|
2018-08-20 08:51:58, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Tarsoly Beke Tamás
Óh, mondd, Uram!
Óh, mondd, Uram,
szeretet nélkül , hogy tudjak élni?
Hogy tudjak élni, hinni, remélni?
Megújulni a végső harcban.
Hinni, minden igaz magyarban.
Kiket szerettem, kikben hittem,
ellenem fordultak ínséges időkben.
Lelkemre mélységes sebet raktak.
Míg én sírtam, ők vígan mulattak.
Míg én megszaggattam fekete ruhámat,
adva időt...eleget a gyásznak.
Addig ők elkerülték messzire a házam.
Csalódtam bennük. Csalódtam anyámban.
Segíts, óh, Uram, megújulni a bajban!
Segíts megnyilvánulni versben, dalban!
Segíts, hogy begyógyuljanak a vérző sebek!
S hogy feledni tudjam, kiket még mindig szeretek... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - TARSOLY BEKE TAMÁS |
|
|
|
Címkék: begyógyuljanak, megnyilvánulni, megszaggattam, elkerülték, fordultak, mélységes, megújulni, csalódtam, magyarban, szerettem, lelkemre, messzire, szeretek, anyámban, gyásznak, mulattak, szeretet, ellenem, versben, ínséges, időkben, tarsoly, feledni, ruhámat, harcban, remélni, nélkül, mindig, segíts, sírtam, bennük, dalban, eleget, bajban, fekete, raktak, végső harcban, vérző sebek, Tarsoly Beke Tamás Óh, Tarsoly Beke Tamás,
|
|
Offline
