|
2018-07-26 11:15:09, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Elcsentem...
Elcsentem belőled egy picike szépet, amit az utamon hagytál,
amikor felém járt veled az élet.
Talán szándékosan hagytad... talán csak elveszítetted,
de nem akarom visszaadni, nem kérnék mást helyetted.
Hogyan is tudnálak helyettesíteni, hogyan is pótolhatnálak,
hiszen már bennem vagy, magamat adnám, ha visszaadnálak.
Olyanok lettünk... mint játékok között a kirakós kocka,
ami nem fér el össze-vissza a dobozban.
Csak akkor, ha egymás mellé rakod... különben csak eldől,
és újra rakosgathatod.
Melletted vagyok, és ami a te kockád, az én kockám széle.
Ha nem vagyunk együtt... borul az életünk egy része.
Léria Dipán |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - LÉRIA DIPÁN |
|
|
|
Címkék: helyettesíteni, elveszítetted, pótolhatnálak, rakosgathatod, visszaadnálak, szándékosan, visszaadni, elcsentem, melletted, helyetted, különben, tudnálak, dobozban, lettünk, olyanok, magamat, belőled, játékok, vagyunk, hagytad, kirakós, életünk, hagytál, vissza, amikor, picike, szépet, hiszen, egymás, bennem, között, hogyan, kockád, együtt, kockám, utamon, picike szépet, utamon hagytál, kirakós kocka, Léria Dipán,
|
|
Offline
