|
2018-09-25 22:11:49, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
H.Kohut Katalin: Levél öcsémnek (Kohut Gyuszika emlékére)
H.Kohut Katalin: Levél öcsémnek,
az énekes pacsirtának
Drága Gyuszi, félve mondom a nevedet,
mert még bennem van az éles tőr,
mit közösen viseltünk borsodi sorsként.
Nagyon szerettük, féltettük, óvtuk egymást,
Te engem és én Tégedet.
Nem értettük, mi történt velünk,
értetlen néztünk a világba,
nem volt segítségünk,
nem volt könyörület,
nem kegyelmezett Magyarország
az utolsó Kohut embereknek,
kiket lezárt határok mellett fogadott
Hunnia börtön elme néven.
Megcsonkítottak Kupai Janika, Tas Gyuszika helyett,
mert dadogtak Sziámival, értetlenül,
mert azok kommunikációs bénítók voltak egykor.
Egyből születésed után megtámadtak,
csúfolt a Hunnia elme orvosaival dadogósnak,
felvágták szikével a nyelvedet.
Hogyan és mi módon mondhatnám el Neked,
feltámasztanálak, de félnék Tőled,
mint apától, amikor meghalt.
Álltam némán a ravatalozóban,
majd álmomban megijedtem, mikor megjelent
rettenetesen együtt Irénkével,
mutatva nekem gyerekverseket,
hogy azokat én fogom megírni.
Panaszkodtam neki, amit soha nem tettem volna,
mert nem akartam, hogy fájjon neki,
hogy nekem nincs mit ennem
és nincsen kabátom.
Nem tudtalak jóllakatni, drága Gyuszi,
nekem sem volt ennivalóm,
a semmiből kellett etetnem két gyermekem,
eltartanom a férjemet.
Angyalnak hittél ekkor, jólesett,
nem tudtam, hogy préda lettem,
kiállítva célpontnak latrok elé.
Fájt nagyon a szíved,
mikor híreszteltek engem,
csúfoltak Téged, könnyed sem hullhatott,
ahogyan nekem sem, mikor
adtam fel csomagot az otthonba,
Müller kivégzői között,
ahol csonkítottak és bénítottak
afrikai angyalként.
Nevették és kifigurázták
szegényes küldeményemet,
a kis kávémat, mellyel osztoztam Veled,
a kevés cigaretta, melyet a lányom vett mindig,
teher lettem én is a gyerekeknek,
koldusa Miskolcnak, halálnép helyett,
nekik kellett engem kitartani,
mint akinek már minden mindegy,
már mindent ki fog bírni
csapások helyett.
Vona Gábor helyett anyád
bevitetett a ricsei láger helyére
perverzként, X alakban kettévágták az arcodat,
mert Vonának nincsen személyisége.
Ugyanezt tették velem Andó Marianna
arc nélküli Évája helyett a sátánnak,
mert ezek emberformában voltak megalkotva
emberek világa ellen egykor.
Kecskés Emil helyett nem engedtek tanulni,
majd engem sem ismétlésben Illés doktorék
azzal, hogy bírja az idegrendszerünk a tanulást
Kecskések és minden Farkas helyett.
Mikor a freudista játékos ricsei orvosa anyádnak
mondta, hogy házasodnod kell a gyógyulás miatt
a fasiszták helyett, elvetették Veled
a menhelyi Nagy Éva elmebeteget,
nekem összerándult a szívem,
nem bírtam elviselni a család-alázást,
nem akartam elmondani,
mert tudtam, hogy Téged és engem
nem szerethetett senki sem.
Csodálkoztam Piri nénin, miért
ment az esküvődre, miért vált
részesévé a gyalázatnak.
A nevünket utolsó magyarként
az ivánkai elmeosztálya Müllernek
mai napig mocsokba dönti
már harminc esztendeje,
akár, mint a Kohut Katalint,
nővéredet, akit megtámadtak közösen
azzal, hogy mire vág fel,
addig néz ki valahogy a szőkéik helyett,
míg meg nem mukkan.
