|
2018-07-04 17:24:57, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Wass Albert:
Vízcseppek vagyunk
Sok ezer év óta hullámzik velünk,
sok ezer év óta hullámzik velem.
Vízcseppek vagyunk,
jelentéktelen, szürke kis parányok,
mind, mindannyian.
Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk.
Tenger az élet.
Mindannyian keresünk mindig,
keresünk egy másik vízcseppet
a nagy, szörnyű óceánban.
Néha megtaláljuk.
Összesimulunk egy pillanatra,
aztán jön egy hullám és felkap,
vagy leránt a mélybe,
és mi keresünk,
keresünk újra tovább.
Minden csepp egy másik kicsi cseppet, a mérhetetlen,
szörnyű óceánban.Jaj, borzalmasan nagy ez az óceán
és egy vízcsepp olyan parányi benne.
Sok ezer év óta keresem már őt,
kis vízcsepptársamat,
és alig lelem meg néha-néha...
olyankor is egy pillanatra csak.
Háborog a vihar, röpít a hullám..
Voltam koldus, béna, nyomorék,
hazám a templomajtó...
ő talán királynő volt akkor
és garast dobott reszkető kezembe...
Császár is voltam...büszke, nagy, hatalmas...
ő talán rőzsét szedett valahol az erdőn,
de éppen akkor nem vadásztam ott,
mert dolgom volt,
más... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
Címkék: vízcsepptársamat, jelentéktelen, összesimulunk, lesüllyedünk, mindannyian, megtaláljuk, templomajtó, mérhetetlen, borzalmasan, pillanatra, vízcseppet, vízcseppek, vadásztam, hullámzik, keresünk, királynő, óceánban, vízcsepp, nyomorék, hatalmas, reszkető, parányok, olyankor, császár, kezembe, keresem, szedett, háborog, szörnyű, valahol, parányi, vagyunk, cseppet, mindig, velünk, hullám, másik vízcseppet, másik kicsi, vízcsepp olyan, pillanatra csak, Wass Albert,
|
|
Offline
