkor világosan kell látni: hazugságot hirdetnek. Az oroszellenes szankciókkal, a vég nélküli fegyverszállításokkal elsősorban az Amerikai Egyesült Államok katonapolitikai és gazdasági érdekeit szolgálják, csak hát kínos lenne ennek a beismerése. A demokrácia védelme jobban hangzik.
Csíksomlyó, a magyar összetartozás érzése és tudata muníciót ad ahhoz a küzdelemhez, amely szembemegy az egy központú világra vágyó balliberális globalisták ,,haladó" szándékaival. A gyermekek nemváltoztatásának támogatása, az azonos nemű párok örökbefogadási jogának ütköztetése a kiskorú gyermekek egészséges szellemi - ezen belül nemi - fejlődéséhez való elemi jogával nem más, mint a hagyományos családmodell rombolása. A woke ideológia hívei nem ismerik el, hogy a kiskorúak említett joga előrébb való az azonos nemű párok gyermekneveléssel kapcsolatos igényénél. Ők ezt épp fordítva gondolják. A ,,nem létező" globalista háttérhatalom mögöttük áll, mert a döntéshozók pontosan tudják: a nemzeti közösségek gyengítését a zsidó-keresztény szellemiséget elfogadó családok elleni támadással kell kezdeni és az illegális migráció fenntartásával kell kiegészíteni.
A szándékok világosak, a végvárak környékén még folyik a küzdelem, nekünk pedig erőt ad a török idők százötven éve is, ami nem volt elegendő ahhoz, hogy törökké váljunk.
A szerző író, újságíró
Link
NOVÁK KATALIN: MOST EGÉSZEN MÁS ÉRTELMET NYERT A BÉKÉÉRT FOHÁSZKODNI AZ ÚRISTENHEZ, MINT KORÁBBAN
Forrás: MTI 2023.05.27.
Felemelő érzés megélni a nemzet összetartozását - összegezte Novák Katalin a csíksomlyói búcsún való részvétel élményét szombaton, miután több százezer zarándokkal együtt vett részt a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyeregben celebrált pünkösdszombati szentmisén.
A köztársasági elnök az őt kérdező újságíróknak elmondta: aki hozzá hasonlóan nem volt még a csíksomlyói búcsún, az talán nem is tudja megérteni azt, hogy mennyire felemelő érzés megérezni, megélni a nemzet összetartozását.
- Elhangzott ma a szentbeszédben az, hogy egy édesanya boldog, ha együtt van a család. Igaz ez egy államfőre is: egy államfő boldog, ha együtt van a nemzet és én ezt a nemzeti egységet éltem meg itt ma. Jó volt az Úristent együtt imádni - mondta a köztársasági elnök.
NOVÁK Katalin Fotó: MTI/Veres Nándor
A közmédiának adott interjújában Novák Katalin úgy fogalmazott: a csíksomlyói zarándoklaton együtt a keresztény hit és a magyar nemzethez való tartozás, ahol a magyarok most a békéért fohászkodtak.
Ez különösen felértékelődik, amikor a szomszédban kegyetlen háború dúl, amelyben magyar emberek is elveszítették életüket, és a magyarság egésze is attól tart, hogy a háború elérheti az országot - mutatott rá.
- Ezért most a békéért fohászkodni az Úristenhez, egészen más értelmet nyert, mint korábban: ez az a béke, amit mi, magyarok szeretnénk. De szeretnénk békességet a mindennapjainkban is. Szeretnénk békességet Magyarországon és békességet szeretnénk itt, Erdélyben is, békességet magyar és magyar között, békességet magyar és román között, békességet Európában
- mondta Novák Katalin.
A köztársasági elnök a szentmise után meglátogatta a csíksomlyói gótikus kegytemplomot, amelynek a hársfából faragott, az egyház által 1798-ban csodatevőnek nyilvánított Mária-szobor díszíti.
Az ismeretlen alkotó által készített 2,27 méter magas csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök (Fotó: MTI/Veres Nándor)
Csíksomlyó 2023 + KÉPGALÉRIA
Link
AJÁNLÓ
NE FÉLJETEK A REGULÁKTÓL, AZOK NEM KORLÁTOK - értékvezérelt életre buzdított a szónok Csíksomlyón
MTI 2023.05.27
Értékvezérelt, tudatos, keresztény életre buzdította a csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok százezreit és a szentmisét az élő közvetítés révén távolról követő híveit szombaton a pünkösdszombati fogadalmi búcsú ünnepi szónoka, Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány provinciálisa.