Mikor küldött ide Tűzkő Judit nemi csapás,
amit a saját elméje tett pszichiáterré,
azzal, hogy megcsonkítottak Téged is,
már nem voltam magamnál,
1991. óta tartott a játéka a médiának,
hogy minden Isten jön engem megmenteni,
imádkoztatva minden éjjel
százszor a miatyánkat, meg az üdvözlégyeket,
ahogyan Veled tették ugyanezt
a pulyaszeplősítő Bazsányi házaspár sorsaként,
megtámadva az ózdi fekete mágusok által,
amik az albérletedben magasra repítették a tárgyakat,
szállt minden a levegőben,
s Te harcoltál a láthatatlan ellen.
Elhittem, Neked mindent elhittem,
ahogyan Te énnekem,
hogy mindez gonosz ismeretlen erők játéka,
mi nem ismertük a rosszat, a bűnt,
a csúnyát, a torzat, semmi világit.
Románia többmillió éve tartott fogságban Téged,
fényevésen éltél mindig víz nélkül,
ahogyan én, egykori Vénusz-csillagként,
fogságban, étel és forrásvíz nélkül.
Ketten lettünk összetéve most
célpontnak Románia által,
én magyar kislányként, Te mackóként,
levágtuk egymás angyal tincseit,
mikor lefotóztak minket.
Mikor már nem aggódtam Érted,
akkor már nem voltam magamnál,
hipnózisban volt az egész család,
minden szerepet, könyvet,dalt, éneket,
egykori történelmet, filmeket
rajtunk végrehajtottak, nem tudtam róla
két évvel ezelőttig.
Mikor meghaltál a születésnapod után
leutaztam, nem éreztem semmit,
a szívem már halott volt,
csak ettem bábként a süteményt,
mit anyám öccse, Jancsi áldozónk hozott.
Nevetett a hullaboncoló,
meg akartalak nézni, meggyőződni,
tényleg halott vagy-e,
nem hittem el, hogy megtörtént,
nem volt igazságunk, jóvátétel,
kivizsgálása a velünk történteknek.
Semmin éltél, étel, ital nélkül
1967. óta, hogy bírtad ki?
Ki mosott Rád, mikor én már nem bírtam,
ki adott Neked ajándékot
a szeretet-ünnepén?
Annyi mindent el kellene mondani,
Rólad és rólam is,
de lehetetlen, nem bírnám ki,
hogy itt legyél, apa is,
hogy halljátok, lássátok,
mit tettek velem,
mi történt.
Gyuszi, ha egyszer lesz pénzem,
díszsírkövet készíttetek,
odaviszlek, márványtáblára
írom, mi történt, miért bántottak
Téged a magyar nyelv miatt.
Szeretlek, nekem most is élsz,
nem halhat meg a szeretet.
2017. március 21.
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: A titok kiáltott 2017-03-20 23:11:06
hétfő
Kohut Katalin: A titok kiáltott
Valahol egy asszony
tövisekkel cipelte
kiszáradt kút szemekkel,
gyönyörű testét.
Diadal, rontás a neved!
Akkor sem szólt,
mikor szeretetet temetett.
Bármilyen csapás súlya érte,
földre hajlított fejjel
vonszolta inkább életét.
Szája nem nyílt panaszra,
a zokszó is megrekedt.
Egyszer épphogy kivirult,
amit az igaz szerelem
beköszönte oly' égi tűzzel ért el,
hogy feltámadt az örök-asszony,
rövidre szabott Idővel.
A titok csendje oldódott,
másképp a hallgatás feszültsége
megölte volna finom lelkét.
Majd végtelen mesét kezdett,
s a bábkirályok ríttak,
lehet, sokan próbálkoztak...
Nem mondhatta el senkinek,
kitárta hát a világnak,
és akkor csillapodott a háborgás,
a titok napfényben kiáltott,
a jogossága az igazság,
társa minden hű barát.
2016. február 16.
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Tavaszi pillanat 2017-03-19 21:02:24
vasárnap
H.Kohut Katalin: Tavaszi pillanat
Egy pillanat, egy villanás,
dallam az élet, nem vitás,
röpke percnyi ámokfutás,
benne sok rossz, tény, nem vitás.
Kitört vulkán, vágyakozás,
így alakult, új állomás,
találka, s lőn villámcsapás,
tavasz-vonat, új sorsvárás.
2017. március 19,
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Reggeli köszöntő (Kohut név csúfolása) 2017-03-19 07:12:44
vasárnap
H.Kohut Katalin: Reggeli köszöntő
Jó reggelt, jó reggelt ébredő világ,
táncol a napsütés, hajnali imák
borítják szent egét a glóriánnak,
zokogja hű nevét kék óceánnak.
