|
2018-07-25 18:07:02, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Reményik Sándor:Az én békességem
Ha eljönne a Csoda könnyű szárnyon,
S szívembe egyszer az a béke szállna,
Amelyre szörnyű szomjúsággal vágyom:
Előbb elzárnám a láda fiába.
Tűnődve rajta, hogy ez hogy esett,
Trónolnék vele a világ felett.
Nagy-óvatosan körültapogatnám:
Hogy hát igazán, igazán nem álom?
Nem riasztja el első mozdulásom?
De aztán végigvinném a világon:
Testvér, testvérem, rokonom, barátom,
Itt, itt a béke, itt van aranytálon!
Itt, itt van mindennek a megoldása,
Szűnjön szívetek szünetlen sírása!
És elrendeznék mindent olyan szépen:
Nem volna sokkal szebb az üdvösségben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR |
|
|
|
Címkék: körültapogatnám, szomjúsággal, végigvinném, üdvösségben, elrendeznék, aranytálon, békességem, mozdulásom, mindennek, megoldása, testvérem, szünetlen, trónolnék, elzárnám, szívetek, szívembe, riasztja, reményik, óvatosan, szárnyon, testvér, rokonom, világon, tűnődve, amelyre, barátom, eljönne, mindent, szűnjön, egyszer, szállna, szörnyű, sokkal, szépen, igazán, sírása, láda fiába, világ felett, Reményik Sándor,
|
|
Offline
