Csíksomlyó a kegyhely - Márk József,Balogh Jolán,Brassóban Veit Stoss,Bálint Sándor,Sacra Hungaria,Batthyány Ignác,Ugyancsak Batthyány,Boros Fortunát OFM,Boldogságos Sz&#251, - koszegimarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ...			Kőszegi Marika 1955.09.22 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Csíksomlyó a kegyhely

2011-06-12 08:58:24, vasárnap


	P. Márk József: Csíksomlyói búcsú. A kegyhely A legdrágább kincs: a kegyszobor, Szûz Mária kegyszobra Csíksomlyó legértékesebb mûkincse. Azt modják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Az idők folyamán volt újrafestve, amelyet mutat a lekopott helyeken a festékréteg. Századunkban már tiltva volt, ma is tilos bármilyen módosítás vagy festés a kegyszobron. Keletkezéséről nincs történelmi igazoló irat. Megsemmisült a tatárpusztítások alkalmával. Szakértői vizsgálat alapján próbálnak a tudósok véleményt alkotni eredetéről. Stílusából ítélve, közép-európai reneszánsz alkotás. Keletkezését az 1510-1520-as évekre teszik. (Dr. Balogh Jolán). Ebben a korban élt és mûködött, sőt faragászati iskolát tartott fenn Nagyszebenben és Brassóban Veit Stoss alkotómûvész. Úgy ítélik, lehet, hogy az ő vagy növendékeinek a mûve. De van egy közelebbi feltételezés is: megtörténhet, hogy a kegyszobor faragója egy csíksomlyói ferences tanító vagy növendék. Ti. Csíksomlyón a barátoknak volt faragó- és festőmûhelye abban az időben. Később is fennállt ez az intézmény, amelyet akkori kifejezéssel képíróiskolának neveztek. Ezen elméletnek tartói arra hivatkoznak, hogy a Madonnának székely leány arca van. Fiatal lány-arc. Köztudott dolog, hogy a németországi templomok Mária-szobrai középkorú nőt ábrázolnak. Azt is sejtetik a kutatók, hogy semmiféle név vagy megjegyzés nincs a kegyszobron. Egy ferences testvértől kitellett, hogy alázatosságból nevét elhallgatta. Dr. Balogh Jolán mûértő párhuzamot von abban a korban keletkezett, a csíki templomokban található Madonna-szobrok és -festmények stílusa között. Hasonlóság alapján állítja, hogy Csíkban kellett léteznie egy faragó-festő iskolának. A legvalószínûbb, Csíksomlyón. A moldvai csángómagyarok között is fennmaradt egy hagyomány, amely szerint a kegyszobor Bizáncból került volna Bákóba, onnan menekítették a török invázió elől Csíksomlyóra. Ez a legvalószínûtlenebb hagyomány. Ebben az esetben bizánci stílus jellemezné a szobrot. Arra hivatkoznak: azért járnak a moldvai csángók a pünkösdi búcsúra, mert tőlük került Somlyóra a kegyszobor. Valójában a somlyói ferencesek missziós tevékenységének a következménye a szorosabb kapcsolat a barátokkal. Hiszen a Moldva és a Szeret összefolyásánál, majd később Bákó városában kolostoruk volt a somlyói ferenceseknek, hosszú időn át. A XVII-XVIII. században, sőt azután is, rendszeresen átjártak a ferencesek a Kárpátokon, a csángó falvakba, lelkiekben való ellátásra, a hitben való megtartásra. Mit ábrázol a kegyszobor? A ,,Napba öltözött Asszonyt". (Sz. János ap. Jelenések, 1, 1.) Már a III. században tagadni kezdték az eretnekek Szûz Mária istenanyaságát. A középkorban megismétlődött ez az eretnek tanítás. Különösképpen a bogumilok és a husziták körében. (Bálint Sándor: Sacra Hungaria, Szeged, 1943.) A katolikus alkotómûvészek ebben a korban mintegy hitvallásnak szánták a Szûz Mária ilyen formán való ábrázolását: a Nap sugaraiba öltözött Istenanyát, karján a gyermek Jézussal, lába alatt a Hold, fején 12 csillagból koszorú. A Madonna lába alatt lévő hold képébe egy torz emberarc van mintázva. Azt mondják, hogy ez Áriusnak, a Szûz Mária istenanyasága tagadójának a képe. Még királynőként is ábrázolja alkotója: fején királynői koronával, jobb kezében jogarral. A kegyszobor, Mária és Jézus fején lévő koronákról megjegyezzük, hogy ezen eredeti koronákon kívül a XVIII. század végén, Batthyány Ignác erdélyi megyéspüspök ezüst koronákat készíttetett, és attól fogva legalább 150 éven át ezen ezüst koronák díszítették a Mária és Jézus fejét. Most a kolostor kincstárában őrzik az értékes ereklyéket. Megjegyezzük, hogy Batthyány Ignác püspököt az indította a fenti jótéteményre, hogy kérésére, a Szûzanya közbenjárására meggyógyult fájós lába. A fogadalmi emlékek tábláján a nagy ezüst lábforma a nagy püspök adománya, gyógyulásának emlékére. Ugyancsak Batthyány püspök az, aki a somlyói barátok kérésére alapos vizsgálatot rendelt el a Szûz Anya kegyhelyén történt csodákról, csodás gyógyulásokról (1798-ban) és Csudákkal jeleskedő segítő Mária címet adta a kegyszobornak. (P. Boros Fortunát OFM: Csíksomlyó, a Kegyhely címû könyve, 64. oldal.) Még igen sok csodás esemény és imameghallgatás van leírva az említett könyvben, amit nem kívánunk mind felsorolni. Néhány jellemző csodát, imameghallgatást vagy éppen legendás eseményt mégis megemlítünk. Valamikor a XVI-XVII. században a Szûzanya fején lévő koronát kétfelől két angyal tartotta kezében, a fejtől kb. 20-25 cm magasan. Amikor az angyalok ráengedték a kegyszobor fejére a koronát, valami katasztrófa fenyegette a kolostor lakóit vagy a népet. Ez be is következett. - Amikor a hívek úgy látták, hogy szomorú Madonna arca, ugyancsak valami vészt vagy háborút jelzett. Az 1626-os években egy jezsuita misszionárius Somlyóra jött, és itt beszélték a népek, mi történt a közelmúltban: Szentmise közben fehér ködgomolyag jött ki a sekrestyéből, körözött a kegyszobor fölött és néhány kör után a templomban lévő hívek fölé szállt és ott eloszlott. Természetesen, a hívek nagyon megrémültek. Az nincs följegyezve, hogy mit jelentett ez a látvány. - 1746. december 26-án és 1747. január 8-án - mindkét esetben ugyanaz a jelenet történt. A szentmise alatt a Szûzanya karján lévő kis Jézus kezében fellángolt a toll-díszvirág. Sokáig lángolt és azután kialudt. A hívek azt hitték, hogy a gyertyától meggyúlt a kegyszobor. A jelenet után megvizsgálták, de a kis Jézus kezében lévő toll-díszvirágon vagy a kezén a perzselésnek még nyomait sem találták. Ezt az eseményt hivatalos kivizsgálás követte az egyház részéről, a plébános, a gondnok és több szemtanú bizonyításával. (Losteiner: Chronologia 556. p.) Az 1661-es tatár-török pusztítás alkalmával a kegyszobrot nem sikerült elrejteni, amit bizonyít a következő legendás történet: a tatár pusztítók behatolva a kolostor falai mögé, felgyújtották a templomot és a vele egy födél alatt lévő kolostort. A kolostor udvarába menekült népet halomra gyilkolták. Csak az erőseket kímélték meg, akiket rabságba hurcoltak. A templomban elrejtőzött nép a kegyszoborhoz menekült, és könyörgött a szent Szûzhöz, hogy védje meg őket. A tatár vezér látta, hogyan bújnak a kegyszoborhoz az emberek, gondolta, hogy ez a szobor valami nagy kincs lehet. Elhatározta elszállítását. De amikor szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot és kardjával hozzávágott. (A kegyszobor nyakán és homlokán most is látható a vágás és karcolás helye.) A tatár vezérnek karja megbénult, és erre megrémülve, elmenekült. Tehát a kegyszobor a felgyújtott templomban volt. Tûznek vagy füstnek nyoma sincs rajta. Hát ez nem nagy csoda? Rendkívül sok csoda és imameghallgatás történt századokon át, a kegyszobor előtt bizalommal elmondott kérés hatására. Beteg, reményvesztett, súlyos problémákkal küszködő emberek nyertek vigasztalást és gyógyulást testi-lelki sebeikből. Ennek emlékét hirdeti a fogadalmi tárgyak táblája a nagy oltár fölött. Lent pedig, 1945-től napjainkig, a márványtáblák tömkelege. Mind megannyi bizonyítéka, hogy mindenki, aki hittel és bizalommal kéri a Boldogságos Szûz Mária segítségét, meghallgatásra talál. Ebben van a kegyhely csodálatos varázsa.

