|
2018-07-03 14:10:35, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Meggyesi Éva - Jó volna néha
Jó volna néha elbújni egy csöndes sarokba olykor,
hogy ne szóljon hozzám senki sem, s ne zavarjanak folyton.
Magamban álmodni csendesen, valami egészen jóról,
hűvös távoli bércekről, amely még csillog a hótól.
Mint vakító, fehér tisztaság, mely szememet bántja olykor,
olyanná tenni a világot, hogy megtisztuljon a rossztól.
Ki éhesen, fázva ott vacog, adni neki a sokból,
mit mások eldobnak, s küzdeni, hogy nekik is jusson a jóból.
Mosolyt látni az arcokon, ahol most bánat ül sokszor,
s zord, hideg téli szél helyett meleget érezni olykor.
Reményt és hitet adni ott, ahol már hideg az otthon,
s érezni azt a meleget, mely szívünkből sugárzik akkor,
amikor tudjuk, mily kevés kell, hogy örömöt hozzon
minden apró kis érintés, és néhány emberi jó szó.
Hogy el tudjuk hinni, van jövőnk, s lehet még bárki itt boldog,
hol már nem tudunk hinni sem, és félünk. Már elég a rosszból.
Nézz le a földre, Istenem! Emelj fel minket a porból!
Hozd el a jólétet nekünk, elegünk van a pokolból!
Szeresd mindegyik gyermeked egyformán! Itt, s most!
Földi jólétet adj nekünk! S méltóbb emberibb sorsot! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - MEGGYESI ÉVA |
|
|
|
Címkék: megtisztuljon, szívünkből, zavarjanak, egyformán, tisztaság, gyermeked, mindegyik, csendesen, bércekről, magamban, szememet, eldobnak, rosszból, sugárzik, meggyesi, rossztól, pokolból, emberibb, érintés, elbújni, meleget, helyett, világot, sarokba, olyanná, küzdeni, jólétet, reményt, sokszor, elegünk, arcokon, mosolyt, szeresd, csöndes, csillog, álmodni, csöndes sarokba, jólétet nekünk, Meggyesi Éva,
|
|
Offline
