2018-06-19 15:30:03, kedd
|
|
|
|
|
|
Meggyesi Éva - Ölelj át engem
Ölelj át engem, kérlek: fázom.
Már hűvösek az éjszakák,
sűrű köd lepi a tájat,
szél fúj, és zúzmarát szitál.
Melegíts. Ölelj magadhoz.
Simulj rám, mint egy nagykabát,
mely finoman, hozzám simulva
takar be, s meleget ád.
Nem kell a szó, ne mondj most semmit,
csak csönd kell, ne tétovázz.
Bújj hozzám kérlek, hadd érezzem
orromban bőröd illatát.
Nem kell a fény. Jó a sötétben,
hisz szemed világít reám
a homályban, akár egy csillag,
mely az égboltról néz reánk.
Ölelj át. Ahogyan én is.
Nem kell most, hidd el, semmi más,
csak melegség, mely belőled árad,
mely úgy fűt fel, akár a láng.
Olyan jó. Maradj még: kérlek.
Ma éjjel vigyázz reám,
hisz tudod, annyira félek,
oly sötétek az éjszakák.
Szeress úgy, ahogyan én is.
Szelíden, türelmesen
Szeress, és törd át a gátat,
amely még köztünk lehet.
Hidd el, hogy szeretlek én is,
mint a legtisztább levegőt,
mely felfrissít engem, és éltet,
testembe adva új erőt.
Szeress, hisz ki tudja, holnap
mivé válik az életünk,
most szeress! Ki tudja holnap
mi vár ránk, mire ébredünk. |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - MEGGYESI ÉVA |
|
Címkék: legtisztább, felfrissít, türelmesen, homályban, szeretlek, nagykabát, égboltról, orromban, testembe, sötétben, melegíts, szelíden, tétovázz, magadhoz, éjszakák, zúzmarát, meggyesi, melegség, ébredünk, érezzem, finoman, ahogyan, simulva, köztünk, belőled, életünk, levegőt, meleget, illatát, szeress, hűvösek, világít, annyira, sötétek, vigyázz, csillag, legtisztább levegőt, Meggyesi Éva,
|
|