|
|
|
2013-11-30 19:58:19, szombat
|
| |
| |
Ami az egyik országnak nemzeti ünnep...
... az a másik országnak gyásznap
Magyarország határai mentén az első világháború után több új, vagy megújult állam keletkezett: 1918-ban, az első világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után sorozatban jöttek létre ugyanis szomszédunkban az utódállamok. Előbb Csehszlovákia alakult meg október 28-án, majd november 12-én kikiáltották az osztrák köztársaságot, december elsején a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát) proklamálták.
Ugyanezen a napon, 1918. december elsején egyesült a Regát (Moldva és Havasalföld összefoglaló neve) Erdéllyel, és jött létre Nagy-Románia.
A gyulafehérvári nagygyűlés 1918. december 1-jén...
(fotó: wikipédia)
1990 után megtörtént az átrendeződés: ma már nincs Csehszlovákia (kettő szakadt Csehországra és Szlovákiára), nincs Szerb-Horvát- Szlovén Királyság, sőt már Jugoszlávia sincs, Szerbia, Horvátország és Szlovénia van. A Szovjetunió már nem a szomszédunk, Ukrajna lett a szomszédunk. Napi hír, hogy meg a kötélhúzás miatta Oroszország és az Európai Unió között. És sajnos csonka maradt Magyarország...
Az alábbi idézetet a Háromszék archívumban találtuk:
,,1918. december 1-jén Gyulafehérváron tartották a románok a nagygyűlésüket, melyen a gyűlés 1228 delegátusa elfogadta Erdély egyesülését a Román Királysággal. A gyűlés egy 200 tagú Nagy Nemzeti Tanácsot választott, melyben 30 szociáldemokrata is helyet kapott az automatikusan tanácstaggá váló püspökök és a kiemelkedő értelmiségiek, kiválasztott gazdag polgárok mellett. A nagy tömeggyűlés a nemzetőrség és román katonák által gondosan biztosított vármezőn zajlott le, ahol a különvonatokon, szekereken és gyalog érkező parasztsággal és kisebb számú munkássággal ismertették a határozatot. Az egybegyűltek - a román hagyomány szerint százezer ember - áhítattal, egyhangú lelkesedéssel fogadták a rezolúció kihirdetését.
A történelemírások folyamán azonban megfigyelhetjük, hogy 1918. december 1-je, Románia nemzeti ünnepe nem olyan súllyal szerepel a közép-kelet-európai térség históriájában, mint ahogyan ezt az iskolában, a nagy állami és civil szervezésű ünnepség-kavalkádban láthatták-hallhatták.
Erdély Romániával való egyesülésének eseményeinek leírására egy nagy merítésű históriai megjelenítésre és értékelésre lenne szükség, hogy objektív tényfeltárásra teremtsen lehetőséget, az elhallgatott vagy mellőzött események számára is helyet szorítson, és a korabeli magyar vonatkozású történéseket is a vizsgálódás tárgyává tehesse.
Érdekes egy francia történész meglátása: Catherine Durandin A román nép története című monumentális munkájában (Budapest, Mecenas Könyvek, 1988) éppen az 1918. december 1-jei gyulafehérvári események mai interpretálása kapcsán világít rá arra, hogy: ,,A román történetírás pedig arra törekszik, hogy kizárja a román állam szerepét és minimalizálja a nagyhatalmak súlyát, s ehelyett a népet emlegesse: októberben és novemberben valóságos autonomista mozgalom bontakozott ki, a falvakból induló helyi kezdeményezések a régi renddel való szakítás jegyében fejlődtek ki."
1918. december 1-je román nemzeti ünneppé nyilvánítása ennek a folyamatnak a betetőzése, az esemény exponálásában a legmagasabb csúcs. Ebben a megközelítésben a korabeli román politikai élet bizonytalanságai, a válságok, a megosztottságok kihullnak az emlékezetből, és a gyulafehérvári történelmi aktus a tömegek, a román nép egészének a műveként jelentkezik. A történészek ,,megfeledkeznek" arról például, hogy akkor szóba került Erdély autonómiája is az ókirálysággal való egyesülés keretei között.
A magyar történetírás, amennyiben nem Erdély története a tárgy, az 1918. december 1-jei gyulafehérvári eseményeket a Trianonhoz vezető út egy mozzanataként értékeli, az időszak egészéből a Kárpát-medencében zajló harci cselekményekre és a szövetségesek, majd a nemzetközi élet diplomáciai manővereire összpontosít. Gyulafehérvár egy esemény a sok közül, a történeti folyamat elemzésében a szövetségesek függetlenségi és elszakadási mozgalmakat támogató politikájának jut döntő szerep.
A gyulafehérvári gyűléssel kapcsolatos döntés november 21-én születik meg, a küldöttek sorra járják a megyéket, hogy mozgósítsák a szavazókat, december 1-jén százezernél több tüntető jelenik meg az 1228 küldött támogatására, ahol kikiáltják az egyesülést. A kormányzó tanács elnöke Maniu lesz, Bukarest december 24-én iktatja törvénybe a gyulafehérvári aktust."
