|
2018-07-28 19:33:58, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Mikor ünnepet ül...
Mikor ünnepet ül
Lelkedben az öröm, vagy fájdalom,
- Lehet gyászünnep is -
Akit nagyon szeretsz,
Akkor hozzá mehetsz,
Jaj, csak ne menj szürke hétköznapon!
Akit szeretsz, annak
Egész lelket áldozz,
Jaj, csak vele gyakran ne találkozz!
Akit nagyon szeretsz:
Ne kívánd a házikódba társul,
Örvendj, ha a lelked vadvirágos,
Messze síkján néha hozzád társul.
Örvendj, mikor járhatsz
Bársony-puha karján
Erdők muzsikáló, suttogó avarján.
Vagy ha hegytetőkön,
Meredélyek felett
Vigyázva, szelíd kézzel átvezet.
Akit nagyon szeretsz:
Völgyben ne lakozzál,
Hegyen találkozzál
Ott társalogj Vele,
Társalgásod imádkozás legyen,
Fénnyel, árnnyal, végtelennel tele.
Akit nagyon szeretsz,
Soha meg ne csókold, ne öleld meg,
Áhítattal csak a kezét fogd meg.
Akit nagyon szeretsz:
Közted s közte, mint egy tündérfátyol,
Lebegjen a távol.
Mint egy fényes, hűvös tündérfátyol,
S hogy balgán letépjed,
Őrizzen az Isten attól téged!
Ami el nem kophat
Forró közelségbe',
Hosszú megszokásba,
Akárminek hívják:
Annak az érzésnek örök a zománca.
Reményik Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - REMÉNYIK SÁNDOR |
|
|
|
Címkék: tündérfátyol, találkozzál, hétköznapon, társalgásod, hegytetőkön, végtelennel, megszokásba, vadvirágos, közelségbe, gyászünnep, meredélyek, imádkozás, muzsikáló, áhítattal, házikódba, társalogj, lelkedben, akárminek, találkozz, völgyben, szeretsz, lakozzál, vigyázva, fájdalom, érzésnek, reményik, járhatsz, letépjed, lebegjen, átvezet, avarján, bársony, örvendj, csókold, őrizzen, zománca, házikódba társul, lelked vadvirágos, kezét fogd, érzésnek örök, Reményik Sándor,
|
|
Offline
