|
2018-08-23 09:47:41, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Tandari Éva -
Vergődj, rab madár...
Vergődj, rab madár
kalitkádba zárva...
Szabad Holnapod
rút érdekek alá feszül,
s bár sikoltasz Égre;
szárny-tollad levágva
az önzés s a kényelem
mocskos hullámaiba merül
Vergődj, rab madár...
Zokogj, meggyalázott elme!
Sírd el jogos panaszod
s szavad szálljon fel,
fel a fénylő Egekbe...
Ki segíthetne rabláncod
s igád hámjait levetni:
e Föld színén már egy nincs
------ ki érted szót emelne
Vergődj hát, te árva:
mi meghalljuk még
s szívünkbe zárjuk
Tiszta Értelmed-szülte
panaszos szavad:
Mit ér az élet, ó nagy Isten,
ha az Elme s a szellem
mit Kezedből vettünk:
egy percen már nem lesz
------- mert nem lehet Szabad...? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - TANDARI ÉVA |
|
|
|
Címkék: meggyalázott, kalitkádba, segíthetne, hullámaiba, meghalljuk, sikoltasz, rabláncod, szívünkbe, panaszod, holnapod, értelmed, szálljon, kezedből, panaszos, kényelem, hámjait, levágva, mocskos, tandari, levetni, vergődj, vettünk, érdekek, szellem, percen, szavad, egekbe, emelne, zárjuk, tiszta, szülte, színén, fénylő, feszül, szabad, zokogj, fénylő Egekbe, Tandari Éva, Szabad Holnapod, Tiszta Értelmed-szülte,
|
|
Offline