Az idei búcsú jelmondatára - Assisi Szent Ferenc ,,Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!" imarészletére - utalva az erdélyi ferencesek vezetője rámutatott: a fogadalmi búcsú idején a Kis- és Nagysomlyó közti hegynyereg templommá alakul, ahol a zarándokok összesereglett tömege az egyház lüktető élő valóságát mutatja meg.
,,Az édesanya öröme, ha együtt a család, együtt a nagy család, Szent Fia asztalánál" - állapította meg a szónok. Úgy értékelte: a XXI. század fogyasztói társadalmában élő embernek öntudatra kell ébrednie és megbízható alapokra kell építenie értékrendszerét, olyan értékskála birtoklására van szüksége, amellyel igazíthatja életét az ember és a közösség.
Ennek érdekében meg kell tanulni különbséget tenni a szükséglet és szenvedély, a kívánság és a sóvárgás között, ,,nevezzük ezt bölcsességnek" magyarázta Urbán Erik,
majd olyan további értékek tiszteletben tartására intette hallgatóit, mint a megbecsülés, a tudatosság, az emberség és a testvériség.
- A mai világnak szüksége van olyan fegyvertelen prófétákra, akik figyelmeztetnek a háborúk embertelenségére, rámutatva, hogy szükség van a rendbe tett viszonyra Isten és ember, ember és embercsoportok között, olyan harmonikus állapotra, amelyet az erőszak- és félelemnélküliség jellemez, magában foglalva az ember egészségét, jólétét és szorongatottságtól való mentességét; nevezzük ezt békének - sorolta tovább a szónok.
Az alapértékek között nevezte meg egy férfi egy nő együtteséből, a szeretet és élet közösségéből álló, a gyermekeket reménynek és kihívásnak tekintő, róluk gondoskodó családot, valamint azt a történelmileg kialakított közösséget, amelyet a közös nyelv, a terület, ezeréves értékek, jellegzetes kultúrában megnyilvánuló sajátosságok táplálnak, és amelyet nemzetnek neveznek.
- Meg kell tanulnunk, hogy van egy olyan sziklára épült közösség, amelyben mindenkinek helye van, útja a szolgálat, ereje a krisztusi öröm, éltetője a Szentlélek, célja az örökkévalóság: ez az Egyház - zárta felsorolását a ferences rendfőnök.
A nyolc évszázados szerzetesrend szabályaira utalva arra intette a hallgatóit:
ne féljenek a reguláktól, azok nem korlátok: az egyénen keresztül az egész közösség boldogulását szolgálják, mert ,,szükség van egy olyan kordára, amely meg- és összetart bennünket".
- Az értékskála nem lehet más, mint a bölcsesség, megbecsülés, a türelem, a tudatosság, az emberség, a testvériség, a béke, a család, a nemzet, az egyház. Szolgálni nem uralkodni, termelni és nem csupán fogyasztani, adni és nem csupán elvárni, csodálni és nem kizsákmányolni, óvni és nem tönkretenni! - sorolta intelmeit a csíksomlyói búcsú szónoka.
A Kovács Gergely gyulafehérvári érsek által celebrált szabadtéri szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. A zarándokok között jelen volt Novák Katalin magyar államfő, elődje, Áder János volt köztársági elnök, Semjén Zsolt, Magyarország, illetve Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese.
Link
Berettyán Nándor: ,,A CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ EGY HÍD, AMELLYEL EGYMÁSHOZ KAPCSOLÓDHATUNK"
A Csíksomlyói passió az isteni szeretetről és az összetartozásról szólt.
Az alapértékek között nevezte meg egy férfi egy nő együtteséből, a szeretet és élet közösségéből álló, a gyermekeket reménynek és kihívásnak tekintő, róluk gondoskodó családot, valamint azt a történelmileg kialakított közösséget, amelyet a közös nyelv, a terület, ezeréves értékek, jellegzetes kultúrában megnyilvánuló sajátosságok táplálnak, és amelyet nemzetnek neveznek.
- Meg kell tanulnunk, hogy van egy olyan sziklára épült közösség, amelyben mindenkinek helye van, útja a szolgálat, ereje a krisztusi öröm, éltetője a Szentlélek, célja az örökkévalóság: ez az Egyház - zárta felsorolását a ferences rendfőnök.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
Offline