A több mint százezres gyűlés kimondta Erdély elszakítását Magyarországtól. Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarországot kényszerítette arra, hogy elfogadja az új határvonalat a két ország között (amely egyébként messze túlnyúlt a történelmi Erdély határán, hiszen a Partiumot is magába foglalta).
Magyarország 1918/19-ben élte történelmének egyik legsötétebb szakaszát: tombolt a vörös terror. Az első világháború ekkoriban alighogy véget ért, az országra rátört ez a dögvész! Károlyi Mihály volt ekkor Magyarország köztársasági elnöke, oldalán a híres-hírhedt vörös grófnővel, Andrássy Katinkával, akinek édesapja (gróf Andrássy Gyula) az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt...
Károlyi Mihály (fotó: wikipédia)
Károlyi Mihály (aki még mindig Békéscsaba díszpolgára!) különvonatokat biztosított a románoknak azért, hogy a távoli területekről is oda tudjanak érni erre az egyesülést kimondó gyűlésre! Sem kérésre, sem követelésre ugyanezt nem tette meg a székelyeknek, akik télvíz idején nem tudtak időben Gyulafehérvárra érni. Hogy azok a bizonyos vonatok visszajöttek-e egyáltalán Magyarországra, az ma már ezredrangú kérdés! Mindez azonban nem zavarja a mai szocialista kommunistákat abban, hogy ezt az embert példaképüknek tekintsék! Legyen az övéké ő is, meg a 32 nevű és 32 fogú Ságvári Endre is...
Tormay Cécile a Bujdosó könyvben naplószerűen foglalta össze a vörös vircsaft történéseit, amelyet a kommunisták Tanácsköztársaságnak neveztek el.
Tormay Cécile (fotó: wikipédia)
Tormay 1918. november 28-áról írja, hogy ,,A végek tiltakozása elhangzott és a tragikus fényesség belealudt a sötétségbe. Amíg a nemzetrontók kezében van a hatalom, így is lesz ez mindig! A kormány milliókat adott az erdélyi oláhoknak, és adott nekik magyar katonáktól elvett temérdek fegyvert is, míg a székelyeket és a magyarságot verejtékes rémületben fegyvertelenül hagyja az életére törő ellenség között.
Károlyi kormánya mindenkit támogat velünk szemben. Ma, hogy szolgálatban voltam a Keleti pályaudvaron, lázasan különvonatokat állítottak össze. Gyulafehérvárott az izgatók oláh nemzetgyűlést hívnak össze, mely - úgy hírlik - önhatalmúlag ki fogja mondani Erdély és sok magyar vármegye elszakadását. A magyar kormány pedig a gyűlésre utazók kényelmére különvonatokat ajánl fel.
Olyan az egész, mintha torzan, aljasan vigyorogna valami a haldoklás felett."
Tormay Cécile könyve az átkosban ,,természetesen" tiltott könyv volt. A közelmúltban a fővárosi közgyűlés határozata alapján egy közteret neveztek volna el róla, de a zsidók tiltakozása miatt a döntést visszavonták! Szabó Ervin (Schlesinger Sámuel Ármin) nevét viszont, aki az egyik 1919-es ,,hős" volt, viselheti az ország legnagyobb könyvtára.
Az egyesítést kimondó gyűlés után a székelyek megpróbálkoztak a lehetetlennel. Megalakult a Székely Hadosztály, és megpróbált szembeszállni az Erdélybe beözönlő románokkal. Károlyiéktól kaptak ők is valamennyi fegyvert, de később kiderült, hogy ezeket a fegyvereket hatástalanították... És előfordult az a szégyen, hogy a tanácsköztársaság vörös katonái és a román hadsereg ollóba fogták a hadosztályt!! A megadás elkerülhetetlen volt. Közülük alakult a későbbi Rongyos Gárda.
A közelmúlt december 1-jei történéseiről el kell mondani, hogy előfordult az a szégyen is, hogy Medgyessy Péter erdélyi származású volt ,,magyar" miniszterelnök (aki nem mellesleg D-209-es forgalmi rendszámos ügynök volt) december 1-jén koccintott a budapesti Kempinsky szállóban a román kormányküldöttséggel. Ma többszörös milliárdos, ennek ellenére havi többmilliós adóforintot kap. Szerepét az IMF-fel 1982-ben kötött, csak az IMF-nek kedves pontokat tartalmazó egyoldalú szerződésben mind a mai napig nem ismerjük. Egyszer annyit mondott, hogy ő a KGB ellen harcolt, amin már nem nevetni, hanem röhögni kellett.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szégyenletes kampányt folytatott a 2004. december 5-ei népszavazás során! Hogy a népszavazás, amint a nevében is benne foglaltatik, nem a miniszterelnökről, nem a hatalomról szól, hanem a NÉPRŐL, az ezt a nagyra nőtt embert nem zavarta!
Bajnai Gordon nem fizetette ki a termelőknek a felvásárolt libák árát. Még azt is megtette, hogy a fuvarköltséget is rájuk testálta. Most ismét fenekedik vissza a hatalomba amerikai hátszéllel.