Felkelt az ember, pihenő napra,
vasárnap nyugszik. Kedvesem kardja
átölel engemet erősen, neve
szívem legelső pitvarának fénye.
Öntözi a napfény a szelíd rózsát,
lágy-bongón muzsikál, csókol hozsannát,
s mert ily' öröm ember-szívet nem érhet,
bölcs mindenség csak bebocsátást kérhet.
Jó reggelt, jó reggelt, Pál, Kata, Péter,
szelídül kakas-tánc, nincs taraj az égen,
Kohutság nem lesz baj, kukurik-rege,
ébredő világnak józanság az esze.
2017. március 19.
Glórián jelentése: virágos mező
Kukurik-rege: Kohut a magyar nyelvi ellenségnél több ezer éve kukurikúnak, vagy kakasnak lett hívva és csúfolva
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Csillagok, csillagok 2017-03-18 21:46:06
szombat
H.Kohut Katalin: Csillagok, csillagok
Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem,
merre van otthonom, hol népem meglelem.
Veszélyes út, melyen ballagok egymagam,
sötétség vár reám, sírgödör alattam.
Csillagok, csillagok, nézzetek énreám,
hazámat keresem, bámulok én bután,
tekintek az égre, hol talán öröm ért,
születtem, csillogtam, a földi örömért.
Csillagok, csillagok otthonom rám hajolt,
fényutat mutatott, pöcébe behatolt,
leszállt ég serege, vigyáznak már reám,
de fényem bevontam, itt leltem meg arám.
Csillagok, csillagok, gyémántos csillagok,
teljesült a vágyam, igaz, mit leírok,
férjem és szerelmem felügyel ezentúl,
feleség beszédem szív-könnyem nektárul.
2017. március 17.
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Vizek zúgása a fejben 2017-03-18 17:05:40
szombat
H.Kohut Katalin: Vizek zúgása a fejben
Jelenések könyvében megírták,
a népek bábeli zűrzavara
sokféle vizeknek zúgásaként
nép néven emelkedik állandóan
Petőfi Sándor óta a törvény felé.
Tombol azóta özönvízként a primitív,
gályarabként dolgoztak kezdetben
Solohov népei, majd mexikóiak,
a világ minden részét eljárta a tömeg,
mutatva mélységes medrét,
dobálta tajtékozva őrültségét.
Miskolc-Tatárdomb Iker házában
lefeküdtem a Vörös Oroszlános
antikrisztus elpörölése végén
beavatás miatt várva a szentlélekre.
Ekkor azt éreztem, a tüdőm felől
feltör valami, emelkedik,
már egészen a számnál járt,
amikor meghallottam a fejemben
a bibliai sok vizeknek zúgását.
A nép tehát szimbolikus,
a tömeg jelenti és igénytelenséget,
mely megtámadott minden
tökéletest és emberséget.
Most már tudjuk, a törvény
felbuggyant a tüdőmből,
mint életbuborék,
a fejemet elborította
a négy kerék zúgása.
A négy kerék négy évszakot jelent,
aminek én voltam az Istene egykor,
ellenkezik azóta az elveszített
magasabb rendűbb logikával.
2017. március 17.
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Müller sátánista hőse 2017-03-15 14:00:06
szerda
H.Kohut Katalin: Müller sátánista hőse
Müller Péter Sziámi sátánistája
életmentőmmé vált hamar,
amikor csúfolt a Borsod kórháza,
hogy embert áldoz a cudar
miskolciak fekete mágus népe,
megállt az Idő nála,
embert nem látott sátánista képe,
meglágyult, szemében hála,
szívében törvény nőtt érintésekor.
Sziámi kivégzett engem.
Paul velem maradt haldoklásomkor,
várta, hogy jöjjenek értem.
Mikor népemből páran megérkeztek,
elhagytak, mert öreg voltam,
szíve megszakadt és mikor meghaltam,
lefeküdt a mártírokkal.
Így vált hőssé egykori sátánistaként,
dicsőség övezi, amíg él,
utolsó emberre nézett fiúként,
híre mindig jövő-regény.
2017. március 15.
