|
|
|
2018-08-20 10:24:25, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Története
Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette kiemelt ünnepnek: ezen a napon tartott törvénykezést (törvénylátó napok) a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal, és 1038-ban, halálos ágyán szintén Nagyboldogasszony ünnepén ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának.
1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak ünneplését.Szent István kultuszának az uralkodó általi erősítése az Árpád-ház megszentelését jelentette, ami az királyi dinasztia egyházi közreműködéssel történt szakrális legitimációját szolgálta. A 12. századtól a szigorú, de igazságos fejedelem kultuszát a legendák elterjedése jelentősen átalakította: ekkor terjedt el, hogy István király felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent István képével összefonódó Mária-tiszteletegyre inkább megerősítette az ünnep vallási jellegét.
A középkor folyamán az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltságra elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.
1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban 1969 óta augusztus 16., a király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.
1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán - sok más nappal együtt - Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból. Mária Terézia- a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként - szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át, és Raguzából Bécsbehozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára. A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba. Ünnepi körmenetet ekkor még nem tartottak, az első processzió 1818-ban (más forrás szerint 1819-ben) történt, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.
Az 1848-as forradalom évében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében. A szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését. Az enyhülést követően ismét megtarthatták az ünnepet, amely egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről. 1891-ben Ferenc Józsefmunkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő ,,Szent István-napi vásár"-ra.
Huszadik század
A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre. Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával, és 1927 óta minden évben tűzijátékkal. A több napig tartó látványosságok külföldiek ezreit vonzották az országba, elsősorban Budapestre. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nem csak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is. Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűléstörvénybe foglalta a király ,,dicső emlékének megörökítését".
A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt. 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig, amit a következő évben (más forrás szerint 1950-ben) a Rákosi-rendszer betiltott. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-éét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepéneknevezték, a ,,dolgozó parasztságot" előtérbe helyezve. 1949-ben pedig erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új - szocialista - államalapítást, ezért a következő évben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - AUGUSZTUS 20 |
|
|
|
Címkék: belügyminiszteri, visszaállítására, visszafoglalása, székesfehérvári, megfogyatkozott, közreműködéssel, magyarországot, kiterjesztette, népköztársaság, tiszteletegyre, látványosságok, megszentelését, államalapítást, kalendáriumból, őrségváltással, tisztavatással, fellobogózását, kialakításának, néphagyományok, legitimációját, alkotmányának, megerősítette, integrációját, megtarthatták, uralkodókként, nyilvánította, legitimitását, megörökítését, bécsbehozatta, békeszerződés, törvénykezést, felvonulással, szabadságharc, anyaországban, arisztokrácia, megszüntették, napon tartott, uralkodó általi, királyi dinasztia, legendák elterjedése, ünnep vallási, középkor folyamán, egész Kárpát-medencében, török hódoltságra, egész egyházra, katolikus világ, ünnep dátuma, egyetemes egyházban, király halálának, magyar arisztokrácia, közszemlére állított, magyar nemesség, Magyarországot Szűz Máriának, Szent László, Szent István, Szent Istvánról, Mária Terézia–, Raguzából Bécsbehozatta, Szent Jobbot, Habsburg Birodalomba, Ferenc Józsefmunkaszüneti, Szent István-napi, Szent István-i Magyarország, Mindszenty József, Szent Jobb-körmenetet, Elnöki Tanács, Magyar Népköztársaság Alkotmányának,
|
|
|
|
|
|
| napon tartott, uralkodó általi, királyi dinasztia, legendák elterjedése, ünnep vallási, középkor folyamán, egész Kárpát-medencében, török hódoltságra, egész egyházra, katolikus világ, ünnep dátuma, egyetemes egyházban, király halálának, magyar arisztokrácia, közszemlére állított, magyar nemesség, első processzió, budai várban, 1848-as forradalom, nemzeti politikai, szabadságharc leverésétől, független magyar, enyhülést követően, főváros környékéről, középületek fellobogózását, nemzeti ünnepen, trianoni békeszerződés, addig elsősorban, ünnep megtartása, néphagyományok ápolásával, több napig, időszakban vált, nemzeti egység, magyarság egyetemes, király „, második világháború, tűzijáték megrendezése, pesti bazilikától, következő évben, ünnep egyházi, tartalmát változtatták, napra időzítették, belügyminiszteri, visszaállítására, visszafoglalása, székesfehérvári, megfogyatkozott, közreműködéssel, magyarországot, kiterjesztette, népköztársaság, tiszteletegyre, látványosságok, megszentelését, államalapítást, kalendáriumból, őrségváltással, tisztavatással, fellobogózását, kialakításának, néphagyományok, legitimációját, alkotmányának, megerősítette, integrációját, megtarthatták, uralkodókként, nyilvánította, legitimitását, megörökítését, bécsbehozatta, békeszerződés, törvénykezést, felvonulással, szabadságharc, anyaországban, arisztokrácia, megszüntették, aratóbálokkal, tiszteletének, résztvevővel, átalakította, magyarország, magyarságnak, népességében, rendelkezése, megrendezése, parasztságot, évfordulóján, elveszítette, törvényerejű, pannonhalmán, tűzijátékkal, elősegítette, felajánlotta, engedélyezte, változtatták, munkaszüneti, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 175
- e Hét: 3489
- e Hónap: 7522
- e Év: 66775
|
|
|
Offline