A húszas évekre a Trianonnal megterhelt nemzetközi egyezmények is garantálták a létrejövő Nagy-Románia határait. December 1-je ma Románia legnagyobb nemzeti ünnepe.
Az idén a szélsőséges nacionalisták Sepsiszentgyörgyön szeretnének (vagy fognak is!) ünnepelni, ami ellen még az ottani románok is tiltakoznak. Erről bővebben ITT !
Békéscsaba, 2013. november 30.
Összeállította: Forgó Irén
Honlapra igazította: Tóth Zoltán
Emlékeztető: ,,Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobbra növök én. Mikor ellenzéki vezér voltam, megvolt egész Magyarország, amikor miniszterelnök lettem, elszakadt Horvátország és Szlavónia; öt megye marad, amire köztársasági elnök leszek, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből fog állani az ország, mire király leszek." (gróf Károlyi Mihály)
http://www.sokkaljobb.hu/content/ami-az-egyik-orsz%C3%A1gnak-nemzeti-%C3%BCnnep%E 2%80%A6-0 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: történelemírások, külügyminisztere, bizonytalanságai, gyulafehérvárott, szociáldemokrata, megfigyelhetjük, gyulafehérvárra, megosztottságok, kezdeményezések, megközelítésben, gyulafehérváron, megpróbálkoztak, elkerülhetetlen, magyarországtól, magyarországra, nagygyűlésüket, gyulafehérvári, szomszédunkban, magyarországot, kényszerítette, cselekményekre, fegyvertelenül, különvonatokat, megfeledkeznek, miniszterelnök, összeállította, megjelenítésre, fuvarköltséget, tényfeltárásra, különvonatokon, interpretálása, szövetségesek, automatikusan, parasztsággal, függetlenségi, gyulafehérvár, egyik országnak, első világháború, osztrák köztársaságot, későbbi Jugoszláviát, gyulafehérvári nagygyűlés, kötélhúzás miatta, alábbi idézetet, gyűlés 1228, automatikusan tanácstaggá, kiemelkedő értelmiségiek, nagy tömeggyűlés, egybegyűltek –, román hagyomány, rezolúció kihirdetését, történelemírások folyamán, nagy állami, Magyar Monarchia, Előbb Csehszlovákia, Szlovén Királyságot, Szlovén Királyság, Európai Unió, Román Királysággal, Nagy Nemzeti Tanácsot, Erdély Romániával, Catherine Durandin, Mecenas Könyvek, Károlyi Mihály, Andrássy Katinkával, Andrássy Gyula, Ságvári Endre, Tormay Cécile, Szabó Ervin, Schlesinger Sámuel Ármin, Székely Hadosztály, Rongyos Gárda, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Forgó Irén, Tóth Zoltán,
|
|
|
|
|
|
| egyik országnak, első világháború, osztrák köztársaságot, későbbi Jugoszláviát, gyulafehérvári nagygyűlés, kötélhúzás miatta, alábbi idézetet, gyűlés 1228, automatikusan tanácstaggá, kiemelkedő értelmiségiek, nagy tömeggyűlés, egybegyűltek –, román hagyomány, rezolúció kihirdetését, történelemírások folyamán, nagy állami, nagy merítésű, elhallgatott vagy, korabeli magyar, vizsgálódás tárgyává, francia történész, román történetírás, román állam, nagyhatalmak súlyát, népet emlegesse, falvakból induló, régi renddel, esemény exponálásában, legmagasabb csúcs, korabeli román, megosztottságok kihullnak, gyulafehérvári történelmi, műveként jelentkezik, ókirálysággal való, magyar történetírás, mozzanataként értékeli, időszak egészéből, nemzetközi élet, történeti folyamat, szövetségesek függetlenségi, gyulafehérvári gyűléssel, küldöttek sorra, 1228 küldött, kormányzó tanács, gyulafehérvári aktust, több mint, 1920-as trianoni, történelmi Erdély, vörös terror, országra rátört, híres-hírhedt vörös, románoknak azért, távoli területekről, egyesülést kimondó, bizonyos vonatok, embert példaképüknek, vörös vircsaft, végek tiltakozása, tragikus fényesség, nemzetrontók kezében, kormány milliókat, erdélyi oláhoknak, magyarságot verejtékes, életére törő, izgatók oláh, magyar kormány, gyűlésre utazók, haldoklás felett, átkosban „, fővárosi közgyűlés, közteret neveztek, zsidók tiltakozása, döntést visszavonták, egyik 1919-es, ország legnagyobb, egyesítést kimondó, székelyek megpróbálkoztak, tanácsköztársaság vörös, román hadsereg, megadás elkerülhetetlen, későbbi Rongyos, közelmúlt december, budapesti Kempinsky, hatalomról szól, nagyra nőtt, felvásárolt libák, hatalomba amerikai, húszas évekre, létrejövő Nagy-Románia, szélsőséges nacionalisták, ottani románok, történelemírások, külügyminisztere, bizonytalanságai, gyulafehérvárott, szociáldemokrata, megfigyelhetjük, gyulafehérvárra, megosztottságok, kezdeményezések, megközelítésben, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 210
- e Hét: 549
- e Hónap: 4294
- e Év: 157790
|
|
|
Offline