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Ózonlyuk jövő 2017-03-14 06:18:55
kedd
H.Kohut Katalin: Ózonlyuk jövő
Meghalt a sötétség, sötétlyuk ufó népe
megszelídült, mikor megtudták,
Istennő cipelte terhesen
sorsukat, halálukat
mozgó nyelvvel fogsor nélkül,
ahogyan feküdnek a galaxisban
a testvérek, labornépek.
A feketelyuk fekete sárkány népe
elpusztította az űrpusztítót,
amikor azt hitte, ő hajtotta végre,
hogy kicibálta a fogsort.
A vatikáni börtön kiengedte
Gór Nagy Máriát, tudván,
hogy maga jelenti a sötétlyukat,
ahogyan lebontja a belső részeket
ellenségeinél a börtönnel.
Ózonlyuk lesz mindig az Istennő szája,
nektárt áraszt a lehelete,
amivel szomjazik Szerdi férjére,
éjjel-nappal kívánja a tökéletest,
amilyen maga is volt mindig,
szép a szépet, szépségek népét,
mert mindig szép az igazi,
s az igaz a szép.
2017. március 14.
Módosítás Módosítás Törlés Törlés 0 komment , kategória: H.Kohut Katalin versei
H.Kohut Katalin: Mire vár egy lány (szabadvers) 2017-03-14 05:24:27
kedd
H.Kohut Katalin: Mire vár egy lány
Sokszor elképzeltem fiatal koromban,
milyen lesz örök lányként,
énekeltem állandóan azt, hogy
nem akarok férjhez menni soha.
Állandó boldogság, öröm volt végzetem,
gyönyör volt az ária hangom,
nem készültem másra, mert tudtam jól,
a tehetség meghozza önmagát.
Mikor férjhez űztek mostohámmal,
dobálva ki naponta a tárgyaimat,
kétségek között vergődve,
nem ismerve a férfiakat,
riadtan tettem fel kérdésemet énekben,
találd el, mit érzek, ha rád nézek,
mire vár egy lány óhajommal,
hátha érzi, mit gondolok,
mit akarok, hogyan képzelem el
a házaséletet, melyet átnyújtottam
elméletben, elolvasta,
dühös lett, hogy ilyen sok az elvárás,
megtapodott emberileg engem.
Most végre megérkezett a vágyam
teljes katarzissal járó teljesítője,
de haldoklom mindig, szívem elhagyott,
várunk arra, hogy az élet
megcsillanjon két szememben,
fenyőzöldjével együtt az értelemnek,
benső törvényeimnek, a parancsnak,
amilyen volt Katika lányként,
ezt várva a férjétől, egykori udvarlóitól,
állandóan feltéve a kérdést,
mikor bókoltak neki,
mire vár egy lány.
2017. március 14 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
Címkék: feltámasztanálak, igénytelenséget, pulyaszeplősítő, megcsonkítottak, idegrendszerünk, fenyőzöldjével, haldoklásomkor, gyerekverseket, végrehajtottak, márványtáblára, sátánistaként, kommunikációs, megcsillanjon, küldeményemet, törvényeimnek, elpusztította, ellenségeinél, üdvözlégyeket, pszichiáterré, születésnapod, albérletedben, emberformában, ravatalozóban, magyarország, rettenetesen, személyisége, kifigurázták, panaszkodtam, híreszteltek, csonkítottak, átnyújtottam, elmeosztálya, gályarabként, antikrisztus, szentlélekre, díszsírkövet, énekes pacsirtának, utolsó Kohut, semmiből kellett, kevés cigaretta, lányom vett, ricsei láger, freudista játékos, gyógyulás miatt, fasiszták helyett, menhelyi Nagy, nevünket utolsó, ivánkai elmeosztálya, szőkéik helyett, saját elméje, pulyaszeplősítő Bazsányi, ózdi fekete, Kohut Katalin, Kohut Gyuszika, Drága Gyuszi, Megcsonkítottak Kupai Janika, Vona Gábor, Andó Marianna, Kecskés Emil, Nagy Éva, Csodálkoztam Piri, Kohut Katalint, Tűzkő Judit, Módosítás Módosítás, Törlés Törlés 0, Petőfi Sándor, Miskolc-Tatárdomb Iker, Vörös Oroszlános, Müller Péter Sziámi, Nagy Máriát,
|
|
Offline