0 komment , kategória: Pünkösd

Címkék: tatárpusztítások, imameghallgatást, képíróiskolának, összefolyásánál, tevékenységének, imameghallgatás, alázatosságból, reményvesztett, közbenjárására, gyógyulásokról, bizonyításával, istenanyaságát, meghallgatásra, csángómagyarok, következménye, istenanyasága, különösképpen, ferenceseknek, kegyszobornak, gyógyulásának, nagyszebenben, megvizsgálták, természetesen, felgyújtották, kegyszoborhoz, elszállítását, márványtáblák, növendékeinek, misszionárius, legértékesebb, keletkezését, menekítették, megsemmisült, templomokban, kifejezéssel, megtörténhet, legdrágább kincs, legnagyobb kegyszobor, koronával együtt, lekopott helyeken, tatárpusztítások alkalmával, tudósok véleményt, közelebbi feltételezés, kegyszobor faragója, csíksomlyói ferences, barátoknak volt, németországi templomok, ferences testvértõ, korban keletkezett, csíki templomokban, moldvai csángómagyarok, kegyszobor Bizáncból, Márk József, Balogh Jolán, Brassóban Veit Stoss, Bálint Sándor, Sacra Hungaria, Batthyány Ignác, Ugyancsak Batthyány, Boros Fortunát OFM, Boldogságos Szû,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]