|
2011-07-25 16:27:03, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Gál Éva Emese:
Szülőváros
Elhiszed-e, hogy él bennem egy város,
amelyben minden múlt idő jelen?
Itt alszik, virrad, ami meghatároz,
mert belőle bomlott ki életem.
Lelkem lüktet az utcák vérkörében,
amíg az emlékezet körbejár,
hogy bolyongásaiból hazaérjen.
Az otthon csöndje egy kicsit halál,
mintha az üzetést tagadná benne
a falakat számláló oltalom.
Kezdet és vég itt hág a végtelenre:
ez a város a szülővárosom.
Se több, se jobb, mint akármelyik város,
amit az idő rombol, épít, öl,
de az egyetlen, ami értem áldoz,
az egyetlen, mely engem örököl,
s az egyetlen, amit hordok magammal,
míg létezem: a megtartó teher.
Bárhol megszokjuk egymást a falakkal,
de otthont beléjük csak ő lehel. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: bolyongásaiból, szülővárosom, vérkörében, meghatároz, akármelyik, végtelenre, szülőváros, megszokjuk, emlékezet, hazaérjen, egyetlen, megtartó, számláló, körbejár, magammal, amelyben, falakkal, elhiszed, létezem, oltalom, beléjük, falakat, tagadná, üzetést, csöndje, otthont, bomlott, egymást, lüktet, bennem, belőle, mintha, virrad, minden, örököl, kezdet, utcák vérkörében, emlékezet körbejár, otthon csöndje, kicsit halál, üzetést tagadná, falakat számláló, megtartó teher,
|
|
Offline
