|
2018-07-18 08:57:46, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Fazekas Miklós - Elmúlás
Hervadó szívemmel az éj sötét, veszett
agarai elől menekülvén
még remény izzik bennem,
elérhetem tán erős, fiatal kezed.
Ember, ne remélj! Élted már a múlt
ködébe vész, s minden ősz
fürt hajadban arról dalol,
utad már így is túl hosszúra nyúlt!
Talán még ég a láng, lehet, még izzik a szív,
de törékeny, fáradt tested szenvedőn
megadja magát, visszafordul
ahhoz, ki élted adta, s most visszahív.
Már megtetted - elmehetsz, a világ elfeled.
Néhány könnycsepp, egy szál virág,
nem hiányzol senkinek, talán csak egy lány
magányos estéken álmodja vissza emlékedet ... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ELMÚLÁS |
|
|
|
Címkék: visszafordul, menekülvén, könnycsepp, elérhetem, megtetted, szenvedőn, emlékedet, visszahív, szívemmel, elmehetsz, magányos, senkinek, törékeny, hosszúra, hiányzol, hajadban, fazekas, veszett, elfeled, megadja, hervadó, estéken, álmodja, elmúlás, bennem, néhány, tested, miklós, vissza, remény, fáradt, agarai, ködébe, remélj, fiatal, minden, világ elfeled, szál virág, Fazekas Miklós,
|
|
Offline
